Pókmesék

Tojásosfagyi-evő Bajnok és Kakaóivó Bajnok kalandozásai kilenc mesebeli szigeten

meseregény-részlet

A pókcsalád

Ebben a végtelennek tekinthető történetben bemutatok egy érdekes pókcsaládot. Ezek a lények nem hétköznapi értelemben vett pókok, hanem rendkívüli tulajdonsággal rendelkező teremtmények.

Ismerjétek meg először is Kakaóivó Bajnokot!

Õ az, aki mindig mosolyog, fülig ér a szája, és nagyon szereti a kakaót. Neve onnan ered, hogy rendeztek egyszer egy kakaóivó-versenyt. A mi kis bajnokjelöltünk egy magas lelátó tetejéről akarta nézni, hogy az alatta lévő több száz literes üstben lévő kakaóból a jelentkezők közül ki tud többet meginni. A verseny még el sem kezdődött, amikor a pókocskánk megszédült, belepottyant a kakaóval teli üstbe, és el is tűnt benne.

A jelenlévők nagyon megijedtek. De rémületük hamar csodálkozásba fordult. Előbb csak annyit lehetett látni, hogy az üst kakaószintje gyorsan csökkenni kezd, majd teljesen eltűnik. Az üst alján ücsörgő pókocska felkiáltott:

– Kérek még kakaót!

Innentől kezdve nem volt kétséges, hogy ki a kakaóivás bajnoka…

Kakaóivó a kakaó mellett imádja a teheneket, amiket – mondhatjuk úgy: gyűjteni szokott a barangolásai során. A gyűjtés így történik: meglátja az állatot, odaoson hozzá, elkezdi masszírozni a nyakát és a hátát, ennek hatására a jószág lefekszik a földre, és a testén lévő foltok szív alakú foltokká változnak. És már vihető is! Nem fog ellenállni, hanem odaadja magát kisgazdájának. A kicsi pók pedig pókfeletti erővel átemeli fején a jószágot, és mint egy sálat, a nyakára veti. Amikor hazaér vele, akkor szépen, óvatosan leteszi, megsimogatja, majd bevezeti az istállóba, és enni ad neki.

Kakaóivó Bajnok, ez a kis pók nyitott a tengerparton egy kakaóbárt, ahol finomabbnál finomabb kakaó-különlegességeket lehet inni. A kakaóbár nagy tejigényét a tehénkéi biztosítják.

A másik csodálatos kis pókocska neve: Tojásosfagyi-evő Bajnok.

A nevében benne van, hogy imádja a tojásos fagylalt minden formáját, sőt azon felül nagyon szereti még sajtokat, a hagymát, a goffrit… stb.

Egyszóval nagyon szereti a hasát, amin mindig látni, hogy éppen milyen mértékben éhes. Ha gömbölyödik a has, akkor nemrég teleette magát, ha lapos, akkor már kissé éhes, de még tud várni az evéssel. Ha pedig befelé horpad, akkor már nagy a baj, mert a türelme elfogyott és üt, rúg, kiabál.

Tojásosfagyi-evő Bajnok a nevét onnan kapta, hogy részt vett egyszer egy fagyievő-bajnokságon. Először műfagyival akarták megetetni, de azt nem szerette, és így nem győzhetett. Miután kiderült, hogy nem volt igazi tojásos fagyi, érvénytelenítették az eredményeket. Másnap már valódi fagyit kellett enni, és ebben bizony a legjobb lett – megelőzve a másik kilenc versenyzőt.

Összesen 50 gombóc fagyit evett meg, és a kigömbölyödő pókhas bederesedett a hideg édességtől. Tojásosfagyi-evő Bajnok a testvérével szemben a hűvöset szerette.

Van neki egy társa is, a bagoly, aki ha meghallja a kiabálását, akkor megfog valami finomságot, és egészen Tojásosfagyi-evő Bajnok szájáig repül az elemózsiával, majd azt beejti a feneketlen garatba.

Tojásosfagyi-evő Bajnoknak van egy csodálatos tyúkfarmja: hisz aki százszámra eszi a tojást, annak szüksége van egy ellátórendszerre! Száz tyúkot számláló állománnyal dicsekedhet! Szép kendermagos tyúkocskák kotkodálnak a farmon. Valamennyien ismerik és tisztelik kisgazdájukat, olyannyira, hogyha meghallják a hangját, mindegyik produkál neki egy szép, mutatós tojást.

Nagy az összhang és a megértés a tyúkfarmon, akárcsak a másik pókocska, Kakaóivó Bajnok tehénfarmján.

A négyszer nyolclábú család másik két tagja Anyapók és Apapók. Õk nagyon szerelmesek egymásba, ha tehetik, együtt vannak, és fürdőznek a tengerben. A kisebbik pók szerint a „szejelem tengejében” fürödnek.

