A babák öltöztetése hidegben
A babák öltöztetése hidegben
Teljesen érthető, ha a hidegben a kicsiket jobban féltjük, hiszen az immunrendszerük még alakulóban van, a szervezetük védelme jóval gyengébb, a bőrük is sokkal érzékenyebb, mint a nagyobbaknak. Mégsem kell feltétlenül az önkéntes szobafogságot választani, kis elővigyázatossággal lehet télen is levegőztetni a csecsemőt.
Mivel a téli időjárás még a felnőttek bőrét is igénybe veszi, természetesen kiemelt figyelmet kell szentelni az apróságok bőrének megóvására, és a hőmérséklethez alkalmazkodó öltöztetésére. A csecsemő bőre sokkal érzékenyebb, mint egy felnőtt emberé. Fejlődőben, alakulóban van, természetes védekező mechanizmusa gyengébb, könnyebben kiszárad. Még alig termel faggyút, és a bőrfelületen élő védő baktériumflórája sincs kifejlődve. A babák bőrének víztartalma magasabb, viszont kevesebb – az UV sugárzástól védő – pigmentet tartalmaz, felső rétege pedig vékonyabb, mint a felnőtteké. Mivel faggyú- és verejtékmirigyeik is fejlődőben vannak, a hőszabályozása sem alakult ki. Évszaktól független, speciális problémát jelent a még nem szobatiszta csecsemő pelenkával fedett bőrének ápolása, védelme a felázásól, kimaródástól.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a napfény, az UV sugárzás hatása nincs évszakhoz kötve. Az UVB-sugarak ugyan ebben az évszakban gyengébbek, de az UVA sugarak évszaktól függetlenül egyformán hatnak. Ráadásul a havas időben a napsugarak megkettőzve, a hóról visszaverődve is érik a bőrt. Mégis, éppen a baba bőrének és egész szervezetének egészsége érdekében nem mondhatunk le a friss levegőn, a szabadban eltöltött időről. A gyermekorvosok azt ajánlják, hogy egy hónapos kor után rendszeresen, napi legalább egy órát legyen szabad levegőn a baba, legfeljebb akkor maradjon el vagy legyen rövidebb a levegőztetés, ha nagyon erős szél fúj, vagy esik az eső, szmog van illetve ha különösen alacsonyra süllyedt a hőmérséklet. Magyarországon általában ritka a mínusz tíz fok alatti hőmérséklet, így az extrém hideg legfeljebb néhány napig akadályozza a napi sétát, ilyenkor legalább alapos szellőztetéssel igyekezzünk pótolni azt.
Az ideális téli öltözék
A babák érzékenyebbek a hidegre, mint a felnőttek, tehát nekik valamivel melegebb holmikra van szükségük, de az sem jó, ha a gyerek dunsztban izzad. Gyakori hiba, hogy az aggódó szülő túlöltözteti csemetéjét. Lényeges, hogy a kicsik mindig rétegesen, természetes anyagokból készült, jól szellőző holmikba legyenek öltöztetve, így szükség esetén egy-egy darabot levéve, vagy ráadva azonnal alkalmazkodni tudunk a hőmérsékletváltozásokhoz. A bőr lélegzésének biztosítása felnőttek esetében is fontos, babáknál elengedhetetlen. Ez segíti a természetes hőszabályozás működését, meggátolja a bőr befülledését, pállását.
Feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a kocsiban alvó csecsemő mozdulatlanul fekszik, neki melegebb ruhára, takaróra van szüksége, viszont a már szaladgáló, mozgó kicsiknek valamivel kevesebb is elég a játék idejére, mint az álldogáló, vagy padon ülő szülőknek.
Nedves időben a babakocsi védő teteje, nagyobbaknak a bélelt gumicsizma, vízhatlan kesztyű és kabát jó szolgálatot tesz. Hosszabb útra hasznos váltóholmit vinni, hogy ha átnedvesedne a ruhája, azonnal lecserélhető legyen..
Régi, rossz szokás, hogy a gyerekek orra-szája elé kötik a sálat, vagy letakarják a csecsemők arcát. Ennek a célja az lenne, hogy ne szívjon be közvetlenül hideg levegőt, viszont a sál alatt megreked a kilégzett, párás levegő. A nedvesség a nagy hidegben bőrpírt, felületes fagyási sérüléseket okozhat, és belélegezve is előbb okoz megbetegedést, mint a száraz, hideg levegő. Ugyanezért fokozottan kell vigyázni arra, hogy a fogzás idején erősebben nyáladzó baba arcocskáját gyakran töröljük szárazra, és nem szerencsés a téli levegőztetés idején játszócumit használni sem, mert alatta mindig nedvesebb a bőre.
A babák bőrét is ápolni kell
Ha az érzékeny bőr felszíne, összetétele sérül, a sérülésen át megfertőződhet a szervezet. A bőrnek természetesen van regeneráló, öngyógyító rendszere, de nem árt ebben támogatni. Ilyenkor segítenek a fertőtlenítő, hámosító, regeneráló, illetve gyulladáscsökkentő készítmények, melyek némelyikét akár megelőzésképpen is érdemes alkalmazni. Jó tudni, hogy magának az anyatejnek is van ilyen bőrvédő hatása: szoptatás után egy pár cseppet el lehet simítani a csecsemő száján, szája körül, ajakír helyett.
A legtöbb csöppség élvezi az anyaméhből ismerős közeget, vagyis a vízben való pancsolást, mégsem szabad túl hosszúra nyújtani a fürdetést, mert a bőréből hamar „kiáznak” a fontos védő anyagok. Krémek, olajok és fürdetőszerek segíthetnek. Ezekből nem kell feltétlenül a legdrágábbat megvenni, vannak jó, olcsó, megbízhatóan antiallergén patikai mosdókrémek, fürdetőszerek is. Az viszont lényeges, hogy mindig a kicsik életkorának megfelelő, számukra ajánlott készítményeket használjunk, mert a bőr összetétele a különböző életkorokban más és más.
Extrém hideg időben a széltől és hidegtől zsíros krémmel védhetjük a bőrt. A popsi bőre különösen nagy igénybevételnek van kitéve, a széklet és a pisi nedvessége, savai könnyen felmarják a bőrt. Ez ellen szintén zsíros krémmel lehet védeni, mintegy védőréteget képezve a nedvesség és a baba bőre között.
Télen a fűtött lakás szárazabb levegője sem tesz jót a baba kiszáradásra hajlamos bőrének, ezért érdemes párásítóval növelni a helyiség levegőjének páratartalmát.
