Magaslati betegség

Úgy tartják, hogy a magasban kevesebb az oxigén. Ez tévhit. Fönn a hegytetőn is ugyanannyi oxigén van, mint a tengerparton, de a hegytetőn alacsonyabb a nyomás. Minél alacsonyabb a levegő nyomása, annál kevesebb oxigént tudsz belélegezni. Ha szervezeted kevés oxigénhez jut, rosszullét jelentkezhet nálad.

A magaslati betegségek kortól, nemtől, fizikai kondíciótól függetlenül jelentkezhetnek bárkinél. Az érzékenyebb szervezetűeknél gyakrabban, míg az erősebbeknél ritkábban.

Akik hegyek között, magasabb területeken laknak, vagy hosszabb időt töltenek magaslati levegőn, egy idő után szervezetük alkalmazkodik a körülményekhez, megszokja, hogy kevesebb oxigénhez jut. Az aktív sportolóknál, valamint azoknál, akik gyakran változtatják a magasságot, gyakori a betegség megjelenése.

A magaslatra történő emelkedést követően kialakuló betegségek az akut hegyibetegség, a magaslati tüdőödéma és a magaslati agyödéma. Az oxigénhiány miatt fokozott az agyi véráramlás, és úgynevezett magassági agyi ödéma jelentkezhet. A tüdő oxigénfelvevő képességének romlását az okozza, hogy a szövetközti részekbe folyadék áramlik, és részben ezen folyadék megnövekedése miatt, csökken a tüdő rugalmassága.

Hegyi kirándulás alkalmával jelentkezhetnek-e a magassági betegség tünetei gyerekeknél?

Kicsi a kockázat rá, hogy gyerekek esetében kialakuljon ez a betegség, de ha szeretnél biztosra menni, kerüld a hirtelen légkörváltozást.

Ha egy kanyargós úton 500 méter magasról 1500 méter magasra utaztok, valószínűleg nem fog magassági betegséget okozni gyermekednél, ha azonban 2500 méter magasra szeretnétek feljutni, tanácsos az utat több részletben megtenni. Tartsatok egy- vagy többnapos pihenőt félúton. Ha 2500 m fölé készültök, tanácsos naponta 300 métert megtenni, s fokozatosan haladni fölfelé, hogy a szervezet alkalmazkodni tudjon a körülményekhez.

Hogyan ismerheted fel a magassági betegséget?

A betegséget nehéz első napokban felismerni, hiszen az érkezés utáni 8-36 órában nincsenek meghatározott tünetei. Rendellenes viselkedés, étvágytalanság, álmatlanság, ingerlékenység mind lehet a betegség jele. Egyéb tünetek: köhögés, légzési zavarok, hányinger, kiszáradás jelei.

Hogyan enyhítheted a magaslati betegség tüneteit?

Ha a magaslati betegség apróbb jeleit véled felismerni gyermekeden, ha lejjebb mentek, hagyva, hogy szervezete alkalmazkodjon a változásokhoz, enyhűlhetnek a tünetek, amelyek egyébként pár nap múlva teljesen megszűnnek. Addig fogyasszon a gyerek sok vizet, tejet vagy más elektrolitikus folyadékot, főként ha hányinger is jelentkezik.

Mit tegyél, ha súlyosbodnak a tünetek?

Ha a gyereknek légzési zavarai vannak, elkékül a bőre, vagy más, komolyabb tüneteket észlelsz, vidd el a legközelebbi kórházba!

Ott megmérik a vérében lévő oxigén mennyiségét és megállapítják, valóban magassági betegségtől szenved-e a gyerek. Ha igen, növelik a vérében lévő oxigénszintet, és valószínűleg azt tanácsolják, hogy alacsonyabb területeken folytassátok a nyaralást.

Magassági agyi- vagy tüdőödéma esetén teljes kivizsgálás után kezelést fog kapni a gyerek, hiszen ezek a betegségek veszélyeztethetik a gyermek életét.

Mire készülj még fel, ha a hegyekbe töltitek a családi nyaralást?

A gyerek könnyen megfázhat, ezért pakolj megfelelő ruhákat számára.

Ne feledd, a magasban a nap sugarai intenzívebbek, ezért a 6 hónaposnál nagyobb gyereket tanácsos bekenni napégés elleni szerekkel, a kisebbeknek pedig tanácsos kis mennyiségű krémmel bekenni a kezeit és az arcát. Öltöztesd a gyereket olyan ruhákba, amik minél többet takarnak a testéből, s viseljen sapkát. Amikor a nap erősen süt, tartózkodjatok minél többet árnyékban.