Pókjaink egyébként egy hatalmas, üvegfalú gömbházban laknak, mely telis-tele van mindenféle, a pókok kényelmét szolgáló extrával.

A két kicsi pók rendkívül kíváncsi természetű, sokat utaznak, és persze sokat esznek.

A parton lévő gömbházuk közelében van egy sziget, amit úgy hívnak: Mcdönci. Hamar felfedezték, hiszen közel van, úszva is elérhető, de már egy hidat is kiépítettek a part és a sziget között.

Nagyon szeret idejárni Tojásosfagyi-evő pókocska. Csak átszalad a hídon, elsétál a hamburgerfák alá, majd leszakít valamelyik ágról egy hatalmas sajtos hambit. Ahogy leszakítja a hamburgert a fáról, azon nyomban egy másik nő a helyére. Vannak itt másféle fák is! Hasábburgonyát termő fa, vagy forró csokit, shaket adó bokor is. A két kis pók gyakran jár lakmározni és jóllakottan elpihenni erre a szigetre.

Egy csendes nap a gömbházban

Kakaóivó Bajnok hasára rásütött a reggeli napfény, a kedvenc cupcupka takaróját átvetette a vállán, és elindult a gömbház szobácskájából ki a fürdőbe.

Anyapók Apapókkal együtt várta a konyhában, hogy lefőjön a reggeli friss kávé.

Eközben Tojásosfagyi-evő Bajnok már a kedvenc tyúkfarmját látogatta, hogy hozzon a reggelihez bőségesen tojást. A tojásgyűjtő körútján elkísérte őt kedvenc baglya is.

A kicsi Kakaóivó megfürdött és már viharzott is le a konyhába, hogy köszöntse a nagyobbakat. Cupcupka takaróját a szája elé tette, hogy leplezze vele huncut mosolyát, illetve a cuppogóra állított száját. Csak mélyen ülő gombszemei látszottak, melyek a mosolytól csíkra húzódtak. Felkurjantott fülhasító hanggal és Apapók nyakában már ott volt a cupcupka takaró, majd ő is hamar a vállára ült, és osztotta a cuppanós puszikat, felváltva Apapóknak és Anyapóknak. A kicsi pókocska nagyon fázós volt, de Apapók és Anyapók között mindig izzott a levegő, ezért is érezte jól magát velük. Máris a reggeli kakaóját követelte. Anyapóktól megkapta a fenséges italt, amit komótosan elfogyasztott, mert ő, a testvérével ellentétben csak lassan szeretett enni, inni.

Reggeli után a két kis pókocska nekifogott Tojásosfagyi-evő Bajnok sajtbárjának építéséhez. (Nemrég a kakaóbárt is együtt építették, ezért most is együtt dolgoznak.)

Kakaóivó tehénkéinek tejéből készült egy hatalmas nagy, korong alakú sajt.

– Ez a sajt lesz az alapja a sajtbárnak, kérem! – mondta a kis bajnok.

A kis tehénkék a kiválasztott helyre húzták a nagy szekeret a sajttal, majd a pókok legurították a különleges szállítmányt. Ezután elkezdte a munkát Tojásosfagyi-evő Bajnok: kirágcsálta a helyiségeket a sajtból. Először elkészítette a bejáratot, majd az ablakokat, a bár belső részét és így tovább.

Mikor már jóllakott a sajttal, akkor elújságolta testvérének:

– Itt lehet majd kapni ömlesztett sajtot, kockasajtot, parenyica, penészes, eidami, pálpusztai sajtokat, és ezek keverékét folyékony és szilárd formában is!

Sajtból készítettek még egy nagy sakktáblát is, amit a bár közepén helyeztek el. A sakkbábuk is sajtból voltak, és azt, amelyik a játékból kiesett, meg lehetett enni…

A különös építmény hamar elkészült és már fogadta is a vendégeit.

A két testvér a lemenő nap fényénél nagy terveket szőtt. Nagyon szerettek kalandozni, és éppen ezért elhatározták, hogy építenek közösen egy nagy tengerjáró szuperhajót, amivel felfedezhetnék a távolabbi szigeteket is.

1. kaland: A tengerjáró

A két csodapók a fárasztó nap után jóllakottan ballagott haza a gömbházba. A hatalmas fürdőkádba vetették magukat, hogy lefekvés előtt megtisztálkodjanak. A pókocskák oly szorgalmasan dolgoztak aznap is, hogy fürdés után egy kisebb sártenger maradt utánuk a kádban, de Anyapók és Apapók kilapátolta.

