Terminustúllépés vagy túlhordás?
Terminustúllépés vagy túlhordás?
Ha a várandósság már a 24. terhességi hét előtt megszakad, illetve a megszületett magzat semmilyen életjelet nem mutat, akkor vetélésről beszélünk, ha pedig a baba a terhesség 37. hete előtt jön a világra, akkor koraszülésről. Amennyiben már átlépted a szülés előre kiszámított időpontját és a kisbabád még nem született meg – terminustúllépés, vagy akár túlhordás esete áll fenn.
Terminustúllépés
A terhesgondozás folyamán a várandósság heteit az utolsó menstruáció első napjától számítják, így az pontosan 40 hétig, vagyis 280 napig tart (ami valójában a fogantatás pillanatától számított 38 hét, tehát 266 nap – lásd bővebben: A terhesség időtartama és számítása). A babák jelentős százaléka azonban nem pont a menstruációs ciklus közepén, a 14. napon fogan, hiszen ennél a számításnál nincs figyelembe véve a ciklus hossza, illetve a peteérés tényleges időpontja – amely történhet hamarabb, de akár később is ennél a napnál. Ennek következtében pedig teljesen természetes, ha egyes babák hamarabb, mások pedig később születnek mint az előre kiszámított időpont. Tehát a terminustúllépés egyik leggyakoribb oka a terhességi kor téves meghatározása.
Túlhordás
Túlhordás (graviditas prolongata) abban az esetben áll fenn, ha a terhesség kora az utolsó mesntruációs ciklus első napjától számítva eléri vagy meghaladja a betöltött 42. hetet (tehát 294 napot), vagyis a terhesség több mint 14 nappal lépi túl a kiírt időpontot. A terhességek 3-12%-ában fordul elő túlhordás. A különböző komplikációk elkerülése érdekében az orvosok a szülést általában meg szokták indítani ezen a héten, illetve indokolt esetben császármetszést is végeznek.
A betöltött 40. hét után szülészorvosod a saját hozzáállása és a kórházi protokoll alapján dönti el, hogy vár még 1-2 hetet, vagy indokolt esetben beindítja a szülést.
 |
Amennyiben az előre kiírt időpontig nem szültél és túlléped a terminust, akkor rövidebb időközönként (2-3 naponta) különféle vizsgálatok segítségével ellenőrizni fogják a baba egészségi állapotát: általános ultrahangvizsgálatot és NST vizsgálatot végeznek, meghatározzák a magzatvíz mennyiségét és a méhlepény működését, CTG segítségével pedig nyomon követik magzat szívverését.
Egyes esetekben flowmetriát is alkalmaznak, hogy ellenőrizzék a köldökzsinór és a magzat vérellátását, illetve amnioszkópiás vizsgálatot, amely során a magzatvíz színéből az orvos következtetni tud a baba állapotára.
