Húsvéti tojásfestés
Húsvéti tojásfestés
Honnan ered a húsvéti tojásfestés hagyománya?
A tojások díszítése és ajándékozása ősi időkre nyúlik vissza és sokkal régebbi a kereszténységnél vagy a zsidó pészah ünnepnél. Már az kezdetekben is nagy jelentőséget tulajdonítottak a tojásnak és termékenységi szimbólumként tartották számon. A tojásdíszítés hagyománya szintén egészen az ókorig nyúlik vissza, és ez a szokás a kereszténység elterjedése után is fennmaradt.
A tojás volt az egyik legősibb áldozati étel, hiszen egyszerre jelképezte az életet és az újjászületést. Egy régi latin közmondásban is megfogalmazódik ennek jelentősége, amely szerint “Omne vivum ex ovo“, vagyis minden élet tojásból ered. Formája szintén kivételes, hiszen az egyik legtökéletesebb a természetben.
A világ számos pontján tulajdonítanak nagy jelentőséget neki, és már az ókori Perzsia, Egyiptom és Róma területén a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott ünnepségek legfontosabb ételeinek elkészítéséhez használták a tojást, szimbolizálva a természet erőinek újraéledését. A kínaiak is már több ezer évvel ezelőtt is pirosra színeztek tojásokat, hogy a Nap iránti tiszteletüket fejezzék ki általuk. Tehát maga a tojásfestés pogány hagyomány volt és csak később fonódott össze a húsvéti ünnepkörrel.
A középkorban a tojás értékes volt, ezért sokszor fizetőeszközként használták a hatalmas adók és tartozások fejében, a húsvéti időszakban. Egyesek ennek tulajdonítják, hogy a húsvéti tojás ajándékozása idővel elterjedt szokássá vált és számos tavaszi gyerekjáték, mint például a tojáskeresés főszereplőjévé lépett elő. Ez a hagyomány a mai napig rendkívül elterjedt a német nyelvterületeken, de egész Európa területén és világ számos más részén is ismerik.
A kereszténység elterjedésével a tojásnak már más jelentést is tulajdonítottak – a sírjából feltámadó Krisztust szimbolizálta. A tojások vörös színe pedig Jézus Krisztus vérének, az emberiség megváltásának lett a jelképe. Ennek leginkább a keleti keresztény vallások tulajdonítottak fontos jelentőséget, a húsvéti tojást pedig ennek megfelelően a díszítették, pirosra vagy arany színűre festve és különböző vallási jelképekkel díszítve. Mivel a böjti időszakban tiltott volt a tojás fogyasztása is, ezért a húsvéti ünnepre sok összegyűlt belőle, így ezeket nagy mennyiségben fogyasztották vagy ajándékozták ebben az időszakban.
Manapság azonban a legtöbb ember számára a húsvéti tojás csupán szép dekoráció és kedves ajándék a hétfőn érkező locsolók számára. A csokoládé tojások elterjedésével pedig az időszak egyik legkedveltebb édessége vált belőle.
A húsvéti tojások különféle technikával készülnek, és sok helyen a mai napig nagy igyekeznek megőrizni az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat. Az alkalmazott minták és színek vallási és népi szimbólumokra épül, amelyek változásai napjainkig nyomon követhetőek. A legtöbb nyugaton élő családban azonban egyszerű piros tojásokat festenek, és csupán Kelet-Európában él mai napig is a mintás díszítés szokása.
A kisebb és nagyobb gyerekek számára egyaránt kellemes időtöltés a húsvétot megelőző napokon különféle húsvéti dekorációkat és kreatív tojásokat készíteni, ezáltal pedig a készülődés időszaka is vidámabban telik. Számos különböző tojásgyűjtő népszokás él szerte a világon, illetve más játékok is kapcsolódnak az ünnephez, mint a tojások összekoccintása vagy görgetése.
