A szüléshez kapcsolódó szokások és hagyományok a világ különböző részein

 In Szülés és gyermekágy

kismama-és-újszülött-szülés-után

A szüléshez kapcsolódó szokások és hagyományok a világ

különböző részein

Annak ellenére, hogy egy gyerek születése egy fantasztikus esemény, mindennapos a világon. Sokan meglepődnek a számtalan – többé-kevésbé apró – szokások és hagymányok közötti különbségeken. Lássuk hát, hogyan zajlik a szülés és születés csodája a világ különbőző pontjain.

 

Szülési szokások Hollandiában

A holland nők többsége nem fordul nőgyógyászhoz a terhesgondozás ideje alatt, hanem a családi orvosuk tanácsára egy választott bábára vagy szülésznőre bízzák magukat. Az orvosok csakis a súlyos esetekben vagy a szülés ideje alatt jelentkező komplikációk esetén lépnek közbe. A holland nők saját maguk döntik el, hogy otthon vagy kórházban szeretnének szülni. Tulajdonképpen Hollandiában minden nőnek be kell szereznie egy „kraampakket”-et, mely magába foglal minden otthoni szüléshez szükséges egészségügyi eszközt. Ha úgy döntesz, hogy mégsem szülnél otthon, a bába meglátogat, hogy ellenőrizze a terhesség alakulását, és leszögezze az ideális beutalás időpontját.

Ha kórházi szülés mellett döntesz, nem valószínű, hogy érzéstelenítenek. Epidurális érzéstelenítést csak akkor biztosítanak, ha a szülés időpontja megfelel az érzéstelenítő orvosnak, vagy ha a nőgyógyász úgy gondolja, hogy ez valóban szükséges. A legtöbb nő a természetes szülést választja. A szülés pillanatának közeledtével egyre inkább kezdtem megbékélni a természetes szülés ötletével, és végül senki sem csodálkozott jobban, mint én azon, hogy semmiféle érzéstelenítő nélkül szültem meg fiamat.

Ha az anya nappal, problémamentesen szül, 2 órán belül el is hagyhatja a kórházat csecsemőjével együtt, majd aztán az otthoni ápolást karolja fel. 7 napig egy ápolónő járt be hozzám, a költségeket pedig az egészségügyi biztosító fedezte. Az ápolónő nem csupán az egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos információkkal látott el, hanem takarított, főzött és hasznos tanácsokkal is ellátott.
Helyi szokás: az ápolónő további feladatai közé tartozik a vendégek fogadása,illetve a hagyományos, szülést ünneplő étel, a „beschuit met muisjes” elkészítése, mely szóról szóra lefordítva „egeres keksz”-et jelent. Az „egér” nem más, mint fehér és kék cukormázzal bevont cukorka, ha az újszülött fiúgyermek, és fehér és rózsaszín, ha az újszülött kislány.

http://www.parents.com/pregnancy/giving-birth/vaginal/birth-customs-around-the-world/;jsessionid=Q2GR14S2FYRXUCQCEARSAOQ?page=2

Szülési szokások Németországban

Ugyanúgy mint Hollandiában, a nők Németországban is bábákhoz fordulnak terhesgondozásért. Ezeket a bábákat annyira tiszteletben tartják, hogy még törvényt is hoztak arra, hogy jelen legyenek minden egyes szülésen, miközben az orvos jelenléte csak tetszőleges.
Malin Haugwitz, bethesdai származású berlini lakos vallja, hogy a német nők szinte jobban koncentrálnak magára a szülési folyamatra, mint annak eredményére. Egy császármetszéses szülés után barátai és a bába szánakozóan szóltak hozzá, megkérdezvén: „Úgy érzed, hogy egy balsiker volt?”

A teljes munkaidős állással rendelkező nők biztonságban érezhetik magukat, hisz állásukat mindaddig fenntartják, míg úgy döntenek, hogy újra szolgálatba lépnek. Mikor egy nő tudtára adja munkaadójának, hogy terhes, az már nem bocsáthatja el. Tehát gazdasági válság esetében a terhesség „életmentő” lehet. A nők 6 héttel szülés előtt szabadságot vehetnek ki, és tiltott a szülést követő 8 hétben dolgozni. Amit még érdemes megjegyezni az, hogy ez idő alatt teljes munkabérrel fizetik őket. A fiatal anyukák akár 3 éves fizetetlen szülési szabadságot vehetnek ki. A harmadik év „mobil” év, melyet bármelyik szülő bármikor igényelhet.
Helyi szokás: egy másik praxis, amelyre Haugwitz emlékszik, hogy a kormányzati irodák kibocsátottak egy „elfogadható neveket” tartalmazó listát, melyhez a szülőknek alkalmazkodniuk kell a gyerek nevének kiválasztásakor. Abban az esetben, ha egy szokatlan, különlegesebb nevet választanak, a szülőknek egy jól megalapozott okkal kell előállniuk, mellyel meggyőzzék a kormányt, hogy kivételt tegyenek. A kormányzati politika a gyerek érdekeit védi, célja minden olyan lehetséges gúny megakadályozása, melyet a túl különleges név okozhat.

