Gyermekkori diszlexia

“
A diszlexia egy tanulási-, olvasási-, és szövegértelmezési zavar. A diszlexia görög eredetű szó, amely a szavakkal kapcsolatos nehézségeket jelenti, s melyek különbözőképpen nyilvánulhatnak meg, akár a szavak értelmezésének nehézségeiben, akár tájékozódási vagy számolási zavarokban.

A diszlexiás gyerekek rendkívül intelligensek, ezért ők találnak módszereket a zavar által jelentkező akadályok leküzdéséhez: a számolás elvégzéséhez tárgyakat vonatkoztatnak egymáshoz, színes papírokat használnak, amikor írási nehézségek adódnak, jobbról balra olvasnak, majd felcserélik a szavak helyét stb.

Különböző tanulmányok kimutatták, hogy a genetika 50%-ban felelős, a többi tényező nem tisztázott. Kétségtelen, hogy a fiúknál gyakoribb, mint lányoknál. Természetesen, amennyiben időben felfedezik, ezt a zavart több úton lehet kezelni vagy enyhíteni.

Hogyan nyilvánul meg gyermekeknél a diszlexia?

1. A diszlexiás gyereknek problémát jelent szöveget olvasni, megtanulni bizonyos fogalmakat vagy egyszerű szöveget. Így lehetséges, hogy adott pillanatban sikerül elolvasnia vagy felismernie egy szót, de egy idő után, amikor újból találkozik azzal, nem érti jelentését. Az olvasás folyékonysága is nagyon nehézkes, könnyen kifáradnak egy szöveg elolvasása és értelmezése során. Mindez azért, mert az olvasás és értelmezés egymással összefüggnek.

2. A diszlexiás gyereknek számolási nehézségei vannak. Mégis, annyira tehetséges ezen a téren, hogy nem az iskolában tanult szabályok szerint érvényesül, hanem új módszerekkel sikerül kijutnia a bonyodalmakból. Sajnos, mihelyt oda kerül, hogy egy tanult teória segítségével oldjon meg egy matematikai feladatot, vagy amikor tájékozódási, írási vagy rögzítési nehézségekbe ütközik, tehetsége érvényét veszti. Ezzel együtt, a mindennapi életben ezek az ötletes megoldások nagy segítségére vannak.

3. Diszlexiás gyerekeknél az írás is határozottan érintett. Némely gyerek jobbról balra ír, a helyesírási hibák gyakoriak. Általában a magánhangzókkal vannak problémáik, illetve rövidítéseknél, egyszerű szavaknál, határozószóknál, segédigéknél, melyek más igeidőkkel tevődnek össze. Az írási nehézségek nem merülnek ki ennyiben. Más jelek is felhívhatják a diszlexiára a figyelmet: nagyon nehezen fejezik ki magukat írásban, rendszertelenek, nem vesz tudomást a lapszélről, a mondatok túl rövidek, vagy túl hosszúak stb.

4. A diszlexiás gyerekeknek tájékozódási zavaruk van. Ahogy a matematikai szabályok vagy bizonyos jelek tanulásánál, ugyanúgy a tájékozódási fogalmak társításánál is – mint a jobb oldal, bal oldal, fel-le, vagy az égtájak -, az életből merített gyakorlati dolgok segíthetik a diszlexiás gyereket ezek megértésében.

5. A diszlexiás gyerekek szervezetlenek és rendetlenek. Ez nem azért van így, mert nem akarnak rendet rakni, hanem, mert nem tudják, hogy hogyan tegyék. Általában zűrzavar jellemzi őket, nem tudják, hogyan járjanak a dolgok végére.

Hogyan és mikor diagnosztizálható a diszlexia?

Amennyiben a tájékozódási és tanulási zavarokat, és alkalmazkodási nehézségeket nem veszik észre az első életévekben, és a szülőkben nem tudatosodik, hogy a kicsinek problémái vannak, iskolakezdéskor ezek a gyerekek nagy nehézségekkel szembesülnek, mely kérdések sorát vonja maguk után.

