Életmentő véradók
Idén 11. alkalommal ünneplik világszerte a véradókat. Az Egészségügyi Világszervezet 2005-ben határozott úgy, hogy a Nobel-díjas Karl Landsteiner, az AB0 vércsoportrendszer felfedezőjének emlékére június közepén köszöntik azokat, akik saját vérük felajánlásával életeket mentenek.
Több millióan vannak a világon, akik vért adnak, sőt, rendszeresen teszik ezt. Emberek milliói köszönhetik nekik az életüket, úgy, hogy közben nem is ismerik egymást. Egyetlen véradó, egy alkalommal adott vérmennyisége akár három ember életét is megmentheti. A véradásnak létezik térítéses és célzott formája is – amikor rokonok, barátok adnak rászoruló szerettüknek vért – de a biztonságos vérellátás alapvető bázisát mégis az önkéntes véradók jelentik, akik a szó szoros értelmében életmentők. Tevékenységük fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy a világ lakosságának mintegy négyötöde még mindig nem lehet biztos abban, hogy ha a helyzet úgy kívánná, jutna neki elegendő vér.
Miért kell vér?
A vér a gyógyítás számos területén nélkülözhetetlen. Nemcsak műtétekhez, baleseti sérültek ellátásához, transzfúzióra szoruló betegek kezeléséhez, hanem vérkészítményekhez is szükség van rá. A felhasználás szempontjából meghatározó a vércsoport. Ez lehet A, B, 0, vagy AB-s, és ezen belül Rh pozitív (ez a gyakoribb) vagy Rh negatív. Ennek a vérátömlesztésnél van fontos szerepe, hiszen a pácienseknek csoport-azonos vért kell kapniuk. A 0-s úgynevezett univerzális adó, aki mindenkinek adhat vért, az AB pedig az univerzális kapó, aki bármely más vércsoportba tartozó személytől kaphat. Előfordul, főleg nyáron, vagy több napos ünnepek után, hogy egy-egy vércsoportból átmenetileg csökken a készlet. Ilyenkor megtörténhet, hogy a tervezhető műtéteket el kell halasztani.
A társadalom elöregedése, a romló népegészségügyi mutatók előrevetítik a véradók számának csökkenését, ugyanakkor a vérre szorulók számának növekedését is. Így az országban naponta jelenleg szükséges kb. 8000 egységnyi készlet előteremtése várhatóan egyre nehezebb lesz. Ezért jelent nagyon sokat az önkéntes segítség. Egy felnőtt emberi szervezetben körülbelül 5 liter vér található, a véradás során körülbelül 4,5 decilitert vesznek le, ami nem jelent nagy megterhelést egy egészséges szervezet számára.
A véradás feltételei:
– 18 éves kornál idősebb, 65-nél fiatalabb életkor
– kifogástalan egészség, amit a helyszínen elvégzett rövid orvosi vizsgálat is igazol
– 50 kg-nál nagyobb testsúly
– személyi okmányok, a TAJ- kártya, a lakcímkártya és a személyi igazolvány. Külföldi állampolgár esetén útlevél és a magyar TAJ-kártya kell.
– Esetleges tetoválás és a testékszer készíttetését követően fél évnek kell eltelnie ahhoz, hogy valaki véradó lehessen.
A véradás menete a következő: Előkészületként regisztráció, adatlap és egészségügyi állapotra vonatkozó kérdőív kitöltése (nem hosszú), néhány pohár folyadék elfogyasztása, orvosi és laborvizsgálat. Ezt követi maga a tényleges véradás, ami leginkább egy, a megszokottnál kényelmesebb körülmények közt elvégzett, laborvizsgálathoz szükséges vérvételhez hasonlít. Miután a párnázott nyugágyhoz hasonló vérvételi ágyon elhelyezkedik a véradó, öt perc alatt leveszik a vért. Az egyetlen kellemetlenség a pillanatnyi, apró tűszúrás. Befejezésként még pár perc pihenő az ágyon, és kész is!
Jótettben a jutalma
Aki vért ad, a saját egészségnek is használ ezzel, hisz a megelőző kötelező tesztek tulajdonképpen szűrővizsgálatok. Az Országos Vérellátó Intézetben ugyanis a levett véren minden alkalommal, még a rendszeres véradók esetében is elvégzik a kötelező teszteket, a HIV, a Hepatitis-B vírus, a Hepatitis-C vírus, a szifilisz vizsgálatot és a vércsoport meghatározást. Az egészséges vérből vörösvérsejt-koncentrátum, plazmakészítmények és vérlemezke-koncentrátum készül, így egy egység teljes vér három beteg életén segíthet!
Ráadásul maga a véradás is előnyös folyamatokat indít be a szervezetben. A levett 4-500 ml-nyi vérmennyiség arra ösztönzi a vérképző szerveket, csontvelőt, hogy új, friss vért, vörösvértesteket képezzen. A félévenkénti véradás egy olyan élettani láncolatot indít be, amelynek következtében a véradó vére, ezzel gyakorlatilag egész szervezete megújul. Ez napjainkban különös fontossággal bír, mert a káros környezeti hatások, és a megváltozott étkezési szokások révén szervezetünkbe egyre több szennyeződés kerül.
Egy tanulmány azt is megállapította, hogy a rendszeres véradókat, akik évente kétszer adnak vért, kevésbé sújtják a gyakori, népbetegségnek számító egészségügyi problémák is, mint például a szívinfarktus vagy a stroke.
A véradók többségét azonban sokkal inkább a jó szándék motiválja: az örömteli tudat, hogy adhat, segíthet, életet, életeket menthet.
A cikk a Budai Egészségközpont munkatársainak közreműködésével készült.
