Tudnivalók a rotavírusról
Tudnivalók a rotavírusról
Védőnők, gyermekorvosok a csecsemőkorban adható védőoltások között minden érintett szülőt tájékoztatnak a rotavírus elleni oltás lehetőségéről is. Ez a vakcina nem kötelező, hanem a térítésköteles védőoltások közé tartozik, és nem is olcsó. Alkalmazását mégis erősen ajánlják, mert egy igen gyakori fertőzés ellen nyújt védelmet, amely különösen a legkisebbeket veszélyezteti.
A rotavírus emésztőszervi, pontosabban bélproblémákat okoz. Károsítja azokat a sejteket a vékonybélben, melyek a folyadék felszívódását és a szénhidrátok emésztését szolgálják. A következmény intenzív – akár napi tízszeri – vizes hasmenés, a szervezet nagymértékű vízvesztése, amely súlyosabb esetben kiszáradáshoz vezethet. A betegséget hányás, magas láz, étvágytalanság kísérheti. A vírus rendkívül könnyen fertőz – az akár mikroszkopikus mennyiségű széklettel is szennyezett tárgyakon napokig életképesek maradnak a kórokozói – és bármely korosztályhoz tartozó embert megbetegíthetnek. Igazán veszélyes azonban a csecsemőkre és a három évesnél fiatalabb kisgyerekekre, valamint azokra lehet, akiknek valami miatt legyengült az immunrendszerük.
A legtöbb eset bölcsődékben, óvodákban fordul elő, de tévhit, hogy az otthon nevelt kicsik védettek lennének tőle. A rotavírus ugyanis szabad levegőn is sokáig életképes, így játszótereken, közlekedési eszközökön, szennyezett tárgyak érintésével, felnőttek közvetítésével, sőt, porszemcsékre tapadva akár belélegezve is megkapható. A legsúlyosabb következménye a folyadékvesztés miatt a csecsemők, kisgyermekek vízháztartásának felborulása, az ún. kiszáradás lehet. Erre utalhat, ha a kicsi bágyadt, aluszékony, a bőre petyhüdt, a szeme árkolt, alatta sötét karikák jelennek meg, a fejtetőn az ún. kutacs besüppedt, a nyelve lepedékes, az ajkai szárazak, cserepesek, és a testsúlyából hirtelen jelentősen, öt százaléknál többet veszít. Ilyen tünetek jelentkezésekor a kicsinek orvosi, kórházi ellátásra, intravénás folyadékpótlásra van szüksége.
Védekezés, megelőzés
Megelőzése azért is nehéz, mert a még, illetve már tünetmentes betegek is ürítik a vírust, ami ez után több napig fertőzőképes marad a környezetünkben. A fertőződést követően a szervezet termel ellenanyagot, de ez nem akadályozza meg az újbóli fertőződést. Az ismétlődő megbetegedések ugyan egyre enyhébb tünetekkel jelentkeznek, de még így is sok kellemetlenséget okoznak.
Nagyon fontos az erős, egészséges szervezet és immunrendszer, ami helyes táplálással és egészséges környezettel alakítható ki. Az anyatej, a minél hosszabb idejű szoptatás felbecsülhetetlen értékű. Hasonlóképpen fontos a nagyobbaknál a friss, vitaminban és ásványi anyagokban gazdag gyümölcsök és zöldségek fogyasztása, és az is, hogy minél többet legyenek szabadban, tiszta levegőn. A védekezés másik lényeges eleme a higiénia. A gyakori, alapos kézmosás, a kicsi eszközeinek, játékainak tisztán tartása, a fertőző betegek – a rotavírus veszélye esetén különös tekintettel a hasmenésesekre – elkülönítése a babától. Mindezek mellett azonban, mivel hosszan életképes és könnyen fertőző vírusról van szó, az egyetlen, igazán hatékony védekezési mód ellene az oltás.
Oltás, szúrás nélkül
Hagyományosan oltás alatt azt az orvosi beavatkozást értjük, amikor a szervezetet egyes betegségek ellen védettséget nyújtó ellenanyag termelésre ösztönzik. Ez injekció formájában a szervezetbe juttatott, legyengített vagy elült kórokozók segítségével történik. A rotavírus elleni oltás ettől annyiban különbözik, hogy még egy szúrásnyi fájdalmat sem okoz, hiszen szájon át alkalmazzák. További különbség más oltásokhoz viszonyítva, hogy ezt csupán igen behatárolt életszakaszban, hat hónapos korig lehet beadni. Jelenleg egy oltás két, vagy három adagos kiszerelésben kapható. Az egyes adagok beadása közt megfelelő időnek kell eltelnie – a kétadagos esetében például legalább négy hétnek – és az oltási programot a megjelölt korhatárig, féléves korig be kell fejezni. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb öt hónaposan meg kell kezdeni a beadást, különben már nem lesz rá lehetőség.
A védettség két héttel a oltási program befejezését követően alakul ki, és körülbelül öt éven át tart. Mivel sokféle rota vírus létezik, az oltás nem mindegyik ellen jelent teljes körű védettséget, de a legsúlyosabb következményekkel, heves folyadékvesztéssel fenyegető fajták ellen igen. Ez azt jelenti, hogy – ritkábban – az oltás alkalmazása ellenére is elkaphatja a gyermek a rota fertőzést, az azonban az ő esetében enyhébb lefolyású lesz.
Fontos még tudni róla, hogy a rota ellenes oltás csak orvosi receptre kapható, és mivel nem kötelező, térítésköteles: aki szeretné beadatni, annak teljes árat kell fizetnie érte.
Oltani vagy nem oltani?
A legtöbb szülő, ha teheti, szívesen megkíméli a gyermekét azoktól a kellemetlenségektől, amelyek elkerülésére már képes az orvostudomány. Vannak azonban olyanok is, akik, ha nem kötelező, nem akarják a kicsit kitenni vegyi hatásnak. Néhány szokásos ellenérv – hogy a szúrás fájdalmat okoz a kicsinek, vagy más oltásokkal egyidejűleg nem adható be – a rotavírus elleni oltásra, a jellege miatt nem érvényes, hiszen ezt szájon át, akár a soros kötelező oltsok felvételével egy időben megkaphatja. Sokan tartanak a különböző mellékhatásoktól is. A rotaoltás esetében a tesztelésekkor nem figyeltek meg jelentős számban fellépő nem kívánt tüneteket. Ami mégis előfordulhat: erősebb bélgázképződés, hasfájás, még ritkábban hányás és hasmenés. Abban mindenki egyetért, hogy – mint minden oltást – a megfelelő életkorban, és csak teljesen egészséges, erős immunrendszerű gyereknek (egy-egy betegség után pl. legkorábban a gyógyulást követően három héttel) ajánlatos beadni.