Pünkösdi Sokadalom a Skanzenben

A Pünkösdi Sokadalom elnevezésű rendezvényen – amelyet a Népművészeti Egyesületek Szövetségével évek óta közösen szervez a Skanzen – Magyarország 11 szellemi kulturális örökség-eleme, valamint 3 balkáni ország mutatkozik be; Albániából, Bulgáriából és Törökországból érkeznek zenész, énekes és táncos csoportok.

Május 27-én folytatódik a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban az év jeles napjaihoz kapcsolódó népszerű fesztiválsorozat, amelynek most sorra kerülő állomása a Pünkösdi Sokadalom. A kétnapos nagyrendezvényen – melynek fővédnöke Bogyay Katalin, Magyarország UNESCO nagykövete és az UNESCO Közgyűlés elnöke – a Skanzen Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága várja az idelátogató több ezer érdeklődőt a meghívott magyar és külföldi résztvevőkkel való közös ünneplésre. A találkozó kifejezett célja, hogy a közönség testközelből ismerje meg a kulturális sokszínűséget képviselő legkiválóbb magyarországi és balkáni közösségeket, alkotókat és hagyományőrzőket, közvetlen élményt szerezve a szellemi kulturális örökség változatos megnyilvánulásaiból.

A bemutatkozó közösségek házigazdaként programok kavalkádjával várják az érdeklődőket a Skanzen színpadán, házaiban és portáin. Idén a magyar hagyományőrző közösségeken kívül, a bolgár, török, és az albán csoportok bemutatkozása is színesíti a rendezvényt a népművészet, a folklór és a gasztronómia jegyében. Tavaly három elemmel bővült a szellemi kulturális örökség magyar jegyzéke, a már meglévő 8 közösség mellé felkerült a mohai tikverőzés, az Emmausz Bólyban és a mendei templomdíszítés szokása is. A Szentlélek eljövetelének ünnepén, Pünkösdkor, a Pest megyei településen a templomot ünnepi díszbe öltöztetik a helyi evangélikus közösség tagjai. Nyolc nyárfát állítanak a templom két padsora közé, amelyeket szalagokkal, kézzel hímzett és horgolt kendőkkel díszítenek fel. Ezt a szokást is megismerik a fesztiválozók a Skanzenben, így sort kerítenek a pünkösdi templomdíszítésre zöldággal, virággal, hímzett pillangókkal, de bemutatják a solymászat, a mezőtúri fazekasság, a mesemondás és egyéb mesterségek legjobb ismerőit, bepillantást nyernek a halasi csipkevarrás titkába, lesz pünkösdölés házról-házra, valamint mohai tikverőző filcálarc készítése, sokacbab főzés agyagfazékban szabad tűzön és a híres karcagi birkapörköltből is lehetőség nyílik torkoskodni. A két nap során a kalocsai hímzés és a matyó rózsa kerül fókuszba: a nők legnagyobb örömére kalocsai népművészeti minták  készülnek “nyakra-főre”, az otthonról hozott személyes tárgyaikat dizájnossá varázsolhatják, bátran kísérletezhetnek különféle anyagokkal, de tippeket is kapnak, hogy a megunt ruhadarabjukat miként varázsolhatják izgalmassá egy-egy matyó mintával. A program kiemelt vendégei a balkáni országokból érkező hagyományőrző csoportok, akik a bolgár nők beavatási szertartását, az albán többszólamú zene hagyományait, és török dervistáncot ismertetik meg a nagyközönséggel. Ha feldobnák valamivel a jól megszokott – és talán kicsit unalmas – menüt, ötleteket kapnak hozzá, hiszen a fesztiválon asztalra kerül a balkán ízvilága, többek közt a banitza, az ajvár, a baklava, a mogyoróból készült falatok és az olajban sült paprika is!

Pünkösdvasárnap a fesztiválszínpadon a napot Ferenczi György és a Rackajam, valamint a Buda Folk Band, pünkösdhétfőn az eseményt a Nemzetek táncháza zárja a programban résztvevő összes közösség vezetésével.