Lefekvés előtt Apapók mesélt nekik két kis csodabogárról, akik mindig újabb és újabb kalandokban vettek részt. Nagyon szerették ezeket a meséket, így hamar el is aludtak, és égzendítő hortyogásba kezdtek. Álmodtak sajtot, kakaót, tyúkot, tehenet, hajót, amit közösen építenek.

Reggel korán ébredtek, és a gyors reggeli után már indultak is a gömbház műhelyébe, ahol volt mindenféle szerszám. Ez egyébként egy csodaműhely volt. Ha Tojásosfagyi-evő Bajnok elordította magát, és ezzel egy időben a talpát a földhöz vágta, már ott is termett a műhely közepén lévő hatalmas szekrényben a kért alapanyag.

Ezt a lehetőséget kihasználták a hajóépítésnél is. Így kiáltott tojásevő:

– Hajótesthez való fát akarok! Vásznat, festéket, hajómotort, csavarokat, iránytűt akarok! – harsogta, a lábát pedig géppuskaszerűen a földhöz csapkodta.

Az óriási szekrény hamar megtelt mindenféle hajóalkatrésszel. A két kicsi pók pedig hozzáfogott az összeállításhoz. Nagyon ügyesek voltak, így hamar el is készült a tengerjáró hajójuk.

Eljött a nagy pillanat, a vízre bocsátás pillanata, amit Apapók és Anyapók természetesen a tengerből kísért figyelemmel.

Úszott a hatalmas hajó, amiben volt golfterasz, pókerterem, sodróvizes medence. A póktestvérek a hajó orráról integetettek szüleiknek.

– Ne menjetek messzire! – kiabálta utánuk Anyapók.

– Meddig mehetünk? – kérdezte aggódva Kakaóivó Bajnok.

– Kétórányira mehettek, ott horgonyozzatok le, majd forduljatok vissza!

A kicsi mosolygott és bólogatott, és már mentek is felfedezni a környező vizeket. A pókvilágban eltúlzott értékeknek tűnhetnek bizonyos adatok, de a pókvilág már csak ilyen.

2. kaland: A gokartsziget

Elindulásuk után egy óra elteltével motorzúgásra lettek figyelmesek.

– Kapcsold le a hajómotort! – kiáltotta Tojásosfagyi-evő Bajnok a testvérének.

Így még jobban lehetett hallani az egyre erősödő motorzúgást. A távcsövet is elővette és azzal nézett körül.

– Ott egy sziget! – jelentette Tojásosfagyi-evő.

Kakaóivó Bajnok nagy izgatottsággal felpattant a kapitányi ülésből és ő is megnézte.

– Tényleg ott van! – ámuldozott elhalkuló hangon. Beállították az irányt, hogy megnézzék közelről is az új szigetet.

Ahogy közelebb értek, látták ám, hogy a sziget nem más, mint egy nagy versenypálya, ami tele van kisebb-nagyobb versenyautókkal, gokartokkal. A két kicsi pókocska nagyon megörült a szigetnek.

Már ugrottak is volna ki a hajóból, de persze előbb gondosan lehorgonyoztak, és csak utána úsztak ki megnézni mi is zajlik pontosan a szigeten. Találkoztak egy pókkal, aki a versenyeket felügyelte, és – ha kellett – a szabálytalankodókat elzavarta.

– Én is szeretnék versenyezni! – mondta Fagyievő.

– Nos, rendben van – válaszolta a felügyelő. – A következőket kell tudnod! A pálya 400 kilométer hosszú. Nem szabad másik autónak ütköznöd! Tilos a két pedált egyszerre nyomnod! A jobb oldali pedál a gáz, a bal oldali pedig a fék. Mérem az idődet. Ha megnyered, akkor kapsz egy gokartot.

Tojásosfagyi-evő Bajnok izgatottan felvette a bukósisakot, beült a kocsiba, és már ment is a verseny. Nem sajnálta a kisautót. A kerekek nyifogtak minden kanyarban, de csak nyomta a gázt. A pókocskák nagyon komolyan vesznek minden versenyt. Kakaóivó Bajnok hangosan szurkolt a testvérének, és olyan izgatott lett, hogy utána eredt egy másik, kisebb autóval. Nyifogtak és füstöltek itt is a kerekek! Volt olyan hajtűkanyar, amit két kerékkel vett be, majd hangos csattanással visszaesett az autó a másik két kerekére.

Végigmentek a pályán. Elsőnek Tojásosfagyi-evő ért be, és utána nem sokkal Kakaóivó.

– Mind a ketten nyertetek! – örvendezett a felügyelő pók.

– Az meg hogy lehet? – kérdezte Tojásosfagyi-evő.

– Úgy, hogy a testvéred egy kisebb autóval ment, és abban a kategóriában ő győzött! Ilyen gyors pókokat én még sosem láttam! Nyertetek két gokartot!

– Hurrá! – örvendeztek a pókocskák, és már vitték is a gokartokat.

