Együttalvás a gyerekkel

Manapság a fiatal szülőkből álló társaságokban heves vitát robbant ki az a kérdés, hogy hol alszik a csecsemő. Van, aki büszkén az igazi anyai ösztön megnyilvánulásának tartja, más éppen ellenkezőleg, kicsit restelli is bevallani, hogy bizony a szépen berendezett babaszoba baldachinos gyerekágya többnyire üresen marad éjszakánként. De vajon tényleg jó helyen van a baba a szülői ágyban?

Szociológiai elemzést igényelne, miért alakult így, de tény, hogy nagyon sok fiatal anya (és apa) altatja maga mellett a csecsemőjét, azokban a családokban is, ahol nem a szükség kényszeríti egyazon szobában, ágyban összebújni a családot. Az okok között lehet az „igény szerinti szoptatás”  divatja – amikor a baba dönti el, mikor szeretne enni, nem szoktatják állandó napirendhez –  és talán a „vissza a természethez” divat is belejátszik, amelynek szintén sok jelét látjuk. A szülők leggyakoribb érvei, hogy a közös ágyban tudják a leghamarabb megnyugtatni a síró babát, ott a legkényelmesebb az éjszakai szoptatás, vagy egyszerűen „így a legegyszerűbb”. Elhangzik az is, hogy a természetközeli népeknél régen és most is így szokás.

Pozitívumok

Az együttalvás hívei szinte áhítatosan tudnak beszélni arról, hogy mennyivel boldogabb, kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb, későbbi életében pedig magabiztosabb, bátrabb az a baba, aki éjjelente édesanyja mellett alhat, érezheti az illatát, légzését, szívdobogását. Ez annyira egyéni dolog, hogy nincs mivel összehasonlítani. Az is elhangzik érvként, bár nem könnyen bizonyítható, hogy a közös ágy javítja a gyerek kapcsolatát, erősíti a kötődését a szüleihez. Az viszont biztos, hogy a fiatal szülők így kevesebbet szenvednek az első hetek keserves éjszakáitól, hiszen nem kell kiugrani az ágyból, ha a kicsi felsír éjjel, elég, ha az anya mellre teszi, megszoptatja, a többi családtag akár fel sem ébred erre. Azt pedig felmérések bizonyítják, hogy azok az anyák, akik az együttalvás mellett döntöttek, általában jóval tovább is szoptatják a csecsemőjüket, így ez a szokás is hozzájárul az egészséges anyatejes táplálás térhódításához.

Végzetes is lehet

Az ellenérvek közül a legnyomósabb a baba biztonságára vonatkozik. Valóban kérdéses például, hogy két, 70-90 kilós, alvó felnőtt mellett vagy éppen között mennyire van jó helyen egy néhány kilós apróság. Vészmadárkodás nélkül: álmában apja vagy anyja átfordulhat rá, agyonnyomhatja, a kicsi leeshet az ágyról, beszorulhat a fejecskéje a matracok vagy a felnőttekre méretezett párnák közé,  megfulladhat… Az ugyan igaz, hogy az anyák érzékei élesebbek, többnyire a baba legkisebb neszezésére, mozgására, köhintésére felébrednek, de előfordulhat, hogy ő vagy az apa fáradtabb a szokásosnál, esetleg alkoholt fogyasztott, nyugtatót vett be, vagyis nem működnek a reflexei tökéletesen. Nemcsak baleset történhet: az elmúlt években  több kutatás is foglalkozott az ún. bölcsőhalál hátterével. Hirtelen csecsemőhalál az első négy hónapban fordul elő a leggyakrabban,  azok az esetek tartoznak ide, amikor az egyéves kora előtt elhunyt gyermeknél a boncolás nem tud kideríteni semmilyen megmagyarázható halálokot.  Az USA-ban  8207 alvás közben bekövetkezett csecsemőhalált vizsgáltak meg a SIDS okait keresve. Kiderült, hogy az esetek 69 százalékában a csecsemő együtt aludt valamelyik szülővel, amikor meghalt. A kutatás arra az eredményre jutott, hogy a szülői ágyban alvás többszörösére növeli a hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS) veszélyét is. A szülők ágyában  ugyanis esetleg nincs elég levegő, ami nagy bajt okozhat annak a babának, akinek valószínűleg eleve sérült a légzőközpontja, így rejtve, de mintegy hordozza a bölcsőhalál kockázatát.

