Home office és online játék: az ülő életmód a trombózis 21. századi katalizátora

Home office és online játék: az ülő életmód a trombózis 21. századi katalizátora

A hosszan tartó ülő munkával kapcsolatos mozdulatlanság megnöveli a vénás trombózis kockázatát. A magyar lakosság körülbelül fele 8-10-12 órákat ül vagy áll egy helyben munkája során. Több mint 60 % pedig még napi 10 percet sem sportol. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerinti, heti legalább 150 perc fizikai aktivitás a magyar lakosság mindössze nyolcadára lehet jellemző. A mozgásszegény életmód és az extrém hosszú ülő és állómunka kifejezetten veszélyes lehet a trombózis szempontjából. Hasonló fontosságú az elhízottság magas részaránya a magyar népességben, ami jelentősen fokozza a trombózis rizikót.

Miért fontos, hogy munkaadóként foglalkozzunk a trombózissal?

Fontos, hogy a téli hónapok közeledtével, amikor nem csak a szociális távolságtartás kényszerít az otthon falai közé, hanem amúgy is hajlamosabbak vagyunk a lakásban maradni, a home office-ban töltött munkát törjük meg mozgással. A munkáltatók sokat tehetnek az egészséges életmód népszerűsítése érdekében.

A Trombózis- és Hematológiai Központ 500 fős reprezentatív kérdőíves kutatást készített a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft.-vel együttműködésben a Trombózis Világnapja alkalmából, hogy felhívja a figyelmet a véralvadási zavar veszélyeire és a trombózis megelőző életmódváltás eredményességére. A magyar lakosság az életvitel és a trombózis veszély közötti főbb kapcsolatokat ismeri, de keveset tud a különböző rizikószűrési lehetőségekről. A válaszadók többsége tisztában van vele, hogy a megelőzésben fontos szerepe lenne a rendszeres testmozgásnak és az egészséges étkezésnek. A magyarok életmódja a gyakorlatban viszont nem tükröz ilyen szintű tudatosságot. Munkavégzés közben sokan hajlamosak a saját egészségüket háttérbe szorítani, amit most a világjárvány miatti munkaerőpiaci trendek még jobban felerősítenek.

Sokkal nagyobb fizikai és lelki energiát von el egy mélyvénás trombózis kezelése, mint amennyit az egészséges életmód támogatásába kellene fektetünk. A kezelés ellenére a mélyvénás trombózisban szenvedő betegek körülbelül 10-20 százalékánál súlyos poszttrombotikus szindróma alakul ki, amely krónikus rendellenesség csökkenti az életminőséget, és csökkenti a járás és a munkavégzés képességét. A legsúlyosabb esetekben a betegeknél vénás fekélyek alakulhatnak ki, amelyek lassan javulnak, vagy egyáltalán nem gyógyulnak és költségesek a munkaadó és az egészségügyi rendszer számára. Egy másik fontos tényező a betegséget követő maradandó lelki teher, egy újabb trombózistól való szorongás, amely megfelelő lelki segítségnyújtás hiányában képes poszttraumás stressz betegséggé fokozódni.

A napunk nagy részét egy helyben töltjük

A legutóbb publikált Európai Egészségfelmérés szerint a magyar lakosságnak csaknem fele többnyire egy helyben ül vagy áll a munkája során. A passzivitás a nőket nagyobb mértékben jellemzi, mint a férfiakat, míg a tényleges fizikai megerőltetést jelentő munkavégzés csak a lakosság minimális hányadát érinti. A vizsgálat szerint a kifejezetten sport jellegű testmozgás is ritka és tartalmát tekintve is szegényes. A felnőtt népesség harmada végez legalább heti rendszerességgel valamilyen sporttevékenységet. A lakosság kétharmada viszont nem sportol még napi 10 percet sem. A korcsoportok mentén előre haladva egyre csökken a sportolók aránya: a 65 éves és idősebbek közül csak minden hetedik sportol. A magyarok körülbelül felénél a gyaloglással töltött idő egy átlagos napon nem haladja meg a fél órát. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerinti, heti legalább 150 perc fizikai aktivitás javasolt, de 8 magyarból mindössze egy tesz ennek eleget (a férfiak 15, a nők 10%-a).

Orvosi esetleírásokból tudjuk, hogy az elmúlt két évtizedben a serdülőkorúak körében nőtt a vénás tromboembólia aránya, ami összefüggésbe hozható az elhízással és a hormontartalmú fogamzásgátlókkal. Ugyanakkor a mai technikákkal már korán ki lehetne mutatni az örökletes trombózis hajlamot (trombofília), aminek idejében történő mérése főleg a sportolóknál lenne fontos. A serdülők és a fiatal felnőttek életmódjára egyre nagyobb hatással vannak az online játékok. Egyre hosszabb a képernyő előtt töltött idő, és nem ritka az extrém hosszú mozdulatlanság.

 Rizikó-vizsgálatokkal és a megfelelő életmóddal jelentősen csökkenthető a veszély

 A magyaroknak csupán 3 százaléka jár rizikófelmérő vizsgálatokra, derül ki a Prima Medica Egészségközpontok hálózatába tartozó Trombózis- és Hematológiai Központ felméréséből. A trombózis kialakulásának hajlamosító tényezői közé tartozik a családi előfordulás, az öröklődés, a hormonális fogamzásgátlók szedése, a műtét utáni és az egyéb hosszú ideig tartó mozgásszegény állapotok, valamint a dohányzás. Ezen kívül számos belgyógyászati betegség fokozza a trombózis rizikót. A családi kórtörténetben előforduló trombózis kockázati jellegével a megkérdezettek közel kétharmada van tisztában. Ugyanez mondható el a trombózis kialakulásának helyéről is, és a sikeres kezelés utáni kiújulás kockázatának ismereteiről is. Nincs szignifikáns különbség a nők és a férfiak ismeretei között, kivéve a családi kórtörténet hatása, ahol a nők ismeretei messze meghaladják a férfiakét. Az olyan speciális, kifejezetten a trombózissal kapcsolatba hozható gyakorlat, mint a rendszeres hideg, meleg váltózuhany, (finn szauna) már kevésbé ismert, mindössze a válaszadók 42 százaléka ismeri ennek jótékony hatásait. A megkérdezett nők kétharmada szed fogamzásgátló gyógyszert és 78 százalékuk tisztában van vele, hogy a hormontartalmú szer hozzájárulhat a vérrögképződéshez. Ezért fontos például az első fogamzásgátló tabletta használata előtti laborvizsgálatok elvégzése, melyek segítségével kiszűrhetőek a trombotikus szövődmények. A megkérdezettek 55 százaléka tekinti trombózis szempontjából kockázatos csoportnak az élsportolókat. Viszont arról már mindössze a válaszadók negyede hallott, hogy egy sport-karrierre készülő fiatalnak érdemes trombózis rizikó vizsgálatot végeznie.

A trombózis kialakulása soktényezős folyamat, de a megfelelő mozgás, az elegendő folyadék fogyasztása, a kiegyensúlyozott étkezés, a megfelelő stressz-menedzsment és a dohányzás elhagyása jelentősen csökkenti a betegség előfordulását.

Hét éve, hogy a Trombózis és Haemostasis Nemzetközi Társasága (ISTH) október 13-át a Trombózis Világnapjává nyilvánította, ezzel is tisztelegve Rudolf Virchow (1821–1902) trombózis-úttörő munkássága előtt.

Forrás: mittecomm.hu