A hajóról egy nagyméretű, távirányítós helikopter indult ki értük a partra, amivel vissza tudtak térni mindenestül. A hajón pedig az elégedettségtől jóllakottan, de üres gyomorral gyönyörködtek a szép kis versenyautókban, és már tervezték az otthoni versenypályát.

Amint hazaértek a pókocskák, mindjárt nekifogtak egy hatalmas lakomának, hogy megtöltsék a bendőjüket. Természetesen megmutatták a megnyert versenyautókat Anyapóknak és Apapóknak. Mi az, hogy „megmutatták”?! Kakaóivó Bajnok még be is indította és ment egy kört a tengerpart menti sétányon. De nem tartott sokáig a bemutató, mert a második körnél már fel is akadt a gokartocska, hisz a sétány nem versenypályának készült! Arra viszont jó volt ez az autókázás, hogy a közelben úszkáló hattyúcsapatot szétzavarja vele…

– Állj már meg! – kiabálta Tojásosfagyi-evő a test-vérének. – Egy versenypályát kell építenünk, amit már megbeszéltünk a visszaúton! Nem?!

Már majdnem veszekedni kezdtek a testvérek, de közbeszólt Anyapók, hogy mehetnek fürödni, mert már csobog a kádba a víz. A kicsi pók nagyon fáradt volt, és őt ilyenkor minden kis apróság kihozza a sodrából. Apapók összeszedte a kisautókat, és ment haza a két kis pókkal.

Másnap reggel a fiúk nekifogtak a versenypálya építésének. Azt tudni kell, hogy egészen egyedi pályát terveztek a pókcsalád apróbb teremtményei. Különlegessége abban rejlik, hogy a vízen fog úszni az egész! A lényeg, hogy építenek egy hajóval vontatható, úszó versenypályát, aminek a hossza 30 kilométer.

A gömbház műhelyében Fagyievő bekiabálta a csoda-szekrénybe a szükséges alkatrészeket, gépeket, amikkel majd megépíthetik a nem mindennapi pályát. Rengeteg vasoszlop, burkoló anyag, úthenger jött ki a szekrényből, hogy felépüljön az úszó erőd váza, majd rá a pálya.

Egy egész álló napig építették a hatalmas versenypályát. Mire elkészültek, már nagyon elfáradtak, és elindultak haza. Kakaóivó Bajnok azért még útban hazafelé keresett egy tehénkét, gyorsan le is csapott rá. Annyi ereje még maradt, hogy elvigye a farmjára, a többi közé, és ott enni adjon a jószágnak.

A következő nap eljött a versenypálya vízre bocsátásának pillanata. Tojásosfagyi-evő Bajnok beállt közel a pókhajóval a parthoz. Közben, Kakaóivó a vontatóköteleket felkötötte a versenypálya vasvázára. Kivontatták az építményt a nyílt vízre. De azért nem mentek túl messzire, mert a partról várták a vízen versenyezni vágyó vendégeket.

Eleinte a nagy versenypálya szélére kikötött két-három csónak jelezte a versenyzők jelenlétét, de később csónakok százai tolongtak, hogy gazdáik versenyezhessenek a pókcsalád gokartpályáján. A pindur pókoknak gokartokat is kellett még készíteniük, hogy kielégítsék a versenyzőközönség tömeges igényét.

A gokartok készítésben Fagyievőnek volt a legnagyobb gyakorlata. A kis Kakaóivó a versenyautók beüzemelését végezte: a behúzó madzag segítségével beindította a gokart motorját, és már be is pattant az ülésre, hogy menjen 1-2 kört a próbapályán. A póktestvérek ezzel a versenypályával beírták magukat a pókgokart-történelemkönyvébe (…)

Függelék: Pók-szótár

• cupcupka takaró: kispók-kortól használt, puha alvós takaró, ami ma már felmosórongyszerű a sokévi használattól és mosástól.

• megtuptupkálni: a cupcupka takaróval körbekeríteni egy szeretett személyt és cuppanósakat adni neki

• patkofon: pata (láb)-telefon, előfizetés és térerő nélkül, telepatikus úton használható

• bendőtöltő pók: éhségét rágás nélküli evéssel csillapító pókocska

• pókerarcú pók: kifejezés nélküli arcformát öltő, elmerengő pók

• halászpókok: póknyálból szőtt hálóval halászó, vidám, sokat tapasztalt pókok

• karmantyú: pókujjacskák végén lévő vakarózásra és piszokgyűjtésre is használható folyton növő köröm.

• pókfeletti erővel: óriáspóknyi erővel

• elkuttyogni: póknyelven beszélni bagolyhangon

• dajdaj: önfeledt mulatozás kakaókoktélokkal és sajthegyekkel

Belme Gábor