Hallásszűrés a születéstől a kisgyermekkorig
Hallásszűrés a születéstől a kisgyermekkorig
A babák már a méhen belül hallanak, és a hallásuk a születésig egyre fejlődik. A hallás vizsgálata már egészen pici korban nagyon fontos, hiszen a későn felismert hallásvesztés hatással van a gyermek beszédfejlődésére, kommunikációjára, később a tanulási képességeire és iskolai teljesítményére is.
Első hallásvizsgálat
Az első hallásvizsgálat már a születés után megtörténik a kórházban, az újszülött 0-4 napos korában. A csecsemőknél kétféle fájdalommentes szűrést végezhetnek: az egyik az OAE (otoakusztikus emisszió), a másik az alvás közben történő BERA Phone vizsgálat. Az újszülött osztályokon végzett hallásvizsgálat nem mindig hoz értékelhető eredményt. Ennek egyik oka lehet, hogy a baba sírt, nyugtalan volt, vagy éppen nem lehetett nála hallásreakciót kiváltani. A másik ok, hogy ma nem minden magyarországi kórházban van megfelelő műszerpark a korai hallásvizsgálatok elvégzéséhez. Ha nincs értékelhető eredmény, vagy valamilyen probléma merül fel, azt a zárójelentésen fel kell tüntetni, és a szülőket tájékoztatni kell a szükség esetén felkeresendő fülorrgégészeti vagy audiológiai szakrendelésről.
Rizikófaktorok
A genetikai eredetű megbetegedések esetében – amennyiben egyéb, gyermekgyógyász által felismert szindróma részjelenségeként számíthatunk halláscsökkenés lehetőségére (pl. Alport- szindróma, Usherszindróma) – feltétlenül szükséges a rendszeres hallásvizsgálat. Genetikai vizsgálatra a nem szindrómás halláscsökkenések esetén is van lehetőség, ilyen esetekben a connexin 26 nevű fehérjét kódoló gént vizsgáljuk. A fejlődési rendellenesség vezetéses halláscsökkenést eredményezhet; a fül bármely fejlődési anomáliája esetén fokozott figyelmet igényel a hallás mérése.
Olyan terhességből született gyermekek esetében, ahol cytomegalovirus (CMV) vagy rubeolafertőzés, mumpsz vagy kanyaró, esetleg ototoxikus gyógyszerszedés ismert, a fokozott kockázat miatt rendszeres hallásvizsgálat szükséges. További kockázati tényező a koraszülés, a szülés alatti hypoxia, az alacsony Apgarérték és a hyperbilirubinaemia is. A felsorolt esetekben különösen fontos az objektív hallásvizsgálat.
Mire figyeljünk?
A kisgyermek hallás és beszédfejlődését legjobban az édesanya, a szülők követhetik nyomon, később pedig a bölcsődében, óvodában, iskolában a pedagógusok. Figyelmeztető jel, ha a kisbaba nem fordul a hang irányába, nem figyel a zajokra, nem reagál a nevére, ha szólnak hozzá. Probléma lehet a hallással, ha későn (12-15 hónapos kor után) vagy egyáltalán nem indul meg a beszédfejlődés, illetve az artikuláció elmarad az életkorának megfelelő szinttől, vagy a gyermeknek figyelem, viselkedési, magatartási zavarai vannak, nem vesz részt a közösségi játékokban. Ilyen esetekben tanácsos hallásvizsgálatot kérni. Ne feledjük, hogy a korai felismerés lehetővé teszi a kortársakkal való fejlődést, és a beszéd teljes értékű kialakulását.
Rehabilitáció hallókészülékkel, fejlesztéssel
A kisgyermekkorban kialakuló halláscsökkenések hátterében nagyrészt vezetéses típusú halláscsökkenés (például középfülgyulladás) áll, melynek oka a fülkürtműködés zavara. A fülkürtműködés helyreállítása (pl. orrcsepp, orrspray adása, gyulladáscsökkentő, esetleg antibiotikum alkalmazása) után a hallás rendeződhet.
Amennyiben tartósan (6 héten túl) fennáll a probléma, melynek oka lehet visszatérő nátha, allergia vagy megnagyobbodott orrmandula, a kóros állapot kezelése (például a megnagyobbodott orrmandula eltávolítása) nyomán a hallásprobléma általában megszűnik.
A percepciós halláscsökkenések esetén a folyamat belsőfül (cochlearis) vagy idegi (retrocochlearis) eredetének megtalálása a cél. Amennyiben egyéb módon a hallás nem javítható, hallókészülék használata javasolt. Ennek indikálása fülorrgégész, audiológus szakorvos feladata, felírását audiológus szakorvos végzi. Szükség esetén minél előbb – a diagnózis felállítását követően lehetőleg azonnal – el kell látni a gyermeket hallókészülékkel.
A kisbabák hat hónapos korukban kaphatnak először fül mögötti hallókészüléket. Már ilyen pici korban meg kell tanítani őket és a szülőket is a készülék használatára. Ezzel egy időben már érdemes megkezdeni a korai hallásfejlesztést, melyet szurdopedagógus szakember végez. A szülők kétféle módon vehetik igénybe a fejlesztést. Magánúton vagy a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői vizsgálata által. A szakértői véleményben kijelölik a törvényben megfogalmazott óraszámok alapján a lakóhelyhez legközelebb eső utazótanárt, aki a lakóhelyre, vagy adott nevelési intézménybe (bölcsőde, óvoda) jár ki fejlesztésre. A későbbi vizsgálatok során – amennyiben szükséges – speciális oktatásinevelési intézményben való elhelyezést javasolnak. A cél, hogy a hallássérült kisgyermek mielőbb megtanuljon beszélni, így a későbbiekben könnyebben integrálható legyen.
A szülők számára mindig sokkoló élmény, amikor megtudják, hogy gyermeküknek hallókészüléket kell viselnie. A szakember azt tanácsolja, hogy a hallókészüléket ne tekintsük problémának. Előbb meg kell tanítani a gyermeket hallókészülékkel hallani, majd a hangok felismerése után megkezdődhet a beszéd fejlesztése. Válasszunk színes, mintás hallókészülékeket, legyen rózsaszín a lányoké, vagy terepmintás a fiúké. Ha nem ültetjük bele a gyerekbe, hogy fogyatékos, akkor ugyanúgy fog felnőni, mint az ép hallású társai. Ezt a szemléletet kell elsajátítani a szülőknek is.
A súlyos fokú hallássérült vagy siket gyermekeket, akiknek a beszédfejlődése nagy teljesítményű hallókészülékkel sem kielégítő, cochlearis implantációval rehabilitálhatjuk. A műtéti beavatkozásra az egyetemi fülorrgégészeti klinikákon (Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen) van lehetőség. Az OEP teljes mértékben támogatja mind az implantátum, mind a beültetés költségeit.
Forrás: medicalonline.hu, rehabportal.hu, mindenamihallas.hu