Így az első iskolai évek időszaka az, amikor a szülők megtudják, hogy gyerekük miért teljesít alul az elvártnál, s bár kiemelkedően okosak, nem tudnak úgy írni és olvasni, mint a többi gyerek. Azokban az országokban, ahol nem fektetnek akkora hangsúlyt az írásra, hanem inkább a kommunikációra és tervekre, a diszlexiás gyerekek hosszabb ideig nem tűnnek ki, de egy adott pillanatban sok akadályba ütköznek.

A diszlexia diagnosztizálása abban áll, hogy a gyerekeket különböző teszteknek vetik alá nyelvi, kognitív, matematikai és szociális-érzelmi vonatkozásban.

Hol és hogyan kezelik a diszlexiát?

Ahhoz, hogy megfelelően kezelve legyen ez a zavar, fontos lenne, hogy úgy a szülők, a pszichológusok, logopédusok, mint a diszlexiások minél több, külföldön gyakorlatba ültetett módszert ismerjenek.

A diszlexiás gyermekek csak a jobb agyféltekéjüket használják, és ha nem is tudnak írni, olvasni, vagy hibás a kiejtésük, több téren is felülmúlhatják társaikat: fejlett intuícióval, gazdag képzelőerővel, zenei vagy művészi tehetségekkel. A kezelés a folyamat összes résztvevője közötti szoros együttműködésen alapszik. A szakemberek abban tudnak segíteni, hogy a diszlexiások megtalálják az ismeretek elsajátításának legkönnyebb módját.

Tanácsok: egyszerre kevesebb anyag megtanulása, több érzékszervet érintő előadásmód, fogalmak dolgokhoz való társítása, színes lapokra való írás, a szavak visszafelé olvasása, majd ezek megfordítása, hogy érthetővé váljon a szöveg, bizonyos tárgyak használata az abc és a számok elsajátításához, logopédiai szakórák stb.

Egyéb lehetőségek a betegség kezelésében:

1. Olyan tájékozódást segítő utasítások alkalmazása, pl. jobb/bal, fel/le, amelyeket különböző fix tárgyakhoz vonatkoztatnak, és így megtanulhatnak

2. A számok tárgyakhoz rendelése: a diszlexiás gyerekek nem értik meg, hogy 5 + 5, az 10, de ha lerajzol, vagy mutat 5 állatot, vagy más dolgot, és melléteszünk 3 hasonlót, akkor megértik ezt a számtani feladatot.

3. Az írásban jelentkező problémákkal is felvehetjük a harcot, egy más típusú írással: pl. táblára írás, színes papírra írás, játékbetűk, csokibetűk használata stb.

4. Ha néhány betű kiejtése okoz gondot (legyen az magán-, vagy mássalhangzó), akkor ezeket a betűket egyesével, lassan, fogalmakkal társítva kell tanítani. Előbb lassan, hangsúlyozva kell kiejteni, majd gyorsabban, folyékonyabban.

5. Az íráshoz hasonlóan, a számolásnál is használhatók színes és különböző formájú tárgyak: színes láncszemek, gyufaszálak, hogy érthetőbb legyen az illető művelet.

6. Az olvasáson is lehet javítani, ha találunk a gyermeknek egy kedvenc helyet, vagy egy megfelelő stílust. Így a gyerek suttogva vagy hangosan olvashat, az a lényeg, hogy jól érezze magát, és el tudjon lazulni.

7. A tájékozódási zavart, vagy a betűk összetévesztését, pl. b-d, e, l stb., szintén társítással oldatjuk meg: legyen a gyerek kezén például egy karkötő. A diszlexiás gyerekek megtanulják, hogy a jobb kezükön van a karkötő, és a „k” a karkötőből jön.
”