“Anyuci fiacskája” és “apuci kislánya”

Az “apuci kislánya” kifejezés alatt többen azt a rajongást értik, melyet a lányok részéről gyakran tapasztalni az apa iránt. Ezt általában aranyosnak, kedvesnek tartják. Az anya-fiú kapcsolatról azonban más vélemény él a köztudatban. A túlzott anyáskodás, a fiúgyermek széltől való óvása megronthatja a kapcsolatukat, a gyerek elzárkózhat, eltávolodhat anyjától.

A kisfiúk általában amikor betegek, akkor igénylik nagyon anyjuk szeretetét. Anyuci gondoskodására, kényeztetésére ilyenkor nagy szüksége van a gyereknek. Ez nem baj, sőt ez a fajta szeretetigény általában a fiú egész élete során jelen lesz. Kiskorban az anya, később a barátnő, majd a feleség részéről igényli a gondoskodást.

Mi, nők pedig örülünk neki, ha a férfi érezteti velünk, hogy fontosak, különlegesek vagyunk számára, szüksége van rank, igényli a szeretetünket, gondoskodásunkat.

Mint minden egyebet, ezt is kiskorában tanulja meg a gyerek.

A férfias magatartás kialakulása

Az anya-fiú kapcsolat gyakori téma napjainkban. A fiú a férfiaságot az apától tanulja, ezért sokak szerint annál a gyereknél, aki anyjával áll szorosabb kapcsolatban, nem alakul ki a férfias jellem, gyenge, érzékeny, felkészületlen felnőtt válik belőle, aki nem tudja egyedül, anyai segítség nélkül megállni a helyét az életben. Több felmérést végeztek már, de konkrétan nem lehet igaznak vagy hamisnak kikiáltani a fentebbieket. Az eredmény esetenként változó.

Nem baj, ha egy anyának jó a viszonya a fiával, azonban ha észreveszi, hogy a fiú magatartása valóban nem elég férfias, törekednie kell arra, hogy változtasson azon és ne legyen többé “anyuci pici fia“.

Néhány tanács azoknak az anyáknak, akik ilyen problémával küszködnek:
• Egy anyának tudnia kell és el kell fogadnia azt, hogy a férfiak és a nők másként reagálnak, viselkednek adott helyzetekben.
• Ne erőltesd saját véleményét, stílusát fiadra, ne avatkozz bele annak dolgaiba, ne végezz el helyette mindent, ha annak nincs kedve vagy bátorsága hozzá, ne old meg fiad helyett a problémákat.
• Hagyd kialakulni saját egyéniségét, s bár tanácsokkal elláthatjod, hagyd, hogy az saját erejére támaszkodva boldoguljon az életben.

Azok az anyák, akik egyedül nevelik fiaikat, nehezebb helyzetben vannak, hiszen mindennapjaikból hiányzik a követendő példa, az apa. Nekik törekedniük kell arra, hogy kerüljön más férfiakkal kapcsolatba a gyerek, akiktől tanulhat, akiket példaképként követhet, pl. nagyszülő, tanár, unokatestvér, rokon, családi barát stb.

Anélkül, hogy észrevenné az anya, a gyerek kellemetlen helyzetbe kerülhet társai előtt, osztálytársai vagy a szomszéd gyerekek csúfolódásának tárgyává válhat. Ez boldogtalanná, zárkozottá teheti a gyereket, sőt meg is ronthatja a kettőjük közti viszonyt. Azáltal, hogy “anyuci kisfiának” nevezik a gyereket, úgy érezheti, hogy közeli kapcsolata az anyjával rossz dolog, s hogy ne csúfolodjanak tovább rajta, s hogy társai befodják, eltávolodhat anyjától. Ez a hirtelen elszakadás pszichológiai gondokat okozhat a gyereknél, bosszúérzet, magányosság, tanácstalanság jelentkezhet nála.

Kihatással lehet a gyerek jövőjére, nehezebben alakít ki kapcsolatokat, nem boldogul a szerelemben, a házasságban, nem találja a hangot gyerekeivel.

Családi kapcsolat

“Anyuci kisfia” vagy “apuci kislánya” általában rajongásig szereti az adott szülőt.

Egy általános család egy háromszögként ábrázolható, a gyereknek mindkét szülőnek meg kell felelnie, vagy a kedvükre kell tegyen ahhoz, hogy megkapja, amire vágyik.

Egy csonka családban nevelkedő gyerek az őt nevelő szülőt nem csak tiszetli, de barátjának is tekinti. Kapcsolatuk nagyon közeli, mindenben kikéri a szülő véleményét, nem tud döntéseket hozni annak beleegyezése nélkül, és ez felnőttkorában sem változik.

Boldog légkör

A fiús anyáknak figyelniük kell arra, hogy megtalálják azt a köztes utat, ami által egyengethetik fiaik életét, de nem fosztják meg azt egyéniségétől, férfias magatartásától.

Napjaink forgatagában nagyon fontos, hogy a szülő jó kapcsolatot ápoljon gyermekével, meg tudják beszélni a problémákat, közösen találjanak megoldást. A gyereknek sok türelemre és figyelemre van szüksége, hogy egészséges, boldog, talpraesett felnőtt váljon belőle, aki megállja a helyét az élet viharában.