Gyerekek dühkitörései

Ez az ideges és dühös megnyilvánulás többnyire akkor fordul elő, amikor a gyerek nem kap meg valamit.

A dühkitörés különböző formákban nyilvánul meg: kiabálástól, üvöltéstől kezdve, egészen a földhöz verésig, és mindez különféle helyeken történhet: otthon, üzletben, utcán vagy vendégségben. Ilyenkor semmivel nem tudjuk megnyutatni a gyereket, pedig a szülő kétségbeesése és tehetetlensége fokozza és kilátástalanná teszi a helyzetet.

Miért dühöng gyerek?

A gyerekeknek nagyon alacsony a türelmi szintjük. Így, minél kisebb egy gyerek, annál nehezebben tudja elfogadni kérésének visszautasítását.

Általában a gyerekek nem fogadják el a szülők érveléseit, akkor sem ha azok megalapozottak („van elég játékod”, „nincs most rá pénzünk”, „megvesszük jövő héten” stb.) két okból kifolyólag. Egyik ok az, hogy a gyerek vágya túlságosan erős és nagyon elszomorodik. Olyannyira, hogy nem lehet reális érvekkel meggyőzni (számára az óhaj a szükségnek a szinonimája, feltétlen szükségérzete van, érzi, hogy nem tud élni, hacsak nem kapja meg az óhajtott dolgot). A másik ok pedig az, hogy nem tudja elhalasztani kívánsága teljesítésének időpontját. Ők „itt és most” akarnak.

Amikor visszautasításban van részük a gyerekeknek, annyira kíméletlennek tűnik és annyira nyomasztó ez számukra, hogy nem tudják, hogyan éljék meg, hogyan fejezzék ki csalódottságukat.

A visszautasítást a gyerek úgy fogja fel, mint egy támadást azok részéről, akik akadályozták vágyai teljesítésében. Ilyenkor kétféleképpen vezethetik le az indulataikat: vagy másokkal való ellenszegüléssel, mások bántásával, tárgyak földhöz vágásával, kiabálással, ordítással, vagy önmagukkal való szembeszegüléssel, önmaguk földhöz verésével, tárgyakkal való ütlegelésével stb.

A gyerek erőszakként értelmezi a visszautasítást – és ennek fényében a „legjobb” szülőből, aki minden kívánságot teljesít, a „legrosszabb” lesz, aki mindent elutasít – és az indulatait tettekben nyilvánitja ki, mivel még nem tudja szavakkal kifejezni magát.