Mire allergiás a gyermek?

A szervezet immunegyensúlyának a fenntartásában szerepet játszó fehérvérsejtek (T-limfociták) és az általuk termelt aktiváló anyagok (citokinek) mennyisége a normális védekezésből egyes egyénekben az allergia kiváltásának irányába tolódnak el. Ennek következtében az aktiválódott immunrendszer bizonyos anyagokra heves túlérzékenységi reakciót vált ki.

Kik ve­szé­lye­ztetet­tek al­ler­gi­á­ra?

A családi örökletes hajlam szerepe bizonyítható. Ha a családban már van allergiás, az újszülött kisbaba számára 30–40% a valószínűsége, hogy allergiás lesz, ha pedig mindkét szülő és testvér is allergiás, az allergia kialakulásának a kockázata még ennél is jóval nagyobb. De a genetikai hajlam mellett még egyéb tényezők is számítanak az allergia kiváltásában, mint a nagyon rövid ideig tartó szoptatás, a helytelen csecsemőtáplálási szokások (pl. a korai hozzátáplálás) és környezeti tényezők is, mint a környezetszennyezés. Még a korábbinál is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a dohányzásnak, aminek a káros hatása a magzatra már a terhesség idején kimutatható. Ennek megfelelően nemcsak az anyának nem szabad dohányoznia, de a környezetnek is dohányfüstmentesnek kell lennie.

Mik az allergének (az al­ler­gi­át ki­vál­tó anya­gok)?

A gyermek a környezetében levő minden anyagra allergiássá válhat. A lakások pora, a benne levő atka, a nedves lakásokban megtelepedő penészgomba, a babakozmetikumok egész évben allergiás tünetek kiváltói lehetnek. A korán virágzó fák, a gyomnövények, és a hírhedt, bűnös parlagfű, virágzásuk idején termelődő pollenjeikkel válthatnak ki allergiás megbetegedést. Mégis számos gyermekre leselkedő veszély között gyakorisági sorrendet lehet felállítani.

Me­lyek az el­ső ve­szély­for­rá­sok?

Csecsemő és kisdedkorban az első allergének a táplálékokban levő fehérjék, amelyek allergiás betegséget válthatnak ki. A gyomor-bélcsatorna hatalmas felület, ami a táplálékkal felvett allergének számára olyan, mint egy nagy nyitott kapu, amelyen keresztül az allergének elérik az immunrendszert, és onnan eljutnak valamennyi szervhez. A bél immunrendszere még nem olyan érett és ellenálló, mint későbbi életkorban, ennek következtében a bélcsatorna átjárhatósága nagyobb a táplálék fehérjék számára mint későbbi életkorban, és ezzel lehetővé válik, hogy a szervezettől idegen fehérjék átjussanak a bélfalon és az immunrendszert izgalmi állapotba hozva betegségi tüneteket váltsanak ki. Ezért olyan egészséges táplálékok, amelyek a későbbi életkorban értékes fehérjeforrást jelentenek, mint a tehéntej, a tojás, a gabonafélék, a halak ebben az életkorban allergiás reakciót válthatnak ki. Mivel rendszerint a tehéntej az első idegen fehérje, amivel a kisbaba találkozik, a tehéntej allergiának kiemelt fontossága van ebben az életkorban. A légúti allergénekkel (allergiát kiváltó anyagok) okoznak, és csak későbbi gyermekkorban, 5-6 éves kor körül alakul ki az allergiás megbetegedés.

Mi lehet a tünete a csecsemő és kisgyermekkori táplálékallergiának?

A betegség egész enyhe tünetektől a súlyos betegség formákig sokféle formában jelenhet meg. A kis csecsemőknél leggyakrabban allergiás bőrkiütés (atópiás dermatitis) alakul ki, de nem ritka a gyomor-bélrendszeri tünet sem. A mással nem magyarázható hányás, hasmenés, fejfájás, étvágytalanság, haspuffadás, vashiányos vérszegénység, éjszakai sírás is lehet tehén-tejallergia jele. Visszatérő légúti betegség, ami láztalanul jelentkezik csecsemő és kisdedkorban szintén gyanút kelthet tehéntejallergiára. Ezeken a betegség formákon kívül vannak azonban olyan azonnali súlyos túlérzékenységi reakciók (anafilaxia) is, amelyek a vérkeringés és a légzés zavarával halált is okozhatnak. A légúti allergénekre kialakult szenzitizáció rendszerint allergiás nátha (szénanátha), szemviszketés (allergiás kötőhártyagyulladás), vagy asztma formájában jelenik meg.

Milyen módon lehet védekezni az allergia kialakulásával szemben, ha a gyermek veszélyeztetett csoportba tartozik?

A kisbaba és a szoptató édesanya körültekintő, tudatos táplálásával és a környezetben levő allergének mennyiségének csökkentésével nagymértékben lehet csökkenteni az allergia kialakulásának veszélyét. A nemzetközi és a hazai gyermekorvos társaságok ajánlásai szerint az anyatejtáplálás védelmet jelent.

Különösen kedvező a hatás, ha a kisbaba még gyümölcsöt és főzeléket sem kap 6 hónapos korig. A szoptató anyuka ne fogyasszon sok tehéntejet, tojást, halat a kalcium és fehérjebevitelt más tápanyagokkal oldja meg. Erősen allergizáló fehérjéket 1 éves kor alatt ne adjunk a kisbabának. Ha nincs anyatej vagy pótlás válik szükségessé, lebontott fehérjét (hidrolizált) tartalmazó tápszerrel kell helyettesíteni az anyatejet. Az anyának és a kisbaba környezetének nem szabad dohányozni, a portalanításra és a megfelelő szellőztetésre nagy súlyt kell helyezni. Háziállatot ne tartsanak a gyermek környezetében.

Az al­ler­gia ke­ze­lé­se

Már kialakult allergiás megbetegedés esetén a tünetektől függően történik a kezelés: hypoallergén tápszerekkel (ezek hidrolizált formában tartalmazzák a fehérjét), belélegezhető (inhalációs) gyógyszerekkel és speciális bőrápoló készítményekkel. A felsoroltak mellett az allergia kezelésének eszköztárában ma már nélkülözhetetlenek azok a korszerű gyógyszerek (második és harmadik generációsnak nevezett antihisztaminok), amelyek az allergiát kiváltó immunfolyamatra gyakorolt kedvező hatásuk mellett csökkentik az allergiás gyulladást is.

dr. Polgár Marianne, gyermekorvos – betegvagyok.hu