Fejlődési szakaszok és mérföldkövek gyermekkorban

A csecsemőkor fejlődési szakaszain minden gyermek átesik. Persze vannak, akik kicsit hamarabb és olyanok is, akik később érnek az egyes mérföldkövekhez, hiszen minden kicsinek megvan a saját fejlődési ritmusa. A kisebb-nagyobb eltérések ellenére minden gyermek ugyanabban a sorrendben és szakaszokon megy át, tehát az egyes tulajdonságokat és készségeket egy előre behatárolható periódusban fogja elsajátítani.

Mozgásos és értelmi fejlődés gyermekkorban

1. Kognitív és értelmi fejlődés

Mivel az újszülött nem képes önmaga ellátására, egészséges fejlődése szempontjából gondozójára van utalva. Ezáltal szoros szülő-gyermek kapcsolat alakul ki, amely elengedhetetlen mozzanata a kiegyensúlyozott lelki fejlődésének. Idővel a gyermek megismerkedik az őt körülvevő világgal, megtanulja felismerni az ok-okozati összefüggéseket, logikusan kezd gondolkodni tárgyakról és eseményekről és képes lesz az absztrakt fogalmak használatára is.

Tanulási és problémamegoldó képesség szintén gyorsan fejlődik. Egy két hónapos csecsemő kezeit és érzékszerveit használja az őt körülvevő környezet megismerésére, egy ötéves gyermek pedig már képes alapfokú matematikai feladatokat is megoldani.

2. Társadalmi és érzelmi fejlődés

Egy gyermeknek több évre van szüksége ahhoz, hogy önálló egyéniséggé fejlődjön. A csecsemőkorban még minden szempontból szüleitől függ, és csak óvodáskorban kezd az önállóság útjára lépni. Ez az az időszak, amikor már komolyabb kapcsolatban kerül más gyerekekkel, és lassan megismerkedik saját képességeivel és korlátaival is. Része lesz egy közösségnek, ahol hozzá hasonló gyermekek között lehet, ezáltal pedig megkezdődik a szocializáció folyamata is.  A társadalomba való beilleszkedés és az érzelmek irányítása azonban egy bonyolult és hosszú folyamat eredménye, amely évekig végig kíséri a gyermeket.

A második életév kezdetén, amikor a gyermek csecsemőkorból kisgyermekkorba lép, egy másik fontos fejlődési állomáshoz érkezik: kialakul az un. éntudat. Egy pár hónapos csecsemő még egy másik babának látja saját tükörképét, egy ötéves gyermek pedig már tudja, hogy mikor kerül rá sor az óvodában egy játék közben.

3. Kommunikációs és nyelvi fejlődés

A gyerekek kommunikációs képessége a beszéd elsajátítása előtt is igen fejlett, hiszen már a csecsemő is képes sírással kifejezni az igényeit. A beszédfejlődés 3 szakaszát különböztetjük meg, ezek közül az első állomás a belső nyelv kialakulása, mely során a különböző tárgyakhoz, élőlényekhez és fogalmakhoz a baba különböző jelentést társít, azonban még nem tudja magát kifejezni. A következő szakaszban a gyermek már képes megérteni a hozzá intézett szavakat és megfelelően reagál rájuk, azonban megfelelően válaszolni még mindig nem tud. A harmadik lépcsőfok elérésekor a gyermek már képes gondolatait szavakká formálni és beszéd útján kifejezni azokat.

A gyerekek a beszéd képességét fokozatosan sajátítják el, szókincsük fejlődését pedig nagymértékben befolyásolja környezetének nevelése. Egy éves kora körül a baba még csak az első szavait ejti ki, öt éves korában pedig már örömmel és színesen meséli óvodai élményeit.

4. Mozgásfejlődés

A mozgásfejlődés mérföldkövei szabályszerűen követik egymást, az egyszerűbb képességek megjelenésétől egészen az összetett és finom mozgásokig. Egy pár hetes csecsemő még nem tudja tudatosan mozgatni végtagjait, mozgása reflexszerű. Idővel megtanulja összehangolni kezeit és lábait, majd kezében tartani egyes tárgyakat, kanállal enni vagy éppen egy meséskönyvet lapozgatni. Óvodás és kisiskolás korban a gyermek finom-motoros képességei is fejlődének indulnak.

A mozgásfejlődés szakaszain minden kisgyermek keresztül megy, ebben a sorrendben: először a nyak izmainak segítségével képes lesz egyedül megtartani fejét, átfordul hasról-hátra, majd vissza, kis segítséggel biztosan ül, kúszik-mászik, a kiságy rácsába kapaszkodva feláll, és végül megteszi az első lépéseit. Egy éves korában a baba még csak a bútorba kapaszkodva próbál megállni a saját lábán, öt éves korában pedig már boldogan ugróiskolázik.