Van új a nap alatt – tippek és tanácsok napozáshoz

Még előttünk az egész évben várt nyári szabadság, kár lenne elrontani egy óvatlanságból bekövetkező fájdalmas leégéssel, éppen ezért a bőrtípusunknak megfelelő naptejet is olyan különös gonddal válasszuk ki, mint bikininket a strandoláshoz.

Divat a nyári barnaság

A szépségideál, beleértve az ideálisnak vélt bőrszínt, az ókortól napjainkig sokat változott. 1920-30-as években Coco Chanel mitikus francia tervezőnő, divatba hozta a napozást és a nap barnította bőrt: a barnaság az egzotikus, napos vidékekre tett utazást jelentette. A 70-es, 80-as években elképesztő mértékben terjed a nők körében a napimádat. A mai európai divat szerint a barna bőr a jó közérzet, a magabiztos megjelenés, egyszóval a wellness elengedhetetlen része. Napjainkban az anorexia fogalmával párhuzamosan egy újabb fogalom, a tanorexia került bevezetésre, melyet akkor használunk, ha valaki kórosan fehérnek képzeli magát, ezért rendszeresen napozik, szoláriumozik, hogy ezen változtasson.

Ultraibolya (UV) sugárzás: riogatás vagy valódi veszély?

Jelen korban a bőrt érő természetes UV expozíció (expozíció: a szervezet kitevése az UV sugárzásnak, mint káros külső hatásnak) növekedéséért a Föld légkörét védő ózonköpeny károsodása is felelős. Az ózonréteg csökkenését a 70-es évektől észlelik, különösen a déli félteken. 1983-93 között az ózonréteg mintegy 6%-kal csökkent. Felmérések alapján az ózon 1%-os csökkenése kb. 1-2%-kal növeli a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásának gyakoriságát. Az UVA és UVB sugárzás hullámhossztartományuk, a sejtek DNS-ére kifejtett hatásuk, ill. a bőrre kifejtett akut és krónikus hatásuk vonatkozásában is eltérnek egymástól. A fényvédelem ma már tágabb értelemben a napégés, a napfény provokálta bőrbetegségek, a bőr daganatainak, és a bőröregedés megelőzését szolgálja.

Miként védekezhetünk természetesen?

“A nap káros sugarai ellen az egyik legegyszerűbb védekezési mód a helyes napozási szokások kialakítása. Fizikai mérések szerint a napi UV- sugárzás jelentős része, mintegy 60%-a délelőtt 11 és délután 3 óra között érkezik a földfelszínre, ezért ebben az időintervallumban célszerű a napsugárzás kerülése” – tanácsolja Dr. Siklós Krisztina bőrgyógyász. A figyelmeztetés különösen igaz vízpartokon illetve magaslati helyeken, ugyanakkor tartsuk észben azt is, hogy a homok, a jég és a beton is erős fényvisszaverő tulajdonsággal bír.

“A másik egyszerű természetes védekezési mód lehet a megfelelő ruházat, széles karimájú (nagyobb, mint 7,5 cm) kalap és napszemüveg viselése. A ruházat védőfaktorát UPF-ben (ultraviolet protective factor) határozzák meg. Az UPF-et befolyásolja az anyag típusa, színe, súlya, vastagsága, porozitása, nyújthatósága és hidratáltsága (izzadás). A könnyű nyári ruházat készítésére használt pamut, viszkóz, műselyem vagy len limitált UV-védelemmel rendelkezik, míg a polyészter fokozott UV-védelemmel bír. A fényvédelemre alkalmas ruházat UPF alapján 3 csoportba osztható: UPF 15-24 (jó fényvédelemmel rendelkező ruházat), UPF 25-39 (nagyon jó fényvédelemmel rendelkező ruházat), UPF nagyobb, mint 40 (kiváló fényvédelemmel rendelkező ruházat. 15 UDF-nél alacsonyabb fényvédő képesség esetén nem tüntetik fel a fényvédelem fokát a ruházaton – fejti ki Siklós doktornő. Ezek az egyszerűbb óvintézkedések azonban még egészséges bőrűek számára sem mindig elégségesek (pl. I-es bőrtípus, tartósan szabadban dolgozók esetén), de különösen nem kielégítőek a kóros fényérzékenységgel járó bőr- és belbetegségek megelőzésére. Erre a célra ún. szisztémás és lokális eljárások állnak rendelkezésre.“

Hányas faktorszámú naptej kell?

