Ha tetves lesz a kicsi az óvodában…
A legtöbb mai szülő gyermekkorában sosem találkozott fejtetvességgel, és ezért nem is tud erről semmit. Annál nagyobb a döbbenet, mikor egyszer kiderül, hogy gyermekünk megfertőződött és a szülő arra kényszerül, hogy megismerje azt, amiről eddig fogalma sem volt, de tán nem is akart tudni róla, mert úgy gondolta, hogy vele ez úgysem fordulhat elő. Sokan úgy gondolják, hogy elegendő az alapos és rendszeres hajmosás. Sajnos nem, és nagy hiba, ha megelégszünk azzal, amit innen-onnan hallottunk. Ahhoz, hogy hatékonyan megelőzzük a tovább és visszafertőzést érdemes utána olvasni, hogy mivel is állunk szemben.
Az alábbiakban összeszedtük, hogy mi az, amit a fejtetűről tudni kell…
Tetves a gyerek?!
Sajnos a tetvek nem válogatnak. Tévhit az, hogy csak koszos hajban telepszik meg! Nekik teljesen mindegy, hogy hányszor és mivel mosunk hajat, hosszú vagy rövid, festett vagy natúr. Független a nemtől, életkortól, vércsoporttól és a hajszíntől is. Ha jön, akkor jön és zárt csoportokban, mit például az óvoda nagyon gyorsan terjed. A fejtetű egy élősködő rovar, mely a fejbőr véréből táplálkozik. Apró termetűek, szürkés, áttetsző színűek. Hat lábuk segítségével könnyen megkapaszkodnak a hajon. Közvetlen érintkezéssel terjednek, nem ugrálnak, nem repülnek. Petéiket – a serkét – a hajszál tövénél helyezik el, amely nagyon erősen egy cementszerű anyaggal rögzül a hajszálhoz. A serkékből 5-8 nap után kikelnek a lárvák, amik 2-3 hét alatt válnak ivaréretté. Azok aztán 1-5 nap múlva elkezdik a peterakást.
Ha gyanú merül fel, hogy gyermekünk tetűvel fertőződött, akkor az alábbi tünetek alapján be is azonosíthatjuk azt…..
A tetvesség tünetei
A fejbőrön, főleg a fülek mögött és a tarkón, apró, fehér serkék láthatók, melyek a korpára hasonlítanak, de a korpával ellentétben nem húzhatók le könnyedén a hajszálról. Erős viszketéssel jár, tehát ha azt tapasztaljuk, hogy csemeténk feltűnően, és sokat vakaródzik, akkor elkezdhetünk gyanakodni. Azonnal vizsgáljuk át a haját! A tetvek a fejbőrön allergiás bőrreakciót okoznak. Vörös, kiütésszerű foltok jelennek meg. Az egyetlen pozitív tény az, hogy a fejtetvek fertőző megbetegedést nem terjesztenek, de sok testi-lelki kellemetlenséget okoznak, a viszketés miatt elvakart sebek pedig könnyen felülfertőződnek.
 |
Mit tehetünk a tetűvel fertőződik a kicsink az óvodában?
A fejtetvességnél a haj kezelése a legfontosabb, de mivel a fejtetű gyakran a jellegzetes használati tárgyak (fésű, hajkefe, sapka, fejkendő) közvetítésével is terjedhet, ezért ezek fertőtlenítését is el kell végezni. Az óvodában ilyenkor haza kell vinni az ágyneműt, törölközőt is. Ezeket alapos mosás után ajánlatos forró gőzzel átvasalni. A gyógyszertárakban nagyon sokféle irtószer kapható. Ezek közül van, amelyik megelőzésre is alkalmas. A későbbiekben célszerű ily módon használni. A tetűirtó hajszesszel a hajas fejbőrt és a hajat gondosan át kell itatni, majd azt a fejbőrbe kell dörzsölni. Ezután meg kell várni, amíg a szesz rászárad a hajra. Legjobb ilyenkor légmentesen lekötni egy fólia segítségével. A hajszesz száradási ideje elegendő arra, hogy a készítmény kifejtse hatását és a tetveket, serkéket elpusztítsa. Fokozottan ügyeljünk arra, hogy a hajszesz ne jusson a gyermek szemébe. Ha mégis megtörténne, azonnal mossuk ki a kicsi szemét bő, langyos vízzel. Súlyosabb esetben forduljunk orvoshoz. Az elhalt serkék, mivel erősen tapadnak a hajszálakhoz csak ecetes vízbe mártott sűrű fogú fésűvel, egyenkénti lehúzással, vagy a haj levágásával távolíthatók el. A hajjal érintkező használati tárgyakat, fésűt, hajkefét tetűirtó hajszeszbe mártva fertőtlenítsük.
A szülők és a környezet felelőssége a mielőbbi felismerésben és kezelésben áll, hogy a továbbterjedést meg lehessen állítani. Tehát nem restellni kellene, ha tetves lesz valaki, hanem mielőbb gondosan kezelni. Ne hagyjuk, hogy gyermekünk óvodai gúnyolódás célpontjává váljon. Ne keressünk kifogásokat és ne hivatkozzunk a munkára, hanem szánjunk rá egy napot és tisztítsuk ki a kicsi fejét. A legtöbbet akkor tehetjük, ha ilyenkor a gyermekünket nem visszük közösségbe addig, amíg meg nem győződtünk arról, hogy a fejbőre és a haja tiszta. Ezzel megakadályozhatjuk, hogy másokat tovább fertőzzön, és ily módon a visszafertőzés lehetősége is igen csekély.
Kisné Farsang Krisztina
