Válogatós a gyerek – mit tehetünk?
Minden szülő hajlamos pánikba esni, amikor azt tapasztalja, hogy – az esetleg addig kitűnően evő – gyermeke hirtelen túl válogatós lesz, csak nyammog a falatokon, vagy egyszerűen eltolja magától a tányért! Automatikusan jön a kérdés: mit csinálok rosszul? Mit tehetek ellene?
A legfontosabb, hogy felesleges pánikolni, összeszedtünk a lehetséges okokat és néhány jótanácsot, mivel terelhetjük gyermekünket vissza a helyes útra.
Először a lehetséges okok:
1. Először mindig ellenőrizni kell, nincs e valami probléma (pl. fogzás; fájó, begyulladt fog), vagy betegség az étvágytalanság hátterében. Nem szabad elfelejtenünk, hogy betegen mi sem vagyunk túl jó evők, bármikor lehet a nem evés hátterében kezdődő influenza, stb.
2. A gyerekek neofóbikusak, eleinte tartanak minden újtól. Amikor új ételt teszel elé, ez is lehet az oka, ha nem akarja akárcsak megkóstolni sem, így bizony jó sokszor meg kell kísérelnünk az újnak a megismertetését velük! Akár hívjuk meg a legjobb barátját uzsonnára hozzánk, együtt könnyebben esnek neki az újnak.
2. A gyerek válogatóssá válása a fejlődésének részét képezi. Körülbelül 18-24 hónapos korában kezd kialakulni milyen ízeket szeret elsősorban, illetve erőteljesen próbálgatja meddig mehet el az ellenkezéssel, ellentmondással. Számára ez a függetlenségről, az ellenőrzésről szól (önállósodás, dackorszak) – a szülőknek pedig a végtelen türelem gyakorlásárólJ.
3. A gyerekek általánosítanak. Elég egy rossz élmény például egy zöldséggel, s utána sokáig minden zöldséget elkönyvelnek rossznak, ízetlennek, stb.
4. A gyerekek étvágya ugyanúgy változó, mint a felnőtteké – van, amikor meg tudná enni a hűtőszekrényt, de van, amikor akár napokig csak turkál az ételben.
Ezek után nézzük meg, hogyan tudunk javítani a rossz evési szokásokon?
1. Ne sürgessük a gyereket étkezéskor és ne legyünk megszállottjai annak a törekvésnek, hogy a gyerek minden étkezéskor megkapja a legtöbb vitamint, ásványianyagot, fehérjét, stb…Nem kell minden étkezésnek kiegyensúlyozottnak és változatosnak lennie, de heti lebontásban mindig kapja meg a gyerek azt, ami a szervezetének fejlődéséhez szükséges.
2. Vonjuk be a gyereket az ételkészítésbe, főzésbe. A gyerekek imádnak az étellel játszani, s nagyobb valószínűséggel eszik meg azt, aminek az elkészítésében részt vettek, legyen az szendvics, vagy krumplipüré, stb. Nem beszélve arról, hogy az együtt főzésnek, ételkészítésnek milyen nagy szerepe van, amikor az együtt töltött minőségi időről beszélünk.
3. Elég drága mulatság állandóan kidobálni a nem kívánt zöldséget vagy gyümölcsöt, ezért ha máshogy nem megy, keverjük bele kis adagban más ételekbe – például zöldborsót rizsbe, vagy gyümölcsdarabokat natúr joghurtba, hátha így nem vesznek kárba és megeszi őket a gyerek.
4. Engedjünk teret néha a gyorséttermi ételeknek. Mindenki szereti őket, s ha kellően ritkán visszük őket a „mekibe”, akkor az is tudatosul bennük, hogy az itteni ételek finomak, de nem ajánlatos őket túl gyakran fogyasztani.
5. Próbáljunk mindig együtt, az asztalhoz leülve enni, érzékelje, hogy ez egy fontos dolog a család életében, illetve ilyenkor csak az evésre koncentráljon, ne tv-zen, vagy játsszon.
6. Nagy adagok erőltetése helyett inkább egyen a gyerek többször (napi 5-ször), de kevesebbet.
7. Sokat legyen a gyerek levegőn, a sok mozgásnak és szabadtéri játéknak nagyon pozitív szerepe van az étvágy növelésében.
8. Ne stresszeljük túl magunkat és a gyereket, az igyekezet sose forduljon át negatív felhangú erőlködésbe. A rossz evő csemeték is felnőnek egyszer, s egészséges jól táplált felnőttekké válnak!:-)