Leégés elleni kapszula

A lokális fényvédelmet a napozókrémek, naptejek biztosítják, melyeknek eltérő hatásmódja a különböző aktív komponenseikben rejlik. “A szisztémás fényvédelem előnye a lokálissal szemben, hogy könnyen kivitelezhető, pl. izzadás és fürdőzés nem befolyásolja a termék hatékonyságát és fényvédelmet biztosít az egész testfelszín számára. Hátrányuk viszont, hogy egyik szájon át adható szer sem nyújt tökéletes, minden tekintetben kielégítő fényvédelmet. A legismertebbek a karotinoidok, közülük is a klinikai gyakorlatban a béta-karotin vált be (hazánkban Carotaben kapszula néven ismert). Bizonyos tápanyagok is hozzájárulhatnak mérsékelt fokú fényvédelem kialakításához. Pl. napi 2,5 dl sárgarépalé 4 hét elteltével négyesre tornázhatja fel természetes fényvédő faktorunkat, hasonló hatást érhetünk el napi 1 ek. sűrített paradicsommal is” – javasolja a bőrgyógyász szakorvos.

Hányas faktorszámú naptej kell?

Az UVB spektrumban a fényvédők szűrőképességének jellemzésére legáltalánosabban a sun protectiv factort (SPF) használjuk. Az SPF azt fejezi ki, hogy fényvédő használatakor hányszor hosszabb expozíciós idő szükséges a bőrpír kifejlődéséhez. Az SPF alapján jelenleg 3 csoportba szokásos sorolni a készítményeket: minimálisan védő termékek (SPF 2-12), mérsékelten védő termékek (SPF 12-30), intenzíven védő termékek (SPF 30 felett). A legmodernebb fényvédőkrémek maximális SPF-ét korábban általában 60-nak, sőt 100-nak adták meg a gyártó cégek. Az újabb értékelés szerint a védőfaktor maximuma 50+. Az ideális fényvédővel szemben támasztott egyéb kívánalmak közül kötelezően tesztelik vízálló képességüket is a természetes verejtékezéssel szemben, illetve sportoláskor. Vízállóság alapján a készítmények két csoportba oszthatók: “vízállók” (water-proof: megtartja SPF-értékét 20 perces vízben tartózkodás után, ill. átlagos fizikai aktivitást követően), “nagyon vízállók” (water resistant: megtartja SPF-értékét 80 perces vízben tartózkodás után, ill. extrém fizikai aktivitást követően).

A fényvédőkrémek használatának általános szabályai egészséges egyéneken

Dr. Siklós Krisztina szerint:

1. megfelelő SPF- vel rendelkező fényvédőkrém használata

2. lehetőleg széles spektrumú fényvédőkrém használata (UVA és UVB ellen is véd)

3. megfelelő mennyiségben alkalmazzuk a fényvédőkrémet

4. minden napfénynek kitett területre vigyük fel a fényvédőkrémet (különös tekintettel a ruházat széli részeire, fül, térdhajlat, nyak, kopaszodóknál a hajas fejbőr)

5. többszöri alkalmazás szükséges (2 óránként, illetve fürdőzést, kifejezett izzadást követően a fényvédőket újra fel kell kenni)

6. a fényvédőkrémet ne arra használjuk, hogy növeljük az UV expozíciós időt.

Gyermekkori napégés = dupla esély a melanoma későbbi kialakulására

A fényvédelemnek gyermekkorban különösen fontos szerepe van. Bár melanoma esetében a fényvédelem preventív hatása még mindig vita tárgya, és még pontosan nem tisztázott, hogy melyik hullámhossztartomány felelős a melanoma indukciójáért, sokak szerint egy gyermekkorban elszenvedett napégés megduplázza a későbbi életszakaszokban kialakuló melanoma kockázati esélyét.

Krémbe zárt napfény

Végül pár szó a manapság egyre elterjedtebbé és divatosabbá vált barnító krémekről. “Aktív hatóanyaguk a dihidroxi-aceton (DHA) amely a bőr felszínét alkotó szaruréteg sejtjeivel lép kémiai reakcióba, oxidáció során barnára színezi azokat. A barnító krémeket zuhanyzást követően, teljes testradírozás után kell egyenletesen felvinni a törölközőszáraz bőrre. A legtöbb önbarnító krém hatása 3-5 napig élvezhető, majd ismételten alkalmazni kell őket. Fontos a krém szavatossági idejét ellenőrizni, mivel 8 hónapnál régebbi termékekben a barnítást előidéző DHA formaldehiddé alakul át, mely toxikus. A barnító krémet használatakor figyelembe kell venni, hogy nem nyújtanak védelmet az UV-sugárzással szemben, tehát még ha használatával látványos barnaságot is érünk el, napsugár hatására könnyen leéghetünk” – tudhattuk meg Siklós doktornőtől.

Dr. Siklós Krisztina, a Dr. Rose Magánkórház bőrgyógyásza