Könyvajánló gyerekeknek: Pocok Péter kalandjai

A kis pocok mindennapi elfoglaltsága a szebbnél szebb kelmék varrása volt. Hát igen, ki gondolná, hogy egy apró pocok is varrhat szép öltözéket?

Pocok Péter minden reggel korán kelt, s reggeli teájának elfogyasztása után már pörögtek is ujjai közt az apró varrótűk. Kelméit csupán szűk baráti körében árusította, de ez elég is volt neki ahhoz, hogy szerényen, de boldogan megéljen.

Egyszer aztán beköszöntött a tél, s a kis pocok nagy örömmel varrta a melegebbnél melegebb ruhácskákat. Arra gondolt, hogy milyen jól fog majd ez jönni kis barátainak, s bizonyosan szívesen fogadják újabb kelméit.

Igen ám, csakhogy idő közben a városban számos új üzlet nyílt, elárasztva ezzel a várost a legújabb, legszebb öltözékekkel. A város apraja – köztük Pocok Péter barátai is – mind kíváncsian szemlélték a különleges portékák választékos tárházát.

A legnevesebb kereskedéssel Pele Úr büszkélkedhetett. Pele Úr a város igen nagyra becsült, tisztes polgára volt. Vagyona felbecsülhetetlen volt, s szavait megkérdőjelezni soha senki nem merte volna. Amit ő egyszer kimondott, az úgy is volt!

Egy délután Pocok Péter hiába várta barátait, a teadélután egyedüli résztvevője ezúttal csupán ő volt.

Egy napon Péter útnak indult, hogy szemügyre vehesse a városban történteket. Felhúzta apró csizmáját, felvette ósdi, néhol szakadt kis kabátkáját, és apró kötött sálát nyakába tekerve indult neki a hóborította, jeges vidéknek. London utcáit most fehér hótakaró borította, s a sűrű hó áradat, mintha végtelen függönyként próbálta volna elrejteni a várost.

/ részlet Gönczi Erika: Pocok Péter kalandjai – A világhírű szabó – című mesekönyvből /

A Pocok Péter kalandjai borítója

A mesekönyv a kizárólagos forgalmazója a www.mesekert.eu.