Későbbi mellékhatások

A tragikus esetek szerencsére nem túl gyakran fordulnak elő, de ezt megúszva is lehet káros hatása az együttalvásnak. A szokás ellenzői (köztük gyermekorvosok, védőnők) szerint nevelési szempontból sem jó, ha a kicsi megszokja az állandó, szoros éjszakai testi közelséget a szüleivel, az előbb-utóbb kínos kötelezettséggé válhat. Nem lesz egyszerű később sem visszaszoktatni a kicsit a saját kiságyába, és szükség esetén sokkal nehezebb lesz más családtagra vagy bébiszitterre hagyni akár csak egy-egy alkalommal is.

Az is meggondolandó szempont, hogy a szülők életvitele, napirendje azért mégiscsak eltér a gyermekétől, nem vele azonos időpontban fekszenek le, alszanak el, így vagy egyedül kell hagyni  egy ideig a gyereket a szülői ágyban, vagy fény, mozgás, zaj stb. lesz az alvó csecsemő körül. Sokan szeretik ágyból nézni a tévét – márpedig nagyon nem szerencsés, ha például a kicsi is részesül a tévé vagy videó villódzó fényeiből, hanghatásaiból.

Nemcsak szülő, hanem pár is

Attól, hogy szülővé váltak, a fiatal pár férfi-nő kapcsolata sem szűnik meg – legalábbis nagy baj lenne, ha éppen a közös gyermek tenné tönkre szerelmüket. Intimitásra, egymásra szánható időre,  összebújásra, legalább esténként  egy-egy félórás beszélgetésre továbbra is szükségük van, legalább  a szülői ágy maradjon meg ennek helyszínéül. Az együttalvás hívei szerint ez nem gond, „meg lehet találni a szexre a hálón kívül is az alkalmat”, de az ellenzők szerint a házaséletet jócskán megnehezíti a gyerek ottléte, sőt, ez hosszabb távon a kapcsolat megromlásához is vezethet. Mindenki találhat az ismeretségi körében példát rá, sajnos, már nem egy házasság ment tönkre amiatt, hogy a gyerek születése után az anya szinte kizárólagosan a babára koncentrált, az anyai szerep háttérbe szorította a fiatal nő mivoltát is, az apa pedig kívülállónak kezdte érezni magát a baba-mama kettős mellett.

Kompromisszumos megoldások

Köztes megoldásként ajánlható az ún. oldalkocsi, amikor a lehúzható rácsú kiságyat közvetlenül a szülői ágy mellé erősítik. Így a baba az anya közelében alszik, át lehet nyúlni hozzá megsimogatni,  könnyebb megnyugtatni, az éjszakai szoptatáshoz sem kell felkelni, mégis megvan a szülőknek és a kicsinek is a saját „felségterülete”, intim szférája. Ez nem oldja meg azt, hogy ha a hálószoba a szülőkkel közös, akkor nehezebb megteremteni a baba teljes nyugalmát, például nem szerencsés ott tévézni, de külön ágyacskában tartva legalább a fulladásos baleset veszélye jelentősen csökken.

Köztes megoldás lehet, hogy  ugyan a szülői ágyban zajlik az esti utolsó szoptatás, de az altatás után óvatosan átszállítják a babát a saját helyére. Ha ezt szokja meg a kicsi, nem ébred fel ilyenkor, és nem ijed meg attól, hogy felriadva más tárgyakat lát meg, mint elalvás előtt, akkor ez is működhet. A gyermekorvosok mindenesetre a legjobbnak azt tartják, ha a csecsemő a saját szféráját, ágyát, szobácskáját szokja meg, és ott érzi magát otthon, biztonságban.