Természetes szülés fájdalom nélkül
Természetes szülés fájdalom nélkül
Nehéz ezt elhinni, mivelhogy ezt az élettani jelenséget mindig a fájdalom fogalmával társították, anyáról lányra öröklődött a mentalitás, egészen a régi időktől kezdve. A mesékkel együtt átadták a „szüléstől való félelmet” is. Valójában ebből az előítéletből erednek a szülési fájdalmak, előidézvén fájdalmas izom-összehúzódásokat. Tehát a félelem áll a fájdalom hátterében, amely megakadályozza az izmok ellazulását.
Afrikában mindig is léteztek, s még ma is élnek törzsek, ahol a nők fájdalom nélkül hozzák világra gyerekeiket, mivel ők a szülést az élethez tartozó természetes jelenségként tartsák számon.
Ma fájdalommentes természetes szülés világszinten sok kórházban történik, érzéstelenítők használata nélkül. A fájdalom a méhösszehúzódások következménye, amely nagyban csökkenthető, akár kiküszöbölhető lehet, amennyiben felkészülünk erre lelkileg. Vagyis az érzéstelenítőszer „felcserélhető” a hozzáállással. Ezen eljárás a felkészülésen, nevelésen alapul. Alapvető fontosságú a félelmek és aggodalmak megszüntetése.
A beutalás pillanatától kezdve egészen a szülésig, a várandós nőnek jogában áll minden apró részlettel tisztában lenni, ami a terhesség időszaka alatti testi változásokkal kapcsolatos. Meg kell tanulnia a szülésre vonatkozó helyes hozzáállást, amely lehetővé teszi az izmok ellazulását, valamint a helyes légzés és az izomcsoportok összehúzódása közötti összhangot.
Vajúdás ideje alatt a terhes nőnek a hátán kell feküdnie (vitatható pozíció), széttárt combokkal, méhösszehúzódáskor óvatosan masszírozva az alhast, az ágyék irányába. Továbbá szabályoznia kell a légzés ritmusát, teljes mértékben koncentrálva a rövid és hosszú légzésgyakorlatokra.
Sok nő – akár a párjával együtt – kismamaklubba jár, ahol megtanulja a helyes légzési technikákat és ellazulásokat. Ezek könnyebbé teszik majd a szülést. Több népszerű technika létezik, egyik a Lamaze-módszer.
A szülésre való készülés és a célmódszer megismerése segít az aggódás csökkentésében. Ugyanígy egy kedves bábaasszony vagy a társ is segítheti, bátoríthatja, nyugtathatja a jövendőbeli édesanyát.
Szülési testhelyezetek
Általában a nők hátukon fekve szülnek, a nőgyógyászati ágyra emelt lábakkal, olyan testhelyzetben, amely megnehezíti, lelassítja a baba kitolását, csökkenti a rekeszizom mobilitását, gátolja a légzést. Újabban támogatják a nőket, hogy válasszák a számukra legkényelmesebb testhelyzetet, amely során a gravitáció által könnyebbé válik a kitolás (kórházainkban ez még mindig tilos).
Érdekes bizonyítékként szolgálnak azok a leletek, amelyek a csiszolt kőkorszakbeli, matriarchális időkből maradtak ránk. Emberszabású szobrok és edények ezek, amelyek hasznos információkkal szolgálnak a kor szülési szokásairól. A nő függőleges testtartásban várta a magzat megjelenését. Egy másik leleten ülő helyzetben találjuk a női alakot. Ez a pozíció serkenti a rekeszizom mobilitását, ami megkönnyíti a kitolást, s ez elengedhetetlen feltétele a fájdalommentes szülésnek. Ebben az ülő testhelyzetben a nő egyenes hátgerinccel a térdeit felemeli, a kezeivel támasztva azokat, a könyökök a váll magasságában vannak (nem leengedve), megkönnyítve a vér-, és nyirokkeringést, a légzést, és a gerincizom munkáját. Újabb tanulmányokból egy másik szülési pozíciót ismerünk meg, amelyet Észak-Erdélyben úgy 70-80 évvel ezelőttig műveltek: a szaklapoknak úgy nyilatkoztak a helyi parasztasszonyok, hogy: „mi nem háton fekve szülünk, mint a városi hölgyek, hanem térden, annyira eltávolítva a térdeinket egymástól, hogy közel férjen a bábasszony.”
Ma is ismertek ezek a testhelyzetek, és ajánlottak vajúdáskor, mivel nagyon hatékonyak. Például térden állva, az ágynak támaszkodva csökken az ágyéki nyomás a méhösszehúzódások alatt. Vagy térden állva és könyökön támaszkodva, emelt medencével, minél nagyobb terpeszben (esetleg guggolva), félig előrehajolva elősegíti a szülőcsatorna tágulását, még inkább előrehajolva akár siettetheti is a szülést.
A séta a helyiségben a vajúdás kezdeti szakaszában enyhíteti a fájdalmakat, és siettetheti a szülést.
Egy másik, nyugtatóként gyakran alkalmazott módszer szülés alatt a masszázs, amely szintén enyhítheti a háti és hasi fájdalmakat. Kérd meg a párodat, vagy valakit a környezetedbőt, hogy masszírozza meg a hátad alsó részét, a fenekedet, a hátgerinc tájékát valamint a csípőt és a combokat. Csökkenthetjük a fájdalmat úgy is, ha két ujjal erőteljes nyomást gyakorolunk a keresztcsont tájékára.
Milyen relaxációs és légzéstechnikát alkalmazzunk, ha jönnek a fájások?
Ha megjelennek az első fájások, ne legyél feszült, próbáld meg ellazítani az arc-, nyak- és vállizmaidat és a szádon keresztül lassan fújd ki a levegőt. A belégzés most ösztönös lesz, mert tejesen kiürítetted a tüdődet. Most egy mély levegőt vegyél az orron keresztül és lazítsd el a rekeszizmodat. Ez a lassú hasi légzés kellő mennyiségű oxigént biztosít úgy a mama, mint a baba számára, és megkönnyíti a vajúdás első szakaszát. A második szakaszban próbáld meg nem visszatartani a levegőt, különösen akkor, amikor a szülés beindul. Most mellkasi légzés következik, gyakori ki- és belégzéssel, kisebb mennyiségű levegő használatával.
A méhösszehúzódások alatt próbálj meg ellazulni, egy hangra, egy képre vagy egy kellemes érzésre koncentrálni. A halk zene, vagy akár a csend is nyugtató lehet ebben az állapotban.
Megpróbálhatsz a hátad alá egy meleg borogatást (pl. egy melegvizes palack) helyezni, vagy épp ellenkezőleg, dörzsöld hátadat egy tasak jégkockával, esetleg fröcsköld az arcodat ásványvízzel.
Szóval, ne ijedj meg, próbáld meg átélni ezt az egyedi élményt, amelyet csak a nők tudnak véghezvinni a maguk erős, intelligens, rugalmas és teherbíró mivoltukkal. A siker kulcsa a lazítás, az optimizmus, és a pánik elkerülése.
Sok sikert és könnyű szülést kívánunk!