Karácsony a nagyvilágban
Szerte a világon, gyermekek milliói ismerik a piros ruhás és vidám Mikulás (Santa Claus) figuráját, akit Észak-Amerikában és a világ számos más pontján nem december 6-án, hanem Szenteste érkezik – egyenesen az Északi-sarkról – ajándékokkal teli, rénszarvasok húzta szánkóján.
Nemzetenként változik, hogy karácsonykor ki az, aki a gyerekeknek szánt ajándékokat hozza. Van ahol a Mikulás, a Jézuska, egy öreganyó, manó vagy akár az angyalkák azok, akik a meglepetéseket odacsempészik a karácsonyfa alá.
Karácsonyi ajándékozás a nagyvilágban
Olaszországban a hagyomány szerint egy jóságos boszorkány, Strega Befána, aki ugyanakkor egy öreg, fekete ruhás asszonyság, osztogatja a gyerekeknek az ajándékokat. Befána gyermektelen özvegy volt, amikor a három bölcs útjába került a Krisztus-gyermekhez vezető úton. Amikor megkérdezték tőle, merre van Betlehem, túlságosan lefoglalta a takarítás és elküldte őket, viszont hamarosan rájött, mekkora hibát követett el és elindult megkeresni a kis Jézust. A mai napig keresi, és Vízkereszt napján, azaz január 6-án, házról-házra jár, ajándékokat osztogatva a jó gyerekeknek.
Az orosz gyermekekhez Bábuska érkezik, az ajándékokat osztogató Nagyanyó. A legenda szerint az öregasszony a Jézust meglátogató bölcsekkel (a három királyok) akart tartani, hogy szemügyre vehesse az újszülöttet, de túl hideg volt, ezért nem indult el velük. Amikor mégis összeszedte magát, már nem találta sehol Jézust. Ezért járja azóta is a házakat, hátha rábukkan valahol.
Spanyolországban, Mexikóban, Puerto Ricóban és Dél-Amerikában, a három királyok, más néven a Bölcsek visznek karácsonyi ajándékokat a gyermekeknek, míg a francia gyerekek kíváncsian várják a Télapót, más néven Pere Noelt, aki szentestén érkezik hozzájuk.
Bizonyos kultúrákban, Szent Miklós a segítőjével utazik. Az öreg Sinterklass (Mikulás) december 6-án, fehér lovon érkezik Hollandiába, vörös, püspöki ruhájában. Az a monda járja, hogy Spanyolországból jön gőzhajón. Fekete Péter baktat mögötte, aki fekete zsákot cipel a hátán és kezében egy könyvet tart, amelyben fel van jegyezve, hogyan viselkedett minden holland gyermek egész évben. A jó gyerekek ajándékot kapnak a Mikulás püspöktől, míg a rossz gyerekeket elviszi Fekete Péter a zsákjában.
Németországban, Szent Miklós kísérőjével, az úgynevezett Knecht Ruprecht, Krampus, vagy Swarzer Péterrel szokott érkezni, aki hátán zsákot, kezében pedig virgácsot tart. Szent Miklós ajándékot osztogat a jó gyerekeknek, míg a rossz gyerekeket kísérője veszi kezelésbe, és büntetésből virgácsozást kapnak.
Svédországban a jó gyerekeknek a Mikulás, a Jultomten, egy manó segítségével osztja szét az ajándékokat. Szánján repülve érkezik, melyet Thor, a mennydörgés istenének kecskéi húznak. A Juul Nisse nevű manók, egész évben a családok padlásain rejtőzködnek és alig várják, hogy segíthessenek a Mikulásnak. A gyerekek tejet vagy rizsfelfújtat tesznek a padlásra a tündéknek, azt remélve, hogy reggelre megeszik.
Ausztriában és Svájcban a Christkindl, vagy a gyermek Jézus érkezik az ajándékokkal. Néhány városban a gyerekek a Szent Gyermeket várják, máshol pedig Christkindl (egy szép angyal) száll alá a mennyből és lepi meg a gyerekeket.
Angliában pedig a Santa Claus néven ismert Karácsony Apónak egy gyengébb változata érkezik. Hosszú piros ruhájában, hajában ágakból készült krisztustövissel osztogatja az ajándékokat a reá váró gyerekek számára.
“Boldog Karácsonyt!” más nyelveken
Afrikaiul – “Geseënde Kersfees”
Argentinül – “Felices Pascuas”
Csehül – “Vesele Vanoce”
Brazilul – “Boas Festas”
Kínaiul – “Saint Dan Fai Lok”
Dánul – “Gl?delig Jul”
Hollandul – “Vrolijk Kerstfeest”
Angolul – “Merry Christmas”
Filippinóul – “Maligayang Pasko”
Finnül – “Hyvaa Joulua”
Franciául – “Joyeux Noël”
Németül – “Froehliche Weihnachten”
Görögül – “Kala Christouyenna”
Hawaii nyelven – “Mele Kalikimaka”
Héberül – “Mo’adim Lesimkha”
Izlandul – “Gledileg Jol”
Indonézül – “Selamat Hari Natal”
Írül – “Nollaig Shona Dhuit”
Olaszul – “Buone Feste Natalizie”
Japánul- “Kurisumasu Omedeto”
Koreaiul – “Sung Tan Chuk Ha”
Litvánul – “Linksmu Kaledu”
Malájul – “Selamat Hari Natal”
Maori nyelven – “Meri Kirihimete”
Norvégul – “God Jul”
Románul – “Craciun Fericit”
Perui nyelven – “Felices Fiestas”
Portugálul – “Boas Festas”
Szlovákul – “Vesele Vianoce”
Spanyolul – “Feliz Navidad”
Wales-i nyelven – “Nadolig Llawen”
