Miért nem fedezik fel időben a veseelégtelenséget?

Miért nem fedezik fel időben a veseelégtelenséget?

Legtöbbször már negyedére csökkent a vesék kapacitása, mire diagnosztizálják a betegséget.

A népesség mintegy egytizedét érinti a vesék valamilyen fokú károsodása, noha erről az érintettek sokáig egyáltalán nem tudnak, ugyanis nem észlelnek tüneteket. A vese elégtelen működésére kezdetben legfeljebb szédülés, émelygés, fáradékonyság, a vizelet színének változása utal vagy még az sem, és csak szakorvosi vizsgálat deríthet fényt rá. Az idei vese világnapja március 11-ére esik, de a Budai Egészségközpont egész hónapban kedvezményes nephrológiai szakorvosi vizsgálatot biztosít páciensei számára!

Nagy teljesítményű keringési rendszer

A vérünk állandó tisztulásáról, frissüléséről a különleges szűrőberendezés, veséink gondoskodnak. A vesék akadályozzák meg, hogy a vérben lévő nemkívánatos anyagok koncentrációja veszélyes szintet érjen el. Naponta mintegy 25 alkalommal szűrik át az átlagos felnőtt szervezetében keringő 4-5 liternyi vérmennyiséget, eltávolítják belőle a mérgeket, a melléktermékeket, a salakanyagot és a felesleges folyadékot is. Ha a vesék jól működnek, akkor a kiválasztott ártalmas anyagok vizelet formájában gyűlnek össze, majd a húgyutakon keresztül távoznak a szervezetünkből.

Ha veseprobléma lép fel

A fő funkció, a vértisztítás mellett a vese is részt vesz a vérnyomást szabályozó és a vörösvértestek előállítását befolyásoló hormonok termelésében, így elégtelen működése nagyon súlyos következményekkel járhat: kiválasztási, keringési és szívproblémákhoz vezet. A legnagyobb probléma, hogy a krónikus veseelégtelenség sokáig tünetmentes, a jelentkező tünetek pedig nem feltétlenül utalnak egyértelműen a vesék károsodására.

Gyengeségérzet, fásultság, fáradékonyság, de előfordulhat alvászavar, fejfájás, zavart gondolkodás, hőmérsékletemelkedés. Csökken az étvágy, az ételeknek pedig szokatlan íze lesz, a száj nyálkahártyája begyulladhat. Fel kell figyelni olyan jelekre is, mint az ödémás végtagok, a bordák között érzett háttáji fájdalom, puffadás, illetve a magas vérnyomás.

A veseelégtelenség kockázatát növeli a magas vérnyomás (tehát okozója is lehet a betegségnek, mivel egymás negatív hatását erősítik), a tartós elhízás, a cukorbetegség és a dohányzás, de az idősödés is.

Két csendes gyilkos

A krónikus veseelégtelenséget az esetek kétharmadában évekig fennálló, általában kezeletlen magas vérnyomás és cukorbetegség okozza.

A magas vérnyomás a test minden részében, így a vesékben is növeli az erek terhelését. Ha az érték 130/80 Hgmm felett van, akkor az árthat a veséknek. A magas vérnyomás a vesében található mikroszkopikus méretű szűrők pusztulásához vezet, aminek következtében a vesék nem tudják megfelelően kiválasztani a vizet, a méreganyagokat.

A cukorbetegek kb. 30 százalékánál érintett lesz a vese is. Az 1-es típusú diabéteszben szenvedőknél 15-16 év szükséges a végstádiumú veseelégtelenség kialakulásához. A 2-es típusú, szerzett cukorbetegséggel élőknél rövidebb idő is elég.  Ha a cukorbetegség és a magas vérnyomás kombinálódik, szinte biztosan a vesék károsodásához vezet.

Kinek ajánlott a nephrológiai szakorvosi vizsgálat?

A szakemberek szerint rizikócsoportba tartoznak:

• a magas vérnyomással élők
• cukorbetegek
• túlsúlyos emberek
• dohányzók
• 50 év felettiek

De dialízis programba bekerülők mintegy 70 százaléka az évek óta fennálló panaszaik ellenére sem tudják, hogy állapotuk hátterében krónikus veseelégtelenség áll. Ezért a magukat egészségesnek gondolók esetében is szükség van a vesék állapotának évenkénti ellenőrizésére.

Vegyen részt nephrológiai szakorvosi vizsgálaton a Budai Egészségközpontban március 31-ig 20% kedvezménnyel!

Forrás:Budai Egészségközpont