Viták és tévhitek a kávé körül

Viták és tévhitek a kávé körül

Több mint ezer éve ismeri és imádja az emberiség a kávét, amely az idők során a legelőkelőbbek luxuscikkéből mára százmilliók legáltalánosabb napindító „üzemanyagává” vált. Elsősorban energetizálást, frissítést, memóriajavítást, no meg élvezetes ízt várunk tőle, de időről időre fellángol a vita is körülötte az esetleges egészségügyi vonatkozásairól is.

A kávé jellegzetességeit a legfontosabb hatóanyaga, a koffein adja, amelyet közel kétszáz évvel ezelőtt  Friedrich Runge mutatott ki. Megtalálható más növényekben is, például a kakaóbabban, tealevelekben, guarana bogyókban, kóladióban, de első számú forrása mégis a névadó kávé maradt.

A koffein hatással van  az ideg- és izomsejtekre, több enzim és ingerületátvivő anyag működésére, többek között például blokkolja egy fáradtságjelző, az éberséget szabályozó anyag, az ún. adenozin hatását, viszont serkenti a kortizol- és adrenalin termelődését.  Fogyasztása után valamelyest emelkedik a vérnyomás, gyorsul a szívverés, az anyagcsere és a vizeletkiválasztás is.

Napi két, három, sok csésze

Kinek, mennyi koffeinbevitel ajánlott naponta? Általában a dietetikusok a napi ajánlott maximumot 300 mg-ban jelölik meg, ami a kávé erősségétől, az elkészítés módjától függően, nagyjából három presszókávénak felel meg. Az ideális kávéfogyasztást befolyásolja az egyéni érzékenység, az életkor és az élethelyzet is,  Észak-Európában például az átlagos bevitel 400 mg körüli.

Azt is számításba kell venni, hogy nemcsak a kávé, hanem a fekete és a zöld tea, a kóla, a csoki és az energiaital is jócskán tartalmazhat koffeint, amely együttvéve jelentősen meghaladhatja az ajánlott, ártalmatlan vagy éppen még pozitív hatással is járó mennyiséget.A megszokott koffeinbevitel és a kávéiváshoz kapcsolódó rituálé már-már függőséget is kialakíthat, legalábbis megérezzük, ha valami miatt kimarad egy-két csésze: fejfájás, rosszkedv, hiányérzet, ingerültség, az összpontosítási készség romlása jelentkezhet. Az addiktológusok azonban nem tekintik a kávéhoz való ragaszkodást függőségnek.

Alvás előtt, után, helyett

A koffein hatással van az éberséget-alvást szabályozó folyamatokra, általában élénkítő hatásáért is ragaszkodunk hozzá. Éjszakai műszak, vizsgára készülés, éjszakai vezetés nem eshet meg egy jó kávé nélkül. Ehhez képest meglepő lehet, hogy közvetlenül az elfogyasztása után nyugtató hatása is van, mert az agy alvásközpontjának nő a vérellátottsága. Azonban kicsit később már az adenozint blokkoló hatás érvényesül, és néhány órán át gátolja az álmosságérzetet. Ha tehát valaki biztos akar lenne abban, hogy az éjszakai alvását nem rontja el az utoljára elfogyasztott kávé, legalább 5-6 órával a lefekvés előtt már ne igyon belőle.

Jót tehet a depressziósoknak

Egy amerikai felmérés szerint a rendszeres kávéfogyasztás csökkenti a depressziót, sőt, mintegy felére csökkenti az öngyilkosság kockázatát is. Ezt azzal magyarázzák, hogy a koffein egyrészt  serkenti a központi idegrendszer működését, másrészt olyan jelátviteli anyagokat szabadít fel, mint a szerotonin, a dopamin, vagy a noradrenalin.

Rákkeltő vagy rákmegelőző?

Nagy hiba lenne a kávéivást besorolni az olyan, egészségkárosító szenvedélyek sorába, mint az alkoholfogyasztás vagy a dohányzás. Sőt, több kutatás arra az eredményre jutott, hogy a kávé bizonyos összetevői antioxidánsként viselkednek, ezért a rendszeres fogyasztása egyes daganatos betegségek, például a szájüregi, a nyelőcső-,  az agy, a máj- és a béldaganatok rizikóját csökkenti. Van kivétel is: az elmúlt években született olyan kutatási eredmény is, amely – noha biztosan nem sikerült azonosítani a kiváltó okokat – összefüggést feltételezett a gyermekkori leukémia magasabb kockázata és a várandós nők kávézási szokásai között. Ezek szerint a terhesség idején a nőknek ajánlatos lecsökkenteni a még biztonságos, max. 200 mg-ra a napi koffeinbevitelüket. Ugyanezt a mérsékletet érdemes megtartani a szoptatás időszakában is, még akkor is, ha az anyatejbe csak nagyon kevés koffein jut át.

Szabad-e a „szíveseknek”?

Sokak meggyőződése, hogy a koffein megterheli, „megdobogtatja” a szívet, ezért akinek érrendszeri betegsége van, annak nem szabad kávéznia. A kutatások ennek ellenkezőjét állapították meg: a rendszeres kávéfogyasztás nem árt a szív egészségének, nem növeli a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. Legfeljebb az erre kifejezetten érzékenyeknek, illetve magas vérnyomás betegségben vagy szívelégtelenségben szenvedőknek kell megbeszélniük orvosukkal, kell-e korlátozniuk a napi kávé fogyasztásukat, nem okozhat-e bajt az az enyhe pulzusszám és vérnyomás-emelkedés, amit az erős kávé esetleg kiválthat. A skandináv országokban (ahol az európai átlagot meghaladja a kávéfogyasztás) felmerült az is, hogy a kávé hozzájárul az össz- illetve  az LDL koleszterinszint megemelkedéséhez. Úgy vélik, hogy ez valószínűleg az itteni kávézási szokással hozható összefüggésbe, ugyanis sokan forrázva, szűretlenül szeretik inni a kávét, amelyben így benne maradhatnak a koleszterinszint megemeléséért okolható ún. diterpének.

Csontvesztő csészék?

Amikor a csontritkulás életmódi okairól beszélünk, a rizikónövelő tényezők között mindig felsoroljuk a koffeinbevitelt is. Ha ez kiemelkedően magas, például hat-hét adag kávé naponta, az – többek között a koffein erős vízhajtó hatása miatt – valóban okozhatja a kalcium fokozott kiürülését. Ugyanakkor a mérsékelt, a napi 300 mg-ot (legfeljebb három adagot) meg nem haladó kávé fogyasztása, különösen, ha tejjel, vagy egyéb kalciumpótlással fogyasztja valaki, nem fokozza a csontritkulás kockázatát.

 Macskajajra

Ha valakinek láthatóan megártott az alkohol, az első, amivel megpróbáljuk kijózanítani, egy jó erős kávé. Az általános vélekedés szerint ugyanis a kávé ellensúlyozza a szesz hatását. Ebben azonban kár lenne bízni, mert egyszerűen nem igaz: ugyan a kávé élénkítő hatása segíthet ébren tartani egy darabig az ittas embert is, de sem a fejét, koncentrálóképességét nem „tisztítja” ki, sem a mozgását nem teszi koordináltabbá, úgyhogy a részeg sem önmagára, sem másokra nem lesz kevésbé veszélyes. Legfeljebb másnap, szaggató fejfájással, émelygéssel felébredve érdemes egy jó erős kávéval megpróbálni helyreállítani a világ rendjét, különösen, ha egy bevált fejfájás-csillapító és egy nagy pohár víz is akad mellé.