Kutya-baba barátság
Kutya-baba barátság
Az új jövevény érkezése nem csak a leendő szülőknek rendkívüli esemény. Amikor egy kutyás családhoz beköltözik az újszülött, szükség van arra, hogy a szeretett négylábú megszokja az új jövevényt. A harmonikus együttléthez egy-két dologra mindenképp érdemes odafigyelnünk.
Eddig a szeretett négylábú volt az egyes számú kedvenc a családban, a baba érkeztével azonban szinte minden megváltozik. Egyszerre kutyánknak is meg kell szoknia, hogy új „csapattag” tűnt fel a színen. Amennyiben néhány szabályt betartunk, a kutya legtöbb esetben viszonylag hamar megszokja az új helyzetet, mivel nagyon könnyen működnek együtt a gyerekekkel, mondhatnánk úgy, hogy meglehetősen gyerek-kompatibilisek. Ennek következtében semmi sem állhat egy csodálatos barátság útjában.
A szakemberek szerint négylábú barátainak nagymértékben segítik a gyermekek fejlődését. A gyermek már három hónapos korában felfigyel a mozgó állatra, „mászó” korszakában pedig kifejezetten „követi” szőrös barátját. A kutatók megállapították, hogy gyerekek az állatokról többet beszélnek, amennyiben egy kutya is tagja a családnak. Az egy fedél alatt élés nagy örömet jelenthet a feleknek, amihez szükséges egy-két dolgot figyelembe vennünk.
Már a gyermek születése előtt kötelességünk a kutyákat alaposan átvizsgáltatni állatorvossal, hogy megszabaduljanak a bolháktól és férgektől, illetve szükséges ellenőrizni, hogy minden egyes kötelező oltást megkapott-e a négylábú kedvencünk. Minden egyes családtagnak tanácsos beoltatnia magát tetanusz ellen, a kisbabákat két hónapos korukban oltassuk be.
A higiéniára is nagyon oda kell figyelnünk: a kutya simogatása után minden alkalommal mossunk kezet. Ne engedjük, hogy a baba arcát vagy egy kisebb sebet nyalogasson rajta a kutya.
Egy kutya – mint minden szőrös állat – képes allergiát okozni. Azoknak a szülőknek, akik saját maguk is szenvednek allergiától, ajánlott orvoshoz fordulnia. Korábban ilyen esetben az orvosok azt javasolták, hogy távolítsák el a kutyát a családból, a lakókörnyezetükből. Manapság már inkább azt tanácsolják, hogy abban az esetben, ha a baba bőre bepirosodik, vagy egyéb allergiás tüneteket produkál, akkor utána kell járni, hogy egyáltalán a kutyaszőr a bűnös-e ebben.
Tanácsos a kutyákat már a gyermek születése előtt a kisbabákhoz szoktatni. Hívjunk magunkhoz olyan barátokat, akiknek van kutyájuk, így az állatot alkalmazkodtatni tudjuk ehhez a szituációhoz. Gyakoroltassunk be a kutyával bizonyos helyzeteket. A gyerekágy, a hordozókendő, a járóka és az etetőszék tabu kell, hogy legyen, a kutya nem játszhat vele, nem mászhat bele, stb. Ugyanígy a pici gyereknek sem szabad a kutya kosarába belemásznia, belefeküdnie, hiszen a kutyának is szüksége van egy saját sarokra, saját „kuckóra”, privát szférára. Már az első találkozás előtt fel lehet készíteni kedvenc négylábúnkat az új családtag érkezésére.
Mialatt az anyuka a babával még a kórházban tartózkodik a szülést követően, az egyik rugdalózót vigye haza az apuka és szagoltassa meg a kutyussal, hogy az állat már ekkor megismerhesse a gyermek szagát.
Mint az elsőszülött gyerekek esetében, a kutyusnak is tudnia és éreznie kell, hogy őt ugyanúgy szeretik, mint azelőtt, mielőtt megérkezett a baba. Éppen ezért fontos, hogy vonjuk be őket a kisbaba mindennapjaiba: a baba táplálása előtt etessük meg az állatot is, illetve ha kezünkben altatjuk a gyermekünket, a kutyánk is megérdemel egy kis simogatást.
Nagyon fontos, hogy a babát soha se hagyjuk a kutyával egyedül. Sajnos a babának nem tudjuk megmagyarázni, hogy a kutyának is van intim szférája, így ha például kis gyermekünk el szeretné venni a csontot a kutya tányérjából, az állat elkezdhet morogni, ugatni, ami megijesztheti gyermekünket. Éppen ezért nem szabad őket eleinte kettesben hagyni. A későbbiekben a gyermek is megtanulja a házi kedvenc szokásait, megtanul vele együttműködni, ez a folyamat a gyerek értelmi képességeivel párhuzamosan fejlődik, alakul.
