A megelőzés és táplálkozás egy időben kezdődik
A megelőzés és táplálkozás egy időben kezdődik
1-3 éves korban alakul ki gyermekünk ízlése és táplálkozási szokásai, így fontos, hogy már kicsi kortól az ételek minősége és tápanyag tartalma számukra optimális legyen. A helyes táplálkozás segít az elhízás és az allergiák kialakulásának megelőzésében, és egy életre rögzíti a helyes választásokat.
A gyermekvárás sokáig csak a család ügye volt, hiszen a család nagynénik, testvérek, nagyszülők segítették a kismamákat a várandósság, a szülés és a gyermeknevelés idején. A többgenerációs együttélés lehetővé tette a tapasztalok átadását, egymás támogatását testileg és lelkileg és gyakorlatilag is.
Manapság a rengeteg, egymásnak ellentmondó információ megnehezíti a fiatal édesanyák dolgát. Az internet, könyvek, a média mellett a hagyomány, a gyökerek ismeretének a hiánya bizonytalanságot, zavart okoz a leendő szülőkben. Az OGYEI második hírlevele a helyes táplálkozás fontosságára hívja fel a figyelmet, hiszen ez a betegségek megelőzésének a szűrések, a mozgás, az védőoltások mellett ez az egyik legfontosabb eszköze.
Anyatejes táplálás
Egy nemzetközileg elismert szakmai folyóiratban, a Lancet-ben, 1994-ben a következő gondolat jelent meg: “Ha felfedeznének egy új oltóanyagot, amely gyermekek millióinak az életét mentené meg évente, azon kívül olcsó, biztonságos, szájon át adható lenne, nem igényelne hűtőláncot használata azonnal, közegészségügyi paranccsá válna. A szoptatás mindezt tudja, de a támogatás “láncát” igényli vagyis az anyák gondos segítését, hogy önbizalmuk legyen, tudják, mit kell tenniük.” Fontos kiemelni, hogy a szoptatás olcsó és nem károsítja a környezetet.
Hogyan készülhetünk fel a szoptatásra?
A szoptatásra már a várandósság alatt készüljünk fel, a család közösen gyűjtheti az információkat és közös döntést hozhat a csecsemő táplálását illetően.
A csecsemő számára az anyatej a legoptimálisabb összetételben és mennyiségben tartalmazza a tápanyagokat. A szoptatása folyamán a gyerek igényeinek megfelelően változik az összetétele, immunanyagai révén véd a fertőzésektől (középfül-gyulladás, tüdő-gyulladás, hasmenéses betegségek) valamint a későbbi életkorban a cukorbetegség és az elhízás ellen is.
A hosszától függően, az anya egészségét is támogatja a szoptatás, mivel csökkenti a petefészek- és a mellrák, a cukor- és a szív- és érrendszeri betegségek, és a későbbi életkorban jelentkező csontritkulás előfordulását.
Mindig kéznél van és mindig megfelelő hőfokú.
A várandós gondozás során a védőnővel, a szülésznővel, a szülész orvossal vagy más édesanyákkal nyíltan beszéljük meg esetleges fenntartásainkat, félelmeinket a szoptatással, mellre-helyezéssel kapcsolatban!
Egészséges anya és egészséges újszülött esetén a megszületést követő első két órában már a szülőszobán megtörténhet az első bőrkontaktus és szoptatás. Ezt követően a baba-mama kórtermekben elindulhat az igény szerinti szoptatás. Minél gyakrabban, intenzívebben szopik a csecsemő, annál több tej termelődik.
A szoptatás nyugodt éber állapotban legsikeresebb, figyeljünk a korai éhségjelekre. Amikor már aktívvá válik a csecsemő, cuppog, kezét, öklét a szájához veszi, készüljünk elő. Nehezebb a mellre-helyezés, ha már sír a csecsemő, hiszen ebben az esetben szoptatás előtt meg kell nyugtatni.
Hazatérve a legkisebb probléma esetén is kérjük szakember gyakorlati segítségét. A jó szoptatás nem azt jelenti, hogy nem fordulhat elő probléma, hanem hogy ezeket a problémákat sikerül megoldani.
Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság
A hozzátáplálás kezdete
A születendő gyermeknek már egy szülő vagy testvér dokumentált allergiás betegsége esetén is fokozott a kockázata az allergia-kialakulására. Az allergia megelőzés ilyen esetekben különösen indokolt. A megelőzéssel kapcsolatos, új, bizonyítékon alapuló nemzetközileg elfogadott állásfoglalások szerint nem igazolható a speciális anyai diéta megelőző szerepe sem a várandósság sem a szoptatás alatt. Ugyanakkor a nem megfelelő anyai étrend magzati hiányállapotokhoz vezethet. Nélkülözhetetlenek például az idegrendszer fejlődéséhez a halak húsában található bizonyos telítetlen zsírsavak (LC-PUFA), de az anyai étrend más alkotórészei is fontos táplálékforrásai lehetnek a fejlődő magzatnak és a szoptatott csecsemőnek. Indokolt tehát a kismamák kiegyensúlyozott, változatos táplálkozása.
