December – jeles napok és ünnepek

Advent

Advent a karácsonyt megelőző négy hetes időszak, amely az örömteli és meghitt készülődés, várakozás jegyében telik. A keresztények számára a karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjával kezdődik, és egészen vízkeresztig tart. Az advent eredete a 4. századig nyúlik vissza és számos jelkép, valamit szokás, hagyomány kapcsolódik hozzá. Az adventi időszak a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal veszi kezdetét és karácsonyig tart.

December 1. – Az AIDS elleni küzdelem világnapja

A WHO (World Health Organization) 1988-ban december első napját az AIDS elleni küzdelem világnapjává nyilvánította. Az AIDS Világnap legfontosabb célja a figyelemfelhívás és a biztonságos szexuális élet fontosságának tudatosítása, valamint a betegségről és annak megelőzéséről szóló ismeretterjesztés, a betegeket érintő előítéletek leküzdése és a kutatásra, valamint a gondozásra szánt adományok gyűjtése.

Szintén ezen a napon, a világ békemozgalmának aktivistái minden évben tiltakoznak az igazságtalanul bebörtönzöttek szabadon bocsátásáért a békéért bebörtönzöttek nemzetközi napja keretében.

1925 december 1-én, este 8 órai kezdettel indult meg a rendszeres rádiós műsorsugárzás. Erre az eseményre emlékezünk meg országszerte magyar rádiózás napján.

1800-ban ezen napon született Vörösmarty Mihály magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

Az első névnap decemberben Eligius, a franciaországi Szent Eligius püspök tiszteletére, aki a középkori Európában az aranymívesek és kovácsok védőszentje volt.

December 1. a meteorológiai tél kezdete is.

December 3. – A fogyatékos emberek nemzetközi napja

Az ENSZ december 3-át a Fogyatékos Emberek Világnapjává nyilvánította 1992-ben, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség vagy katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira.

December 4. – Borbála napja

A Borbála-nap hiedelmei és szokásai részben hasonlóak a Luca-nap hagyományaihoz, azonban a magyar nyelvterületen csak szórványosan terjedtek el. Ez a nap Szent Borbála 3. századi keresztény vértanú emléknapja, aki a bányászok, tüzérek, hajadon lányok védőszentje.

December 4. (más hagyományok szerint szeptember első vasárnapja) a bányászat, a bányászatban dolgozók nagy áldozatokat követelő munkájának az ünnepnapja is.

Itt a télapó!

Szent Miklós püspök nevéhez számos legenda fűződik – ezekből alakult ki a ma ismert, szakállas jótevő alakja, aki ezen a napon apróbb ajándékokat hoz a gyerekeknek . Az ajándékozás szokása a 19. század végén terjedt el Magyarországon és a modern magyar néphagyomány szerint december 5-én éjjel látogatja meg a gyermekeket a Mikulás, ha az elmúlt évben jól viselkedtek.

December 10. – Az emberi jogok napja

1948. december 10-én az ENSZ közgyűlésén elfogadták az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatot. Ennek emlékére a közgyűlés 1950-ben december 10-ét az emberi jogok napjává nyilvánította.

Ezen a napon kerül sor a Nobel-díjak átadására is, amelyet Alfred Nobel svéd kémikus és feltaláló alapított végrendeletében. Évről-évre a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, valamint az irodalom legjobbjai, illetve az a személy, aki kiemelkedő erőfeszítéseket tett a béke érdekében, részesülhet ebben a díjban és a vele járó 10 millió svéd korona juttatásban.

December 13. – Luca napja

A Luca-naphoz számos hiedelem és népszokás kapcsolódik. A legenda szerint Szent Luca keresztény vértanú volt, az egyház azonban nem ismeri el valós történelmi személynek. A Luca-napi hagyományok eredete valószínűleg Gergely-naptár bevezetése előtti időkre vezethető vissza, amikor ez a nap volt az év legrövidebb napja, illetve a leghosszabb éjszakája (ellentétben a mai téli napfordulóval, ami december 21-én van). Magyar nyelvterületen december 13-át “gonoszjáró nap”-nak is nevezik, legismertebb szokása pedig az úgynevezett Luca-szék készítés.

December 18. – A kisebbségek napja Magyarországon

A magyar kormány 1995-ben a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása érdekében december 18-át a kisebbségek napjává nyilvánította. Ezen a napon 1992-ben fogadta el az ENSZ a Nemzeti vagy Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbséghez tartozó Személyek Jogairól szóló Nyilatkozatot.

Karácsony

A karácsony tradicionális keresztény ünnep, amelyet Jézus Krisztus születésének emlékezetére tartanak minden évben. Ez a kétnapos (december 25-26.)ünnep világszerte a nem-keresztény emberek számára is a szeretet, a békesség és az öröm napja, amely az év egyik legfontosabb családi eseményének számít. A modern hagyományoknak megfelelően az ünneppel együtt jár az ajándékozás, az üdvözlőlapok küldése és a karácsonyi hangulatú díszítés, valamit a karácsonyfa állítás szokása is. A magyaroknál a bensőséges családi összejöveteleket általában 24-e este tartják (szenteste), míg a nyugat-európai országokban erre az eseményre többnyire 25-én kerül sor.

Szilveszter

December 31. az év utolsó napja, amelyet a világ számos országában ünnepelnek meg Szilveszter pápa halálának emlékezetére. Szilveszter éjszakáján az emberek általában zenés mulatságok keretében búcsúztatják a mulandóságot jelképező óévet, majd éjfélkor köszöntik az újjáéledést szimbolizáló újévet. A babonák és hiedelmek legszélesebb skálája is ehhez a naphoz kötődik.

További jeles napok és ünnepek

december 2. – A rabszolgaság felszámolásának világnapja

december 5. – A gazdasági és szociális fejlődés világnapja

december 7. – A nemzetközi polgári repülés napja

december 8. – Szűz Mária szeplőtelen fogantatása

december 11. – Nemzetközi hegy nap

december 14. – A hűség napja Magyarországon

december 16. – A magyar kórusok napja

december 26. – Szent István diakónus ünnepe

december 28. – aprószentek napja