Tovább folynak az egyeztetések az átalakuló felsooktatásról

Folytatódnak január 17-én a miniszteri egyeztetések a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK). Legutóbb, többek közt egy oktatási kerekasztal megalakításáról, valamint egyes szakok állami támogatásáról tárgyaltak. Az egyre kiélezettebb versenyhelyzetben a felsőoktatási intézmények különböző ösztöndíj-lehetőségekkel, programokkal vonzzák leendő hallgatóikat.

A felvételizőknek számos kérdésére kell választ adnia az Educatio kiállításnak, idén ugyanis több változással számolniuk kell a felvételizőknek. Azt még nem tudják az egyetemek vezetői, hogy az 55 ezer állami ösztöndíjas képzésre felvett hallgatóra elég forrás jut-e, azzal azonban nem értenek egyet, hogy 16 szakon – andragógia, alkalmazott közgazdaságtan, emberi erőforrások, gazdaságelemzés, gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, közszolgálati, nemzetközi gazdálkodási, pénzügyi és számviteli, turizmus vendéglátás, üzleti szakoktató, igazságügyi igazgatási, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, jogász – csak önköltséges formában lehet majd tanulni.

Alternatív és kompromisszumos megoldások

“A felsőoktatási képzés számára káros egyes szakterületek differenciálatlan kirekesztése a támogathatóság köréből, hiszen szakmai kultúrákat fenyeget. A társadalmi mobilitás szempontjából pedig bizonyosan negatív következményű ez a lépés” – nyilatkozta a témáról Fábri György, az ELTE kommunikációs rektorhelyettese. Azt, hogy maximum 5 helyet lehet majd megjelölni a felvételi során, az intézmények vezetői üdvözölték, szerintük segítheti a pályaorientációt. A 240-es minimum ponthatárt a legtöbben kevésnek tartják, egyetértenek azzal, hogy ez a küszöb magasabbra kerüljön. A minőség mellett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is kiáll, Nagy Dávid elnök elmondta: “javasoltuk, hogy alapképzésre a jelenlegi, általánosan 240 pontos bekerülési határt is emeljék, ez azonban – jogszabályi kötöttségek miatt – a 2013-as felvételi eljárásban nem valósul meg.” Másban is határozott elképzelése van a HÖOK-nak, az államilag támogatott képzések számán, és az egyetemi autonómia jelenlegi helyzetén is változtatna. “Az egyetem egy önkormányzatiságon alapuló önálló egység, mely saját problémáit és lehetőségeit ismerve képes felelős döntéseket hozni” – mondta el Nagy Dávid, miért tartják fontosnak, hogy a rektort a szenátus válassza meg, valamint visszatérjenek ahhoz a rendszerhez, amikor a miniszter, az államfő egyetértési jogot gyakorol a rektor személyével kapcsolatban. “A rektor nem egy állami nagyvállalat élére kinevezett menedzser, hanem egy szellemi, kulturális – esetenként több tízezres nagyságrendű – közösség vezetője. Személyének megválasztása így a közösség feladata és felelőssége. Nem vitatjuk el azonban az államfő azon jogosultságát, hogy megfelelő indoklás mellett adott személyt ne nevezze ki. Ellenben azt, hogy szenátusi elfogadottság nélkül, egy “felülről” kinevezett rektor irányítsa és képviselje a közösséget, a fent részletezett okokból nem tudjuk elfogadni. Ez olyan lenne, mintha egy város polgárai nem maguk választanák polgármesterüket” – fogalmazott. A 16, állami támogatásban nem részesülő szakkal kapcsolatban kompromisszumos megoldásként javasolták, hogy a jelenlegi tandíjasra tervezett szakokon is induljon állami ösztöndíjas képzés, akár úgy, hogy ezen szakokra magasabb bekerülési ponthatárok mellett lehessen bekerülni. Az adott ponthatárt az előző évek statisztikái alapján kell meghatározni, oly módon, hogy – az adott szakra – jelentkezők minimális bekerülési aránya is lefektetésre kerül.

A minisztériummal folytatott tárgyalások során különböző szervezetekkel egyeztet a HÖOK, jelenleg az MRK-val, a szakszervezetekkel, az oktatói és hallgatói hálózatokkal, valamint a középiskolás diákok képviselőivel egyeztetne. A következő, minisztériumi szintű egyeztetést január 17-én tartják.

Külföldiek az Education

Számos sajtóhír szól arról, hogy több fiatal külföldön igyekszik továbbtanulni a gyorsan változó magyar helyzet hatására. Külföldi intézmények pedig bőven képviseltetik magukat az Educatio kiállításon is az egész világról. “A külföldi felsőoktatási intézmények közül 2012-ben 38 vett részt a kiállításon, idén 36 külföldi egyetem és főiskola lesz jelen, tehát gyakorlatilag az érdeklődés a külföldi intézmények részéről nem nőtt, korábban is ugyanilyen arányban vettek részt a kiállításon” – mondta el az Educatio kiállítás egy szervezője. Bár az igaz, hogy arányuk a kiállítók között megnövekedett, tavaly 138 kiállító volt összesen, idén pedig a számuk 120 és 125 között alakul. Elmondták, idén körülbelül 30 ezer látogatóra számítanak.

Pályaválasztási tanácsadás

Az eseményen az Educatio mint szervező és a felvételi eljárás lebonyolítója, immár tíz éve, a felvételi tudnivalókról, az eljárás menetéről, a jelentkezési módokról ad tájékoztatást, illetve a felvételi döntés meghozatalához is igyekszik megadni minden segítséget. “A látogatók a standunkon megvásárolhatják a Felvi Tájoló kiadványt, amely a praktikus jelentkezési tudnivalók mellett pályaválasztási tesztet, karriertervezési tanácsokat, az egyetemi életet bemutató fejezetet és nem utolsósorban felsőoktatási rangsorokat is tartalmaz. A kiállításon személyes pályaválasztási tanácsadó is várja a látogatókat, valamint az érdeklődők megismerkedhetnek a legújabb oktatási módszerekkel és eszközökkel. Az állami ösztöndíjas szakokkal kapcsolatban az érdeklődők a Felvi standnál tehetik fel kérdéseiket az Ügyfélszolgálatunk munkatársainak, illetve a kiválasztott egyetemektől, főiskoláktól kérdhetnek tájékoztatást” – tájékoztattak. A Felvi standon elhelyezett számítógépeken emellett bárki böngészheti a Felvi.hu oldalt, ahol minden aktuális információ megtalálható a felvételiről.

Cikk fotytatása: www.edupress.hu