A szoptatás allergia megelőző szerepével kapcsolatban konszenzus van kialakulóban. Az állásfoglalások szerint az allergiák (főleg a csecsemő-kisgyermekkori ekcéma és ételallergia) kialakulásának kockázatát jelentősen csökkentheti a legalább négy hónapos kizárólagos szoptatás. Természetesen célszerű továbbra is törekedni a hat hónap körüli ideig tartó kizárólagos szoptatásra.
Anyatej hiányában a részben – vagy extenzíven hidrolizált, tehát csökkentett allergéntartalmú tápszerek is csökkenthetik a csecsemő-kisgyermekkori allergiás ekcéma és ételallergia kialakulásának kockázatát. Az új állásfoglalások elvetették a szója alapú tápszerek alkalmazását az allergia megelőzésében. Az aminosav-alapú tápszerekre vonatkozóan, kellő számú vizsgálat hiányában nem született állásfoglalás.
A tehéntej adását a legtöbb európai országban egy éves kor előtt nem javasolják, így Magyarországon sem, noha ennek a szokásnak az allergiamegelőzésben betöltött szerepe nem igazolható a legújabb ismeretek szerint. Feldolgozott, savanyított tejtermék, pl. túró vagy sajt stb. adható már az egy éves kor előtti időszakban is, kisebb mennyiségekben.
A megfelelő immuntolerancia kialakítása érdekében (különösen a lisztérzékenység (coeliakia) és az I. tipusú cukorbetegség megelőzése érdekében) az európai és hazai ajánlások a 4-6 hónap között javasolják egészen kis mennyiségű glutén bevezetését, hogy az immunrendszer időben hozzászokhasson ehhez a fehérjéhez. A megelőzéshez az is lényeges, hogy emellett az édesanya változatlanul tovább szoptasson, ez további kockázatcsökkenést jelent. 6 hónapos kor körüli ideig történő kizárólagos szoptatás esetén elegendő a glutén bevezetését a 6. hónapban megkezdeni, a szoptatás folytatása mellett.
A 4. hónap előtt vagy a 6. hónap után megkezdett glutén bevezetés fokozhatja a lisztérzékenység és a cukorbetegség (diabétesz) kialakulási kockázatát.
Az új, nemzetközileg elfogadott irányelvek megjelentek a legtöbb európai ország nemzeti ajánlásában is, így a 2009-es és 2010-es hivatalos hazai csecsemőtáplálási ajánlásban is.
Amennyiben a kisbabát váró családoknál az allergia leggyakoribb formái (pl. csecsemőkori ekcéma, később szénanátha, allergiás asztma) halmozottan fordult elő, érdemes lehet fölkeresniük Bolgárkerék utcai allergiamegelőző ambulanciánkat tanácsadás céljából. Jelentkezni előzetes bejelentkezés alapján lehet: 1-363-2229 vagy E mailben, honlapunkon keresztül: www.ogyei.hu
Dr. Réthy Lajos
Tipegők táplálása
A fejlődés és növekedés csecsemőkorban a legintenzívebb. Egyéves és hároméves életkor közötti időszakban is jellemző az erőteljes testi növekedés, aminek során a gyermeki test szövetei mintegy 50%-kal bővülnek. A központi idegrendszerre már az átmeneti táplálkozási elégtelenség is hatással lehet, következményeket hordozhat magában, mint egy későbbi fejlődési zavar tényezője. Ilyen probléma például a gyermekkori vashiány, mely befolyásolja a szellemi fejlődést, viselkedési zavarokat okozhat és állhat későbbi rossz iskolai teljesítmény hátterében is. Bár a vasszint utólagos kezeléssel helyreállítható, de a vashiány következményei nem visszafordíthatóak.
1-3 éves kor között a kisdedek 1300 kcal/nap energiabevitel mellett 2 év alatt közel egy millió kcal-t és több mint 10 kg fehérjét fogyasztanak el ideális esetben – nem mindegy hogy ezt mikor és milyen minőségben. Ilyenkor alakulnak ki szokásaik, például az evés előtti kézmosás, evőeszközök-, szalvéta használata, fogmosás evés után és az, hogy milyen ételeket kedvelnek majd. A gyermekeknek ebben a korban az emésztőrendszerük még nem elég érett a felnőtt menük elfogyasztására, kímélő, sóban szegény, könnyű és tápláló ételekre van szükségük az egészséges növekedéshez. Ügyeljünk arra is, hogy ebben az időszakban még nincs szükségük cukros édességekre, a kellő mennyiségű szénhidrátot lehetőleg gyümölccsel biztosítsák számukra.
Az egészséges táplálkozásra nevelés a családban kezdődik. A szülők, nagyszülők, a bölcsőde munkatársainak folyamatos együttműködése, a korszerű, tudományosan megalapozott ismeretek követése és alkalmazása pozitívan befolyásolja a kisdedek egészséges életmódra nevelését. Intézetünk országos felmérést végzett a bölcsődei étkeztetésről, munkatársai részt vesznek a bölcsődei szakemberképzésben, táplálkozástan és egészségnevelés egyetemi jegyzetek írásában, információs segédanyag készül a bölcsődei egészségnapok szervezéséhez.
Henter Izabella, dietetikus
Forrás: Országos Gyermekegészségügyi Intézet szakmai hírlevele
