Gyermekgondozási segély – Jogosult személyek

Kik jogosultak gyermekgondozási segélyre (GYES)? Milyen szabályok vonatkoznak az örökbefogadó szülő és a nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságára?

Ki jogosult gyermekgondozási segélyre?

Gyermekgondozási segélyre jogosult

…a szülő – ideértve a kiskorú szülőt a jogszabályban meghatározott, alábbiakban részletesen kifejtett esetben a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt

• gyermek 3. életévének betöltéséig,
• ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, (amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni). A gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni.
• tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. (Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén – amennyiben rá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek – úgy az igénybejelentéshez csatolni kell a külön jogszabály (5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet) szerinti igazolást.)

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 77. § (2) bekezdése szerint a 16. életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll.

A gyámhatóság ilyen engedélye birtokában a kiskorú szülő, amennyiben a gyermeke részére kirendelt gyámmal nem él egy háztartásban, saját háztartásában nevelt gyermekére tekintettel maga igényelheti a gyermekgondozási segélyt. Akkor is a kiskorú szülő igényelheti a gyermekgondozási segélyt, ha gyermekének nem rendeltek gyámot. Abban az esetben, ha gyermekének gyámjával egy háztartásban élnek, a gyermek után nem a kiskorú szülő, hanem a gyermek részére kirendelt gyám igényelhet gyermekgondozási segélyt.

Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályai

2011. január 1-től az örökbefogadó szülő – a házastársi és a rokoni örökbefogadás kivételével – a gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónapig akkor is jogosult gyermekgondozási segélyre, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésekor a 3. életévét már betöltötte illetve az ikergyermekek már tankötelesek, de a 10. életévüket még nem töltötték be.

Amennyiben az örökbe fogadni szándékozott gyermek a 3. illetve a 10. életévét az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő 6 hónapon belül tölti be, illetve ikergyermekek esetén az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő 6 hónapon belül a gyermekek tankötelessé válnak, akkor az örökbefogadó szülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága az előbbiekben meghatározott életkor  (időpont) betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számítva hat hónap elteltéig meghosszabbodik.

A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága

A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek

• az első életévét betöltötte, továbbá
• gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint
• szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével.

A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha

• ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és
• a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek – ide nem értve a keresőtevékenység folytatásából adódó kizáró körülményt.

A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozási segélyre való jogosultságának elvesztését vonná maga után.

A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.