Szülő-gyermek kapcsolata (2. rész)
Folytatás – Szülő-gyermek kapcsolatat (1. rész)
A gyerek alapszükségletei (étel, ruházat, lakás, orvosi ellátás, nevelés, játék) mellett, az érzelmileg való kielégítés nagyon fontos a személyiség harmónikus fejlődéséhez. Ezek közül a legfontosabbak:
• szeretet – a gyermekeknek szeretetre van szükségük, mikor nem boldogok vagy mikor bánatosak, vagyis mindig. Ez azt jelenti, hogy hallgassuk meg a gyereket mikor kinyílvánítja gondolatatit és érzéseit, szánjunk rá figyelmet mikor szüksége van rá, a megfelelő érintés kíséretében (simogatás, átölelés, csókok), érzelemmel társítva (mosoly, biztató szavak, megbecsülés, az ő benne való bizalom kifejezése). A szeretet kinyílvánításának viselkedésbeli változásai felváltva a visszélő vagy elhanyagoló magatartással azt eredményezik, hogy a szeretet már ne legyen egyszerűen szeretetként fölfogva, helyet hagyva a a bizalmatlanságnak és az elutasításnak.
• bizalom – a gyerekeknek szügségük van az emberek megismerésére és arra, hogy bízhassnak bennük. A hazugság vagy a félig kimondott igazság a gyereket bizonytallaná teszi.
• tisztelet – kezeljétek a gyereket mint egy teljes értékű személyt, hagyva, hogy válasszon. Magyarázzátok meg neki az okokat melyek miatt döntéseket kell hozzon, ne eröltessétek rá anélkül, hogy megértené az okokat, melyek miatt ezek fontosak. Használjatok egy tiszteletteljes megfogalmazást, mint a "köszönöm" vagy a "bocsáss meg".
• megértés – hallgassátok meg a gyereket mikor beszél és probáljátok látni a dolgokat az ő szemszögéből is. A gyereknek szüksége van arra, hogy meg legyen értve.
• elfogadás – még akkor is ha hibázik, nem szabad elutasítani a gyereket, mert szüksége van arra, hogy személyként el legyen fogadva (segítsétek, hogy megértse, hogy a viselkedését utasítjátok el és nem őt).
• türelem – a gyerekeknek szükségük van arra, hogy elsajátítsanak néhány viselkedést formát (amelyek sok gyakorlásra és magyarázatra szorulnak).
• becsületesség – a gyerekek meg kell ismerjék a szabályokat, és amint ezek rögzítve voltak alkalmazásuk legyen állandó és pontos.
• állandóság – a felnőtt viselkedése állandóan ugyanaz kell legyen időben és különböző helyzetekben egyaránt. A szabályok megváltoztatása a gyereket zavarttá és bizonytalanná teszi és azt az üzenetet közvetíti, hogy a tiszteletben tartásuk nem is olyan fontos.
• idő – a gyereknek szüksége van a szülők figyelmére és társaságára. Szakíts arra időt, hogy taníthasd, meghallgasd, játsz vele, olvass neki, beszélgess vele vagy sétaljatok együtt. Észre fogod venni, hogy több időt töltve a gyermekkel jobban fogod értékelni az együtt töltött időt és könyebb lessz lemondani más teendőkről, melyek nem is olyan fontosak.
A szülők hozzáálása a gyerekkel szemben befolyásolhatják a jövőbeli fejlődésüket – bátorítva vagy ellenkezőleg, fékezve azt. A családi légkör, melyből hiányzik az érzelmi biztonság egy hasonló felfogást fog eredményezni az egész társadalmi valóságról, visszahúzódást és kapcsolatteremtési nehézségeket kiváltva és végső soron majd nem tud szembenézni egy olyan környezettel, melyet ellenségesnek tart.
Ugyanúgy a gyakori és indokolatlan kritikák hatással vannak az önbizalomra és ezáltal a gyermek alábecsüli saját erőforrásait. Ugyancsak a dicséretek és a hízelgések túlzásba vitele depressziós állapotot válthat ki abban az esetben, ha a gyermeknek nem sikerül elérni azokat a magas célokat, melyeket valós lehetőségeit túlbecsülve voltak kitűzve.Ezek az eltérések megjelenése a gyermekek valós lehetoségei és a szülők irreális elvárásai között jelenti a komplexusok legfőbb forrását, csalódottságot és eltorzúlt önarcképet okoz.
Következtetve, a jövendőbeli felnőtt személyisége attól függ, hogy a szülők hogyan nevelik és alakítják ezt. Egy harmónikus fejlődésért a szülők meg kell teremtsék a gyerek normális fejlődéséhez való lehetőségeket, biztosítva számára a biztonságérzetet a feltétel nélküli szeretet által (a gyermek tisztában kell legyen azzal, hogy tartozik valakihez, hogy van, aki törődik vele). A tiltások számbelileg legyenek minél kevesebbek, de fontosak, melyek tudatosítják a gyermek erős és gyenge pontjait. Ne hazudjatok neki, az egymásba vettett bizalom az egyik legfontosabb alappillér.
A gyermeked nem kell tökéletes legyen és tudnod kell, hogy a büntések által leginkább arra tanítod, hogy hogyan kerülheti el azt. Kezeld úgy a gyereketedet, ahogyan te is szeretnéd, hogy ő kezeljen téged (kölcsönösség). A gyermek nem a szülő tulajdona, hanem egy ember aki hamarosan önálló lessz.
Paul Apostica pszichológus írása