Hogyan szoktassuk a gyerekünket rendrakásra?
Sokak téves hiedelmével ellentétben a 12-24 hónapos gyerekek nem túl fiatalok ahhoz, hogy elrakják, vagy legalábbis rendbe rakják a játékaikat. A gyerek 12 hónapos korában már el lehet kezdeni a folyamatot, természetesen abban az esetben, amennyiben a motorikus képességeik lehetővé teszik, hogy felvegyenek dolgokat a földről, illetve megértik, mit kérünk tőlük. Minél előbb elkezdjük tanítani nekik a jó és hasznos szokásokat, annál jobb! A rendrakásra szoktatás nem arról szól igazából, hogy ne nekünk kelljen szülőként elrakodni a gyerekünk után, hanem arról, hogy a gyermek agyában ez a tevékenység egy nagyon fontos területet fejleszt, mely a koncentrálóképességért, a problémamegoldásért, a test és hangulat szabályozásáért felel!
Az alábbiakban három olyan metódusról lesz szó, melyek segíthetnek csemetéink rendrakáshoz való szoktatásában.
Legyen móka a rendrakás!
Nagyon fontos, hogy pozitív érzésekkel viszonyuljon a gyerek a rendrakáshoz, legyen az egész folyamat játékos! Csináljunk versenyt belőle, vagy közben hallgassunk vidám zenét, stb…Fontos, hogy ha valamit a gyerek nem akar elrakni, mert ragaszkodik hozzá, azt hagyjuk, mert ebben a korban a gyerekek a játékokra saját maguk meghosszabbításaként tekintenek, s valaminek az elengedése és elrakása igazából mérföldkő a fejlődésükben!
Mindig legyen pozitív visszacsatolás!
Jutalmazzuk a gyereket pacsival, vagy nagy öleléssel a rendrakás után, s többször hívjuk fel a figyelmét, milyen szuper dolog, hogy végre anélkül be tudunk menni a szobájába, hogy rálépve valamire eltörjünk valamit, vagy fájdalmat érezzünk, illetve hogy újra könnyű minden játékát megtalálni. Sok gyereknél hasznos, ha matricát ragasztunk egy kijelölt „rendrakós” táblára, hogy szokássá váljon a tevékenység, vagy ha azzal jutalmazzuk, hogy a kedvenc játékát játszuk vele utána – pl. foci a kertben, vagy séta a játszótérre, stb…
Reális elvárásaink legyenek!
Teljesen rendben van, ha gyermekünk nem rak el mindig mindent a helyére, s ha sokszor úgy érzi, a rendrakás nem kielégítő tevékenység számára. Segítsünk neki, akár több részletben is lehet teljesíteni a feladatot! A legfontosabb az, hogy tartsunk ki a megkezdett úton, a gyermekünk habitusától, személyiségétől függően előbb vagy utóbb eljutunk oda, hogy önállóan fog rendet rakni!
Legyünk türelmesek, ne várjuk el rögtön, hogy a gyermekünk két perc alatt rendet rak a „bombatámadásnak” áldozatul esett szobában, de türelemmel és kitartó gyakorlással a gyerekek szokásává rögzülhet a rendrakás!
