Éjszakai ágybavizelés (enuresis nocturna)

Az „enuresis nocturna” egy görög eredetű kifejezés, ami éjszakai ágybevizelést jelent. Eredendően gyermekkori lelki és viselkedési problémákra vezethető vissza, ami legalább heti két alkalommal előforduló, éjszakai, akarattól független vizeletvesztésben nyilvánul meg és ami legalább három hónapon át tart. „Bepisilősnek” tartják azt a gyermeket, aki 5-6 éves kora után, álmában vizeletet veszit vagy nap közben is elcsepeg a vizelete, akaratától függetlenül – ezt a meghatározást lehet olvasni a diagnosztikai illetve agyi zavarokkal foglalkozó szakkönyvekben.

A pszihoanalízis klasszikusai (Freud, Blackwell, Lovibond, Kolvin, és mások) a bevizelést egy fejlődési visszaesésnek tartják, illetve egy olyan magatartásnak, ami által a gyerek negativ érzéseket fejez ki a szüleivel szemben. A klasszikus pszihoanalízis elmélete szerint a gyermek bepisil, mert így fejezi ki ellnérzéseit a szüleivel szemben.

Melyek az enuresis formái?

Az alvás közbeni ágybavizelést éjszakai enurézisnek nevezzük és a nappali enurézisről beszélünk, ha a nem szándékos bepisilés napközben történik.

A szakirodalomban gyakran talalkozunk az elsődleges és a másodlagos enuresis kifejezéssel is. Az a gyerek, aki 5-6 éves korára sem tudja kontrollálni a vizhólyagjának működését, folyamatosan egészen a születése óta, elsődleges enurézisben szenved és ez a gyakoribb formája ennek a betegségnek. Másodlagos enurézisről akkor beszélhetünk, ha a gyerek már legalább egy évig szobatiszta volt, ami alatt egyáltalán soha nem fordult elő akaratlan bepisilés.

Melyek a bepisilés okai a gyermekeknél?

A másodlagos enurézis a gyerekeknél legtöbb esetben pszihológiai okora vezethető vissza. Ez lehet a testvér születése miatt fellépő lelki stressz, a szülők válása, gyenge eredmények az iskolában, vagy más pszihológiai okok, ami mind az ágybavizeléshez vezethet. Figyelem! A nadrágba való bepisilés újra megjelenése viszont már testi problémákat jelezhet, mint a vízhólyag, a húgyvezeték vagy a pénisz betegsége.

Egyes kutatók szerint a vizhólyag mérete is vezethet enurézishez. A vízhólayagnak van egy izmos fala, amelyik a tárolt vizelet mennyiségének függvényében tágul, illetve összeszűkül. Így a vizelet a hólyag falain belül gyűlik, anélkül, hogy a falát nyomná. Egyes esetben azonban a vizhólyag fala nem elég rugalmas, igy nem tud elégséges mennyiségű vizeletet tárolni, ami ágybavizeléshez vezet.

Egyes gyermeknél az ágybavizelés oka lehet még a vizelet folyamatos gyűlése a vizhólyagban az éjszaka folyamán, ami az AVP hormon alacsony szintje miatt következhet be, ez a hormon kellene csökkentse az éjszakai viezeletképződést, és annak az alacsony szinten tartását. Számitásba kell venni még, hogy a bepisilés lehet genetikai eredetű is. Néhány pszihológiai kutatás kimutatta, hogy az ágybavizeléssel küszködő gyerekeknek sok esetben a szüleik is bepisiltek gyermekkorukban.

Az enuresis kezelése a gyermekeknél

Egyes esetben a „vizes nadrág” jelensége magától megszűnik. Eleinte a szülők szemet hunyhatnak efelett a „kisdolog” felett, úgy kezelvén a helyzetet, mint a gyerek fejlődésének egyik lépcsőjét, amelyiket a gyerek majd magától megold. Viszont, ha a jelenség több mint 6 hónapig tart jó, ha egy szakemberhez fordulnak.

A legtöbb család, akinek a gyermeke az enurézissel küzd, a problémát első perctől kínos, szégyenteljes jelenségként élik meg, amitől minél hamarabb, ha lehet titokban szeretnének megszabadulni, s a gyermeket büntetik a probléma miatt. A büntetés leggyakoribb formája, amit a szülők a gyermekkel szemben léptetnek életbe, annak reményében, hogy a problémát megszüntetik ezáltal: tv nézés megtiltása, olyan tevékenységek korlátozása, amiben a gyerek aktívan részt vesz, illetve bizonyos esetekben a verés.

Ezek a rendszabályok azonban nem hatékonyak. Az enurézis nem fog megszűnni, hanem a gyerek kínosan, megalázva érzi magát, és a következőkben kerülni fogja azokat a személyeket, illetve helyeket, akik vagy amik a számára kényelmetlen helyzetre emlékeztetik. „csak a csecsemők pisilnek be! mi vagy te, egy kisbaba?” – mondják gyakran a szülők, mikor egy „baleset” következik be. Ezek a szemrehányások a szülők részéről nem jók másra, csak hogy súlyosbítsák a helyzetet és növeljék a gyerek rosszérzését. A kicsik tudatában vannak, hogy kényes a helyzetük, és megértésre lenne szükségük, valamint feltétlen elfogadásra, helyes nevelésre hogy megtanulhassák kontrollálni a saját vizhólyagjukat.

Az enurézises gyermek hajlamos arra, hogy súlyosbítsa a problémáját, azt gondolván, hogy ő az egyetlen a világon, aki bepisil és ezen a helyzeten nem tud túllépni. Sokat segíthet a gyermeknek, ha mesélünk neki más olyan személyről, aki ugyanezzel a problémával küszködött, így bebizonyítjuk neki, hogy az ágybapisilés nem túl súlyos probléma és megoldható.

Egy másik, szülők által gyakran használt megoldási módszer a bevitt folyadék mennyiségének csökkentése. Logikus, ha a szervezet nem kap folyadékot, nincs mit kiüritsen. Figyelem! Ha a gyerek nem fogyaszt naponta elégséges folyadékot, a vizhiány károsithatja az egészségét, éppen a vese működésére van káros hatással. Ahhoz, hogy a szervezetük megfelelően működjön, napi 0,7-1 liter vizet kell elfogyasztaniuk. Nem ajánlatosak az üditők, amik koffeint tartalmaznak, mert ezek hajtó-hatással vannak a gyermekre.

Jó, ha emlékeztetjük a gyereket, hogy lefekvés előtt menjen pisilni. Néhány pszihológus szerint jó, ha a gyereket felébresztjük éjszaka, mielőtt az ágyba vizelne, igy megtanulja kontrollálni a vihólyag működését. Lassanként megtanulja a gyerek, hogy felébredjen, mielőtt a baleset bekövetkezik.

Az enurézist a gyermekeknél lehet bizonyos gyógyszerrel is kezelni, amit csakis szakorvos irhat fel. Akik dicsérik a gyermeket, amikor tudja kontrollálni a vizhólyagját, és nem szidják, ha mégis baleset következett be, már elindultak a jó úton és ha van elég akaratuk és türelmük, sikerülni fog átseítsék gyermeküket ezen a nehéz helyzeten, anélkül, hogy kisebbségi érzésük lenne.