Húsvéti versek gyerekeknek

Végh György: Kleofás, a didergő kis tojás

Volt egyszer egy kis tojás,

úgy hívták, hogy Kleofás.

Bimm-bamm, dáridom!

Megvette egy nyuszika,

nyuszilány volt: Zsuzsika.

Bimm-bamm, dáridom!

Megkérdezte Zsuzsika:

“Kell-e neked szép ruha?”

Bimm-bamm, dáridom!

“Persze – mondta a tojás-

fázik ám a Kleofás!”

Bimm-bamm, dáridom!

Befestette Zsuzsika,

a húsvéti nyuszika.

Bimm-bamm, dáridom!

Nem fázik már a tojás:

A zöldbundás Kleofás!

Bimm-bamm, dáridom!

Lőrinc Pál: Három füles

Három kis nyúl ül a réten.

Mesebeli faluszélen.

Előttük egy halom tojás,

Húsvét táján ez így szokás.

Festék is van jócskán, bőven,

Fut az ecset tekergően.

Tojáson a színes csíkok

Olyan, mint a fürge gyíkok.

Nyúlapó is megjön közbe,

Leül köztük ott a földre.

Nagy bajuszát simogatja,

Tojásokat válogatja.

Szebb az egyik, mint a másik,

Nincsen köztük mely hibázik.

Ügyes ez a három füles,

Nem lesz a tál sehol üres.

Jut is bőven minden házba,

Locsolóknak tarisznyába.

Kinek nem jut fusson ide,

Nyúlapó tesz a zsebibe.

Ágai Ágnes: Húsvéti hívogató

Kis bárányom,

be-e-e,

engedj engem

beee!

Meglocsollak kölnivízzel,

jóllakatlak málnavízzel,

nincs annál jobb

eledel,

rétre futok

veled el.

Madár ül a

tojáson,

harang kondul faágon!

Boda Margit: Húsvét

Elindult két titye-totya,

Csupa pihe kicsi kacsa!

Sárga volt ruhácskájuk,

Friss, modern a frizurájuk.

Tavasz volt! Szép húsvét reggel,

Számoltak a vendégekkel.

Rendbe hoztak udvart, házat,

Sonkát főztek több mint százat!

Készült a sok hímes tojás,

Ajándéknak nem is kell más.

Kacsamama mosta, főzte,

Hápi fia festegette.

Várta őket sok-sok gyerek,

Vidám, ünneplő emberek.

Hímes-tojást osztogattak,

Közben jókat falatoztak.

Eljárták a kacsatáncot,

Imádták a vidámságot!

A kis „Hápi” dalolgatta,

Bárcsak mindig húsvét volna!

Bars Sári: Hímes tojás

Ha feldobom fehér,

Ha leesik sárga.

Nem dobom fel, nem esik le

Készül a vásárba.

Kihímezem előbb

Szivárvány festékkel,

Virágszirmot pingálok rá,

Tavaszi ég kékkel.

Jácintot, ibolyát,

Csibét, piros szívet,

Annak adom, aki érte

a legtöbbet fizet.

Nyúlanyó már kérte

fényes rézkrajcárért,

Csakhogy pénzért

nem eladó, sem bolyhos barkáért.

Locsolkodók jönnek

húsvét másodnapján,

Szagosvizet hintenek rám,

Nekik oda adnám.