Húsvéti böjt

A böjt egészségmegőrző céllal történő alkalmazása manapság ismét reneszánszát éli. A húsvét előtti, tavaszi időszakban egy részleges böjt mindenkinek felszabadítólag hathat a testére. A hús és egyéb nehezen emészthető ételek visszaszorítása a zöldségek, gyümölcsök, gabonák javára ellenszere lehet a tavaszi fáradtságnak. Persze az alkoholt is érdemes emellett tiltólistára tenni, ez is felesleges teher a szervezetnek.

A böjt segíthet kimoccanni az enerváltságból azáltal, hogy a szervezet kicsit megpihen és több vitaminhoz, ásványi anyaghoz jut. Néhány klasszikus böjti étel típus, alapanyag, amit bevethetünk:
– krémlevesek zöldségből (pl. zöldborsóleves, krumplileves, céklaleves),
– saláták (répa, retek, alma, saláta, káposzta, bab), egyéb zöldség ételek: pl. savanyú káposzta gombával
– gabonából (rizs, köles, hajdina, zab, kukorica, búza, árpa, amaránt) készült ételek: pl. tészta ételek, egytálételek (piláf, zöldséges rizsfasírt, hajdinakrokett, köles brokkolival)
– édesség vagy „nasi” gyanánt: aszalt gyümölcsök, pattogatott kukorica, rizspuding (tej nélküli)

Eleink hagyományos böjti ételként ciberelevest is fogyasztottak.

Számunkra a fő irányelv a tavaszi, húsvéti böjt során a hús elhagyása, a zöldségek, gyümölcsök, gabona emelt dózisa, a minél kevesebb cukor (lehetőleg egyáltalán ne!) használata, s a minél kevesebb zsiradék (ha már mégis, akkor növényi) alkalmazása legyen.

A nagyböjt eredete, története

Böjt divat ide vagy oda, azért illik tisztában lenni a húsvéti böjt vallásos hátterével is: a keresztények számára a nagyböjt a megtisztulás, a lelki útkeresés és rátalálás, az Isten iránti szeretet és a vele szembeni alázat kifejezése.

A 40-es szám a Szentírásban többször is felbukkan, szent szám. Szemléltetésképpen:
– 40 évig vándorolt a zsidó nép
– Jézus 40 napot böjtölt a pusztában, aktív közösségi részvétele előtt
– 40 napig tartott a vízözön
– 40 napig böjtölt a Sínai-hegyen Mózes
– 40 napos kegyelemidőt hirdetett Jónás Ninivének

A 7. század óta a nagyböjt hamvazószerdával kezdődik és a nagyhét végéig tart. (Hamvazószerda: mozgóünnep, febr. 4. a legkorábbi időpont. 2014-ben március 5-re esik, 2015-ben – február 18-ára, 2016-ban – február 10-re, 2017-ben – márc. 1-re, 2018-ban – febr. 14-re, 2019-ben – márc. 6-án lesz) A 11. századig a nagyböjt sokkal szigorúbb szabályok szerint zajlott, mint most: naponta egyszer ettek, és húst, tojást, tejterméket egyáltalán nem fogyasztottak.

A katolikus egyház mára enyhébb szabályokat szab meg: hamvazószerdára és nagypénteken kell szigorú böjtöt tartani. Ez azt jelenti, hogy a 18 és 60 év közötti hívek naponta 3x ehetnek, 1x lakhatnak jól), továbbá az előbbi napokon valamint a többi pénteken nem fogyaszthatnak húst a 14 évnél öregebbek.

Testi és lelki tisztítókúra, terápia

A böjt, mint terápiás eszköz alkalmazása elég régi időkre nyúlik vissza. A feljegyzések szerint a görög gyógyító, Hippokratész (i. e. 460 – i. e. 375) is alkalmazta. De a görögökön kívül alkalmazták a perzsák, egyiptomiak is. A böjtterápiát használták gyógyítási és lelki megtisztulási céllal egyaránt. Megfigyelték, hogy a visszafogott táplálkozás által a szervezet a betegségre, gyógyulásra jobban tud fókuszálni. (Az emésztés nem viszi el az energiáját.)

A test böjt általi megnyugtatása és pihentetése hasznosnak bizonyult, ha bizonyos betegségek gyötörték a testet, de egészségmegelőző, fiatalító kúraként is használták. A böjt során ugyanis a szervezet az öngyógyításra koncentrál, illetve a böjt alatt megszabadul minden olyan méreg- és salakanyagtól, ami terhet jelent a számára.