http://www.parents.com/pregnancy/giving-birth/vaginal/birth-customs-around-the-world/?page=3

Szülési szokások Japánban

A holland és német nőkhöz hasonlóan, a japán nők is az érzéstelenítő nélküli szüléssel küzdenek. Ai Azuma tokiói lakos szerint ez a döntés szoros összefüggésben áll a buddhista szenvedésre irányuló felfogással: a japánok a szülés fájdalmait egy próbatételként fogják fel, melyet a nőnek felül kell múlnia ahhoz, hogy fel tudjon készülni a nehéz anyai szerep vállalására. Ez a több száz éves hiedelem még mindig él, annak ellenére, hogy egyre több orvos javasolja páciensének az epidurális érzéstelenítést, egy nyugodtabb szülés érdekében. Habár egyre több nő veszi figyelembe ezt a javaslatot, a több száz éves hagyomány még mindig nagyon sok nőt tart vissza ettől a „modern” módszer alkalmazásától.

A japán nők kórházban szülnek, azonban az apának nem szabad jelen lennie a szülésen, csakis abban az esetben, ha az a kismamával együtt egy speciális képzésen vett részt. Császármetszés esetén a váróteremben kell várakozniuk. Általában a japán kórházi ápolások hosszadalmasabbak, mint az Egyesült Államokban. Japánban egy természetes szülés esetén a nők egy 5 napos, míg császármetszés esetén egy 10 napos beutalásra számíthatnak.
Helyi szokás: a kórházból való „kiszabadulás” után a fiatal anyák egy hónapot, vagy még ennél is több időt szüleiknél töltenek. A japán kultúra része, hogy az anyák 21 napig ágyban feküdjenek. Ez idő alatt a barátok meglátogathatják az anyukát és a csecsemőt és részt vehetnek a család ünnepi étkezésén, ahol osekihan-t fogyaszthatnak (piros rizs, vörös babszemekkel).

http://www.parents.com/pregnancy/giving-birth/vaginal/birth-customs-around-the-world/?page=4

A szülés Brazíliában

Ebben a dél-amerikai országban a császármetszéssel való szülés lassan megszokottá vált. Legalábbis így mondja Mussumi Mello és Silva, akik nem rég vándoroltak ki Amerikába Sao Paolóból. A nemzetközi nyilvántartások szerint Brazíliában 40%-os a császármetszések aránya. Ha viszont csak a magánklinikákat vesszük számba, az arány még ettől is nagyobb.

Marsden Wagner, perinatális epidemiológus MD, aki szintén az Egészségügyi Világszervezet alkalmazottja, úgy véli, hogy vannak olyan kórházak, ahol szinte százszázalékosan császármetszéssel születnek a gyermekek. Csaknem egynegyede a brazíliai kismamáknak a magánklinikákat választja, a legtöbben a közép és felső osztályokból való nők. Amikor arra próbáltam választ találni, hogy miért ennyire nagy a császármetszések száma, Mello és Silva arra tippel, hogy az orvosok így próbálnak minél több pénzt kicsikarni a biztosítóktól. Ugyanakkor a császármetszés miatt adódó hosszabb beutalások is több bevételt biztosítanak.

Az az elmélet is fennáll, hogy egy 60 perces császármetszés sokkal időtakarékosabb, mint egy hosszabb szülést szemmel tartani, így az orvosok időt spórolnak, ami nagyon fontos az ő szakmájukban. Brazíliában az orvos-beteg kapcsolat nagyon szoros. A várandós kismama szinte mindent megtud az orvostól, és nem kell a szülés előtti tanfolyamokon kérdezgetnie. Ha egy jövendő kismama orvosa úgy dönt, hogy a császármetszés lenne a legajánlottabb, akkor az anyuka is minden bizonnyal beleegyezik.
A szokás viszont már kezd változni, legalábbis az állami kórházakban, ahol a brazil kormány csökkentette a császármetszések számát. 1998-ban olyan határozatot hozott, hogy a császármetszéseket 25%-kal vagy többel kell csökkenteni, legkésőbb 2007-re. Ahhoz, hogy ezt a célját elérje, a kormány azt a döntés hozta, hogy azok az állami kórházak, ahol a császármetszés eléri a 30%-ot, ne kapjon pénzügyi támogatást, ha ezt a küszöböt meghaladja. 1999-ben a brazil állami kórházakban a császármetszés 24%-ra esett vissza 32,4%-ról, amennyi 1995-ben volt.
Helyi szokások: Mello és Silva szerint a terhes nők itt királylányokként vannak kezelve – például mindenhol előnyben részsülnek, sehol nem kelljen várakozniuk. Amikor az anyukát az újszülöttel kiengedik a kórházból, otthonuk azonnal megtelik látogatókkal. Ezek ajándékokat visznek a kisgyerneknek, és ők is ajándékokat kapnak. Általában ezek az ajándékok apró kicsi tárgyak, mint például parfümök, csokoládék, ellátva egy üzenettel az újszülöttől, amiben megköszöni, hogy eljöttek látogatóba.

