A zenei fejlesztés jótékony hatásai koraszülötteknél
Talán nem is gondolnánk, hogy az énekes-zenés-játékos foglalkozásoknak mekkora jelentősége van a gyermekek korai fejlesztésében. Juhász Éva Petra gyógypedagógus rengeteg pozitív tapasztalatról és hasznos információról számolt be nekünk, amelyet nem csak szülőknek ajánlunk szeretettel végigolvasásra.
Amikor szakemberhez kerül egy koraszülött gyermek, jó esetben minél fiatalabb korban, rendkívül körültekintőek az első lépések annak megállapítására, pontosan milyen típusú és mennyiségű fejlesztésre van szüksége az adott kisdednek. „Az első találkozás alkalmával minden esetben sor kerül egy beszélgetésre –kezdi Juhász Éva, a Tunyogi Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusa-, amelyben részletesen kikérdezzük a szülőt a gyermek állapotáról, a terhesség és a szülés lefolyásáról, az esetleges komplikációkról, betegségekről és minden olyan tényezőről, amely rizikófaktor lehet a gyermek fejlődésére nézve. Ezt követően megfigyeljük a gyermeket, spontán helyzetben, illetve bizonyos kiváltott ingerhelyzetekben, amikor azt figyeljük meg, hogy az adott ingerekre hogyan reagál a gyermek. Ezek alapján kapunk egy elsődleges képet a gyermekről, így össze tudjuk állítani a neki legmegfelelőbb, egyénre szabott komplex fejlesztési tervet, amely egyrészt tartalmaz egy szenzomotoros, mozgásfejlesztő programot, valamint egy ún. tanulási képességet fejlesztő programot. A fejlesztés kezdetének ideje valóban kritikus tényező. Saját gyakorlatunkban is azt tapasztaljuk, hogy minél korábban kezdhetjük meg a gyermek korai fejlesztését, ideális esetben 6 hónapos kor előtt, annál jobb eredményt érhetünk el, és annál inkább kivédhetők azok a problémák, amelyek csak jóval később, például a gyermek óvodai vagy iskolai évei alatt jelentkeznének” – hallhatjuk a szakembertől.
Mint a gyógypedagógustól megtudhattuk, már a ’60-as, ’70-es években is zajlottak olyan kutatások Magyarországon, amelyek a zenei fejlesztés hatását vizsgálták óvodás és iskoláskorú gyermekeknél (Kokas Klára, Barkóczi Ilona és Pléh Csaba vizsgálatai). Ezekben a vizsgálatokban megállapították, hogy a rendszeres zenei fejlesztés más képességek fejlődésére is pozitív hatást gyakorol. „Az általunk végzett vizsgálatban is hasonló eredményeket tapasztaltunk a korai életkorra vonatkozóan –mondja Juhász Éva. A csecsemők és kisdedek hallásának, hallási figyelmének fejlődése együtt járt szinte valamennyi egyéb képességük, mint például a beszéd és kommunikáció, a játéktevékenység, a tanulási képességek, a mozgás vagy a manipulációs képesség fejlődésével (Tunyogi Erzsébet, Kofránné Rémi Annamária és Bodor Emese vizsgálata)”.
Lenyűgöző, egy gyermeknél mennyi készség, képesség fejlesztése megvalósítható zenei, énekes foglalkozás segítségével. Mint a gyógypedagógus mondja, a zenei foglalkozások fejlesztő hatásai szerteágazók. „Ha már egészen korai életkortól énekelünk, mondókázunk a gyermekeknek, jobb lesz ritmusérzékük és zenei hallásuk. De ezeken felül a kommunikáció és a beszéd fejlődésére is nagyon jó hatást gyakorolunk, sőt az iskoláskorban az olvasás és írás tanulását, de a matematika elsajátítását is megkönnyíti, ha a gyermeknek jó a hallási figyelme és a ritmusérzéke. A mozgással kísért énekes játékok a gyermekek nagymozgásait is segítik összerendezni, fejlesztik az egyensúlyérzéket. Ha egyszerű hangszereket is megszólaltatunk a gyermekekkel, ezáltal a finom, precíz kézmozgások fejlődését is segítjük. A rendszeres zenés foglalkozásokkal a gyermekek figyelme és koncentráló képessége is egyre kitartóbb lesz. A társaikkal közös játék során megtanulnak egymásra figyelni, segítjük őket beilleszkedni a csoportba. Mindezek mellett az énekes, zenei foglalkozások pozitív élményt jelentenek a gyermekek számára, segítenek oldani a bennük felgyülemlett feszültségeket, és segítik a személyiség boldog, harmonikus fejlődését” – fejti ki Juhász Éva.
Hogyan történik egy ilyen foglalkozás a gyakorlatban? „A foglalkozásokon egészen csecsemőkortól kezdve sokat mondókázunk, énekelünk, megfigyeljük különböző hangszerek vagy akár tárgyak hangját, megkeressük a hangok forrását – folytatja a szakember. A mondókát, éneket kísérheti valamilyen egyszerű mozdulat (pl. Kerekecske, gombocska…, Borsót főztem…), de tapssal, egyszerű hangszerekkel is követhetjük a zene lüktetését. Kisdedkorban már egyre többféle hangszer kerül elő, a közös zenélés során egyszerű szabályokat követünk (pl. válaszolgató dalok), figyelünk egymásra. Rövidebb gyerekdalokat is hallgatunk, élő hangszeres előadásban vagy magnóról. A dalok, zenék mindig beleilleszkednek a foglalkozás dramatikus környezetébe, segítik az aktuális téma (például tavasz, húsvét) megismerését, átélését.
A foglalkozások során az énekes, mondókás játékok mindig örömteli pillanatok. De a legmeghatóbb talán az, amikor hosszú hetekig, hónapokig tartó „gyakorlás” után a csoportban sikerül megteremteni a gyermekeknél az egymásra való figyelmet, és tágra nyílt szemmel, csöndben figyelik, amíg a társuk kíséri hangszerével a dalt: „Egy szál zenész magában, sípol-dudál a bálban” – fejezi be Juhász Éva, a Tunyogi Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusa.
Bővebb információt a Tunyogi-féle pedagógiai módszerről itt találhatunk: http://tunyogi.hu/a-jatszohaz/
