Amit tudni kell az ikerterhességről

Az ikerterhesség csodája – mi történik a fogantatás során?

Az emberi test több milliárd sejtjéből csak kettő kapta meg az élet továbbításának küldetését: a női petesejt és a férfi ondósejt. Ezek egyesülésével megkezdődik az a bonyolult folyamat, amelynek eredményeként egy új élet jön a világra. Kezdetben csupán néhány századmilliméter nagyságrendű, és amelyik kilenc hónap terhességet követően egy körülbelül 3000 gramm súlyú és 50 centiméter hosszú emberi lénnyé változik.

Ez akkor történik, amikor az anya méhében egy gyermek fejlődik ki. Azonban van olyan eset is, amikor két baba is kifejlődhet egyszerre, ritkábban pedig, három, négy vagy akár öt gyermek is.

A többes terhességek közül a leggyakoribb az egyszerű ikerterhesség  vagyis amikor két gyermek fejlődik az anyaméhben. Ezen ikrek nagyjából egyharmada születhetik egy petéből – ők az egypetéjű ikrek (monozigóta ikrek), de születhetnek két petéből is – a kétpetéjű ikrek esetében (heterozigóta ikrek). Az egypetéjű ikrek fejlődhetnek külön burokban és táplálkozhatnak külön lepényből (biamniális, bikoriális terhesség), fejlődhetnek külön burokban fejlődnek és táplálkozhatnak azonos lepényből (biamniális, monokoriális terhesség), de lehet a burok és a lepény is közös (monoamniális, monokoriális terhesség).

Világszerte a spontán kettős ikerterhesség gyakorisága 1/85, a hármasé és a négyesé már jóval kisebb – 1:85×85, illetve 1:85x85x85. Maga az ikerfogamzás ennél jóval gyakoribb jelenség (1:10), azonban mivel a legtöbb esetben csupán az életképes megtermékenyített petesejt ágyazódik be, ezért 9 hónap múlva csupán egy baba jön a világra. A kétpetéjű ikerterhességek száma napjainkban egyre növekszik, az asszisztált reprodukciós eljárásoknak köszönhetően.

Az egypetéjű ikerterhesség

Az egypetéjű ikrek esetében (egypetéjű ikerterhesség), az ondósejt csupán egy petét termékenyít meg. A megtermékenyülés után a pete ketté osztódik, melyből két embrió, majd magzat fejlődését követően két gyermek születik. A szétválás hátterében genetikai hajlam húzódik meg, de pontos okát az orvostudomány a mai napig nem ismeri.

A kétfelé válás időpontjától függően a valódi ikrek méhlepénye és magzatburka lehet közös vagy szeparált, amelyek kapcsolatban vannak egymással. Az egypetéjű ikerterhesség eredményeként született babák minden esetben azonos neműek lesznek és nagyon fognak hasonlítani egymásra. Egypetéjű ikrek gyakrabban fordulnak elő olyan családokban, ahol már fordult elő egypetéjű ikerterhesség korábban is.

A kétpetéjű ikerterhesség

A kétpetéjű ikrek esetében (kétpetéjű ikerterhesség) különböző ondósejteknek, két petét sikerül megtermékenyíteniük. Ennek következtében két zigóta jön létre, amelyek ugyanabban a méhben, teljesen különállóan fognak kifejlődni. Két méhlepény alakul ki, két magzatburok és a babák között nem lesz semmiféle kommunikáció. Ebben az esetben a egyértelműen a petefészkek túlstimulálása áll a háttérben.

Az ikrek különbözhetnek nemben és vércsoportban egyaránt, ami pedig a közöttük levő hasonlóságot illeti, az nem lesz annyira szembetűnő mint az egypetéjű ikrek esetében. A kétpetéjű ikerterhesség gyakori következménye a meddőségi kezeléseken, úgynevezett lombikbébi-programban részt vevő nők esetbén, mivel az eljárás során a biztosabb eredmény érdekében egynél több petesejtet termékenyítenek meg és helyeznek a méhüregbe.

Az ikerterhesség jelei és lefolyása

Az ikerterhesség tünetei nem feltétlenül erősebbek vagy hangsúlyosabbak, mint egy átlagos terhességé, azonban lehetnek árulkodó jelek. A modern ultrahang készülékeknek köszönhetően a dupla örömre általában korán fény derül, így a kismama időben felkészülhet a várandósság elkövetkező időszakára, a szülésre és a babák gondozásával járó feladatokra. Az ikerterhesség lefolyása a felmerülő komplikációktól és problémáktól függ, a “terápia” pedig a magzatok állapotának rendszeres megfigyelésén alapul.

A két vagy több magzatnak köszönhetően a méh fejlődése gyorsabb ütemben zajlik, és a terhesség növekedése is kifejezettebb. A méhlepények által fokozottabban termelt HCG hormonnak köszönhetően igen hangsúlyosak lehetnek a koraterhességi időszakra jellemző rosszullétek, mint a reggeli hányinger és émelygés. Ikerterhesség esetében gyakori a kétoldali petefészek-ciszta is, azonban a legtöbb esetben ez semmiféle kezelést nem igényel.

Az ikerterhesség esetében a kismamának gyakrabban és rendszeresen kell szakorvosi vizsgálatokat, szűréseket végezni, illetve sok esetben elkerülhetetlen a megelőző célzatú méhszájzáró műtét is. A kezdeti szakaszban nagyobb a vetélés veszélye, később pedig gyakrabban alakul ki terhességi toxémia, terhességi cukorbetegség, bizonyos speciális fejlődési zavarok, anyai vérszegénység és más hiánybetegségek, valamint gyakori a túl nagy mennyiségű magzatvíz termelődés is.

A koraszülés és más lehetséges komplikáció megelőzése érdekében, az utolsó harmadban mindenképpen be kell tartani az előírt pihenést. Hazánkban általában a 24. terhességi hét után az ikereket váró kismamák kórházi gondozásban részesülnek, ahol a magzatok állapotát ultrahanggal és kardiotokográfiával monitorozzák. Az ágynyugalom mellett fontos szerepet kap a helyes táplálkozás, valamint a megfelelő vitamin és ásványi anyag pótlás is.

Sok esetben – amennyiben nincs egyéb javallat – az ikrek természetes úton születnek – ilyenkor az anya a magzatokat néhány perc különbséggel, egymást követően tolja ki. Ebben az esetben a második baba több időt tölt oxigénszegény környezetben, ezért az ő állapota általában rosszabb, mint az első gyermeké. Az ikerszülés során a méh is sokkal jobban “elfárad”, és nem ritka az összehúzódási képtelenség miatt bekövetkező méhvérzés sem.

Sziámi ikrek

Az ikerterhesség legsúlyosabb szövődménye az “összenövés”, közismert néven sziámi ikrek születése. Ez olyan egypetéjű ikrek esetében fordulhat elő, amelyek azonos burokban fejlődnek és közös méhlepényből táplálkoznak. Valójában nem összenövésről van szó, hanem az ikerek nem megfelelő szétválása következtében kialakuló állapotról.