http://www.parents.com/pregnancy/giving-birth/vaginal/birth-customs-around-the-world/?page=5

Szülési szokások Törökországban

Ez az európai ország nemrég változtatta meg a szüléssel kapcsolatos nézeteit, vallja Tulin Sevil, ankarai lakos. 20-30 évvel ezelőtt a szüléseket bábák felügyelték, főleg a vidéki térségekben. Akkoriban az orvosok száma alacsony volt, és többségük az olyan városokban tevékenykedett, mint Ankara vagy Isztambul. De az egyre több orvosi egyetem megalapításával az orvosok száma is láthatóan növekedni kezdett, és a bábák feladatát nőgyógyászok vették át.

Az orvosi ellátás magával hozta és népszerűvé tette a császármetszést. Egy nemrég végzett felmérés kimutatta, hogy a magánkórházakban a császármetszéses szülések aránya elérte a 75%-ot, vallja a Kybele, egy amerikai, nem haszonra dolgozó csoport, mely a biztonságos szülési praxisokat támogatja a fejlődésben levő országokban. A Kybele-nek megfelelően e „trend” egyik oka az, hogy csupán néhány török érzéstelenítő orvos szakosodott a szülészeti érzéstelenítésben. Sok nő tudja, hogy nem lesz lehetősége epidurális érzéstelenítésre, ezért az általános érzéstelenítésű császármetszés mellett dönt.

Kybele azt vallja, hogy az általános érzéstelenítésnek köze van a magas anyai halálozási arányhoz,  itt a legmagasabb Európában. A Kybele támogatja az orvosokat az epidurális érzéstelenítés alkalmazásában. Törökország pozitívan reagált erre a programra és reméli, hogy a jövőben egyre több orvos fogja ezt a módszert alkalmazni.
Helyi szokás: az Egyesült Államokkal szemben, Törökországban nem szerveznek ünnepségeket vagy partikat szülés előtt – ezeket a baba megszületése utánra halasztják. Ahu Terzi, aki Törökországból New York-ba költözött, azt vallja, hogy az anya és a gyerek a szülést követő 20 napot otthon tölti. A barátok ez időben meglátogatják őket, és egy „lohusa sebeti” nevű különleges italt fogyasztanak. A 20 nap letelte után a fiatal anya meglátogatja mindazokat, akik ajándékokat vittek neki és a babának, és cserében egy zsebkendőbe burkolt tojással (hogy a csecsemő egészséges legyen) és egy cukorkával (hogy a gyerek jóindulatú legyen) lepi meg őket. A baba szemöldökeit és haját liszttel szórják be, hogy hosszú élete legyen.

Az egyesült államokbeli nők tudatában vannak annak, hogy a világ legjobb orvosi ellátásában van részük. A Hollandiában való pozitív szülési tapasztalatom, és a másoktól hallott szülési történetek után rájöttem, hogy nekünk, amerikaiaknak, rengeteg tanulnivalónk van, mindamellett a sok jó dolog mellett, melyekért hálásaknak kell lennünk. Most, hogy Hollandiából ismét Texasba költöztünk, azon tűnődöm, hogyan fogom túlélni a következő szülést a „kraamhulp” ápolónőm nélkül.

Lara Schalken a Texas-beli Friscóban él férjével és gyerekükkel, Bram-el. E cikk tartalmát, beleértve az orvosok és más egészségügyi szakértők tanácsait, csak egyéni véleményként kell tekinteni. Bármilyen egészséggel kapcsolatos kérdésed vagy problémád van, fordulj orvosodhoz válaszért és tanácsért!

http://www.parents.com/pregnancy/giving-birth/vaginal/birth-customs-around-the-world/?page=6
http://www.parents.com/pregnancy/giving-birth/vaginal/birth-customs-around-the-world/

Recommended Posts

Start typing and press Enter to search