Számítógépezo bölcsisek?
A felmérés igénye a honlapok szerkesztőiben merült fel, akik gyakorló szülőként maguk is válaszokat kerestek a fenti kérdésekre.
A közel 30 kérdésből álló online kérdőívet országszerte 2243 internet használó szülő jórészt anyuka – töltötte ki 2528 gyermekről. A kutatás résztvevőinek több mint 80%-a városban él és felső-, illetve középfokú végzettséggel rendelkezik. A kérdésekre fele fele arányban válaszoltak fiúk és lányok szülei. Az online kérdőívet kitöltők gyermekeinek többsége még otthon nevelkedik, óvodás illetve alsó tagozatos általános iskolás.
Arra a kérdésre, hogy szoktak-e otthon olvasni/olvasott mesét hallgatni a gyerekek, a válaszolók 97%-a igennel felelt, ami jelzi, hogy a szülők – örömteli módon – tisztában vannak a mese, az olvasás fontosságával. A kérdőívet kitöltő, bölcsődés korú gyermeket nevelő családok 95%-ánál mesélnek otthon a picinek, míg az óvodást nevelő családok 99%-ánál.
A megkérdezettek gyermekei hétköznapokon átlagosan 40 percet olvasnak, háromnegyed órát számítógépeznek és egy órát tévéznek. Hétvégén körülbelül másfélszer ennyi időt töltenek ezekkel a tevékenységekkel, de a rangsor nem változik: legtöbb időt a tévézésre fordítják, ezt követi a számítógép, majd az olvasás.
A bölcsődések közül minden negyedik, az óvodások közül már minden második gyermek számítógépezik otthon, a bölcsődések háromnegyede, míg az ovisok 92%-a néz tévét.
Mennyiben alkalmazzák a jutalmazás, illetve a büntetés eszközeként a szülők a tévét, számítógépet, illetve a könyveket? A megkérdezettek több mint 70%-ánál fordul elő, hogy büntetésből eltiltja gyermekét a televíziózástól, vagy a számítógép használattól, míg az olvasás tiltásával, a felolvasás megvonásával mindössze a válaszadók 9%-a él. Az elismerést tekintve éppen fordított a helyzet: a gyermekek 27%-át jutalmazzák azzal, hogy tévét nézhet, 35%-uk érdemelheti ki a számítógépezést és a gyermekek háromnegyedénél előfordult már, hogy könyvet kapott jutalmul.
A felmérésben részt vevő szülők mindössze egynegyede ismer olyan folyóiratot vagy weboldalt, ami a segítségére lehetne a megfelelő gyermekkönyvek kiválasztásában, ugyanakkor a szülők 95%-a fogadna szívesen tippeket többségükben pedagógustól és az internetről – annak érdekében, hogy a gyermeke számára öröm legyen az olvasás.
A válaszolók 87%-a aggasztónak tartja, ha egy gyermek szívesebben fog egeret vagy távkapcsolót a kezébe, mint könyvet. A megkérdezettek szerint a leggyakoribb okok, ami miatt a gyerekek egy része nem szeret olvasni: vonzóbb számukra a TV és a számítógép; nem olvasnak eleget a gyermek környezetében; a szülő nem foglalkozik azzal, hogy gyermeke olvasson; illetve nem neki való könyv kerül a gyermek elé. A megkérdezettek elenyésző hányada okolja a pedagógust, illetve a kötelező olvasmányokat az olvasás iránti érdektelenségért. Az olvasás megszerettetésében a megkérdezettek döntő többsége a család szerepét, a szülői mintát tartja meghatározónak.
Kedvenc olvasmányok |
A család felelőssége tehát óriási az olvasóvá nevelésben, de melyik szülő ne állt volna tanácstalanul a gyermekkönyvek rengetegében? “Vajon melyik könyvvel lepjem meg? Mi az, ami igazán értékes? Mi való neki?“
Ez adta az ötletet egy olyan információs gyűjtemény elkészítéséhez, ami segítséget nyújt a színvonalas gyermekkönyvek kiválasztásához. A “Mit adjak a kezébe?” című gyermekirodalmi iránytű a minőségi gyermek-és ifjúsági irodalmat képviselő könyvkiadók internetes elérhetőségét, a témával foglalkozó gyermekirodalmi folyóiratok rövid bemutatását, az “Év gyermekkönyve” címmel díjazott műveket éppúgy tartalmazza, mint a Magyar Olvasástársaság által elkészített gyermekirodalmi adatbázist.
A gyermekek olvasóvá neveléséhez támpontokat nyújtó gyermekirodalmi kalauzt a felmérés résztvevői után most bárki díjmentesen letöltheti a szervező weboldaláról: http://www.imami.hu/gyermekirodalmi-iranytu.
Lead fotó: benrjordan / Flickr