Ki hogyan védekezik az influenza ellen?
A lakosság 7%-a a hagyományos, 3%-a a H1N1 védőoltást tervezi magának beadatni, további közel 20%-uk valószínűleg mindkét oltást kéri majd. Megfigyelhető, hogy a laikusok határozott állásponton vannak, csak néhány válaszadó nem tudott állást foglalni a kérdésben.
Az életkor illetve a jövedelem emelkedésével jelentősen nő a beadatást tervezők aránya, nemek alapján nincs különbség.
 |
Sokan szükségtelennek tartják a védekezést védőoltással
Az oltást nem tervezők jellemzően azzal indokolták az elmaradást, hogy szükségtelennek tartják az ilyen típusú védekezést (41%), 17%-uk nem bízik az oltóanyagban, további 12%-uk pedig a mellékhatásoktól tart. Közel 10%-os azok aránya, akik korábbi negatív tapasztalat miatt nem akarják beadatni.
Az elutasítás okai életkor alapján jellegzetes eltéréseket mutatnak: szükségtelennek ugyanis főként a fiatalok tartják, legkevésbé a középkorúak bíznak benne, míg az idősek jellemzően az oltóanyag mellékhatásaitól tartanak.
A kutatás röviden vizsgálta a védőoltásokhoz kapcsolódó bizalmi indexek alakulását is, a válaszadók 1 és 10 közötti skálán értékelték, mennyire bíznak azok hatékonyságában és mellékhatás-mentességében.
A hatékonysági bizalmi index átlagosan 5,7-es értéket mutat, míg a mellékhatás-mentesség esetében ez az érték 5,3. Az életkor emelkedésével mindkét bizalmi index nő, míg végzettség alapján a felsőfokúak körében a legjobb a megítélés.
Az értékek jelentős eltérést mutatnak az alapján, hogy a válaszadó tervezi-e az oltás beadatását, bár megfigyelhető, hogy még az azt tervezők esetében sem mérhető maximális átlagos osztályzat.
 |
A fiatalok vitaminokkal, az idősebbek védőoltással készülnek az influenzára
A felnőtt lakosság 80%-a készül valamilyen formában az influenzás időszakra, és megfigyelhető, hogy arányuk a nők esetében magasabb (83%), mint a férfiak körében (72%). Életkor alapján valamivel jellemzőbb, hogy az idősebbek gondolnak inkább a megelőzésre.
10-ből 4 lakos étrend-kiegészítőt alkalmaz ilyen időszakban, 23%-uk több zöldséget-gyümölcsöt próbál szervezetébe bevinni, és hasonló (22%) azok aránya, akik a védőoltás beadatását tervezik.
Életkor alapján egyértelműen megfigyelhető, hogy míg a vitaminokban a fiatalabbak, addig a védőoltásban az idősebbek, jellemzően krónikus betegek bíznak. 65 év felett közel 50%-os az oltást tervezők aránya, míg hasonló arány a 45 év alatti, fiatalabb korosztályban az étrend-kiegészítők esetében figyelhető meg.
A két védekezési mód kapcsán érdemes még megjegyezni, hogy a vitaminoknál jövedelem és végzettség alapján a csak utóbbi szempont esetében figyelhető meg jelentősebb különbség (az alapfokúaknál valamivel alacsonyabb az alkalmazók aránya), míg a védőoltásokat jellemzően a magasabb végzettségűek és jövedelműek említették.
A lakosság közel egytizede jellemzően férfiak – rétegesebb öltözködéssel próbál védekezni.
 |
A kutatásról
A Szinapszis Kft. 2011 novemberében telefonos, kérdőíves kutatás keretében vizsgálta a hazai lakosság témával kapcsolatos attitűdjét. A válaszadók száma összesen 1029 fő volt, a minta országos lefedettségű, életkor (18+), nem, régió és településtípus alapján országosan reprezentatív.
