A húsvéti nyuszi története

Hogyan lett a nyuszi húsvéti jelkép?

A nyúl, mint húsvéti jelkép először nyugat Európában vált hagyománnyá, de Magyarországon is elterjedt, és a mai napig hatalmas népszerűségnek örvend. A források szerint a 16. századi Németországban használták először ezt a szimbólumot, és hazánkba csupán XIX. század folyamán került.

A húsvét a keresztények egyik legnagyobb ünnepe, amely alkalmával Jézus feltámadására emlékeznek. Ennek ellenére a vallásos szövegekben és rituálékban nem található semmilyen utalás nyulakra vagy színes tojásokra. A húsvéti nyuszi eredetét más forrásokban kell keresni.

Eredete valójában a mai napig tisztázatlan, de a legenda szerint húsvét napján a hold felszínén egy nyuszi képét vélték felfedezni. Részben ennek köszönhető, hogy a nyúl szimbóluma szorosan összefonódott ezzel az ünneppel.

Emellett a nyulat, mint ahogyan a tojást is, már az ókori idők óta termékenységi szimbólumként tartották számon. Mivel ezek az állatok általában nagyon sok utódot nevelnek fel, a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott ünnepségeken kiemelkedő szerepet tulajdonítottak nekik.

A húsvéti nyúl leginkább a gyerekek számára kedves, hiszen a legtöbb helyen a “nyuszi hozza” a húsvéti ajándékokat. Az angol és német nyelvterületeken gyakran rendeznek különféle tojáskereső versenyeket a kisebbek számára, ez a hagyomány ráadásul hazánkban is egyre népszerűbbé válik. A színes húsvéti tojásokat a szabadban, madárfészekhez hasonló kis kosárkákban rejtik el, amelyeket a gyerekeknek kell megtalálniuk valamilyen ajándékért cserébe.

A nyulak nem tojnak tojást… vagy mégis?

A húsvéti nyúl története számos különböző változatban terjedt el. A legendák eltérőek, azonban a legtöbb esetben közös elemként szerepel bennük az a tény, hogy nyuszi színes tojásokat tojik és azokat húsvét reggelén a kertekben rejti el. Erre a kissé furcsa jelenségre többféle magyarázat is létezik, melyek gyökere a germán mitológiában rejlik.

Az ősi germán népek a nyulat a tavasz keleti istennőjének, Eostra-nak hírnökeként tartották számon. A tavaszi napéjegyenlőség idején hatalmas ünnepségeket tartottak a tiszteletére. A történet szerint a gyermekek örömére Eostra kísérője egy nyuszi volt, aki egy jó gyermek láttán színes tojásokat rakott le maga után. Mivel a tojások különböző helyre kerültek, ezeket a gyerekeknek kellett megkeresniük a fűben vagy a bokrok aljában.

Egy másik legenda szerint a nyúl eredetileg Eostra egyik galambja volt, akit az istennő büntetésből változtatott nyúllá. Ennek változataként ismert, hogy az istennő egy sebzett galambot változtatott nyúllá, hogy ezáltal megmentse. Mivel tojásrakó képességét megőrizte, köszönetképpen díszes tojásokat ajándékozott Eostra-nak. Ezáltal magyarázat született arra is, hogyan lehet képes a húsvéti nyuszi tojásokat tojni.

A csokinyuszi és társai

A nyúl a keresztény hit elterjedése után is megtartotta kiemelkedő szerepét, szaporaságának köszönhetően pedig az új élet keletkezésének jelképévé vált. A keresztény kultúrkörben elterjedt szokássá vált a húsvéti nyulat ábrázoló, különféle képeslapok küldése és főszerepet kapott a locsolóversek szövegeiben is.

Napjainkban a húsvét elmaradhatatlan kelléke a csokoládé nyúl, de számos más változatban is megtalálható az boltok polcain. Ezekből évente mintegy 90 millió kerül az emberek kosarába, a csokitojásokkal együtt pedig a legkelendőbb finomságnak számítanak ebben az időszakban. A nagyobb bevásárlóközpontok a vásárlók csalogatására a húsvéti ünnepek alatt általában nyuszi-simogatókat létesítenek, a gyerekek legnagyobb örömére.