Szünidei programok gyerekeknek

Nem könnyű megszervezni a nyári szünidő alatt a gyerekek biztonságos, kellemes és hasznos időtöltését. Nemcsak az a cél, hogy a kicsivel ne történjen semmi baj, hanem sokkal inkább az, hogy a nyáron a lehető legtöbbet fejlődjön testileg és mentálisan is, átélhessen olyan élményeket, amelyeket a legjobb iskola sem tud nyújtani. Szakértők szerint ehhez minél több, az agyat és az izmokat egyaránt megmozgató feladat kell. Hogyan teheti aktívabbá iskolás gyermeke vakációját?

A nyár örömteli gondokat hoz a dolgozó szülőknek: a szabadságuk többnyire nem elegendő, külső segítségre is szükségük van, hogy a gyerekek tartalmas szünidei elfoglaltságáról gondoskodhassanak. Jó, ha van olyan családtag, aki tudja vállalni a kicsi nyaraltatását, de csak akkor, ha nem szimpla gyermekmegőrzést jelent ez, hanem valóban élményt és örömet nyújt a gyereknek. Egyre gyakoribb a fiatal szülők baráti összefogásaként megszervezett „cserenyaraltatás” is, amikor a gyerek egy-két óvodai csoporttársa vagy osztálytársa is a családdal nyaral, utána pedig azok szülei viszik el őt viszonzásul. (Ez mindenkinek jó, hiszen a gyerek a barátaival, kortársaival sokkal jobban el tudja tölteni az idejét, több játékra, mozgásra lesz lehetősége.) Sokféle nyári napközi, kreatív- és sporttábor, élménypark, üdülőtábor is rendelkezésre áll. Ezek közül olyat érdemes választani, amely valóban élményekben, mozgásban gazdag programot nyújt.

Legyen minél aktívabb!

Törekedni kell arra, hogy a sok üléssel töltött tanév után a lehető legaktívabban teljen a gyerek nyara. Sajnos, ez nem általános: testnevelő tanárok riasztó tapasztalata, hogy a gyerekek a nyári szünetből a júniusinál rosszabb fizikai állapotban kerülnek vissza az iskolába, eszerint a szünidő alatt több időt töltenek ülve (tévé vagy monitor előtt), és még kevesebbet mozognak, mint a tanítási időben. Pedig ezt az időt kellene kihasználni arra, hogy fizikailag erősödjenek, tartásuk, testtudatuk,  mozgáskoordinációjuk, finommotorikus készségük, kézügyességük javuljon. Egy mozgásban gazdag nyár az egészségmegőrzés, a megelőzés legjobb módja, a testi, lelki, értelmi fejlődésüket egyaránt  szolgálja. Nem kell extrém kalandprogramokra gondolni, hanem bármilyen könnyen elérhető mozgásos tevékenységre, ami átélt élményt, testtudatot és ezen keresztül agyat fejlesztő kalandot biztosít. A testmozgás az agyat is fejleszti! Csak az tudja értelmi képességeit kibontakoztatni, akiben kialakul a megfelelő testérzet, tisztában van saját testének lehetőségeivel, képes azt használni is: mászik, ugrál, egyensúlyoz, tud bánni kezével, lábával, de még a hangszalagjaival is.

Ötletek, amelyek nem a pénzen múlnak

Ha velünk van a gyerek, minden program jó, amely közös, új élménnyel, mozgással jár, és eltér az iskolaidőben megszokott napi rutintól. Például a saját lakóhelyünkön is eljátszhatjuk vele a külföldi turistát, felfedezve a város eddig nem ismert látnivalóit, parkjait. Érdemes körülnézni a lakásban, biztosan találunk több olyan sporteszközt, játékot, amelyet megvettünk, amikor divatba jött, de szinte sosem próbáltuk ki a gyerekkel közösen. Ha más nem, hát egy labda, tollas, pingpong, ugrókötél, karika biztosan akad, a pincében porosodó bicikliről, rollerről, görkorcsolyáról nem is beszélve, és akár a közeli park is máris vidám kalandok helyszíne lehet. Egy szülő sem szívesen kínozná gyerekét tanulással, gyakorlással, de sok olyan társasjáték van, amihez nem kell más, mint papír és ceruza, vagy még az sem, mégis, játék közben a gyerek észrevétlenül az addig megtanultakat ismétli, új ismereteket sajátít el, szókincse bővül, ír, olvas, számol, és még élvezi is.  Ilyen fejlesztő játék a szóbeli barkochba, fekete-fehér-igen-nem, a szólánc, az írásbeli amőba, az ország-város, a rímkereső, a betűpóker és még sok más.

Legyen feladata!

Egy kisgyereknek nagy szüksége van arra, hogy feladatot kapjon, kihívások elé állítsuk, amellyel kipróbálhatja erejét, képességeit, hasznosnak, sikeresnek érezheti magát. Az agy fejlődésében, hálózatainak kiépülésében ezek a kihívások döntőek. Jót teszünk vele, ha játékos formában őt is  bevonjuk a család mindennapi feladataiba és neki is saját tennivalót adunk. Lehet ez gyümölcsszedés, főzöcskézés, tésztakészítés, kutyaápolás, viráglocsolás, bevásárlásnál az áru megkeresése, stb. Mindezt interaktívan, beszélgetés közben tegyük, így a leghétköznapibb tevékenység is agyat serkentő, közös kaland lesz és sok-sok új ismeretet nyújt.

Énekeljünk is minél többet együtt a gyerekkel! Jó tudni, hogy az egyik legcsodálatosabb testtanulási, finom-motorikus gyakorlat az éneklés, ahogyan az agy mozgatja a hangszalagokat a megfelelő hang eléréséhez.

Betűk vagy képek? Csínján a tévével!

Sok családban a tévé szinte bébiszitterként üzemel: a gyerek elüldögél előtte, nincs baj vele. Pedig dehogynincs: a képernyőn látottak a valóságban semmilyen valós, átélt élményt nem nyújtanak, s ezekhez képest még egy egyszerű közös séta is kaland. A képernyős elfoglaltságoknál sokkal hasznosabb, ha a gyermeknek mesét olvasunk, vagy a nagyobb gyermek maga olvas. Olvasáskor agytechnikailag rengeteg dolog történik: a gyerek a betűket szavakká rakja össze, a szavak és mondatok képekké alakulnak át lelki szemei előtt, fantáziavilágokat teremt. Ezzel szemben egy film készen nyújtja a képeket, nem mozgatja az agyat.

Ha monitor elé ül…

A mai gyerekek otthonosabban mozognak az informatika világában, mint szüleik, nagyszüleik. Természetes, hogy ha egész évben használja, akkor nyáron sem lehet teljesen félretetetni vele a számítógépet, az okos telefont. Nem is kell, viszont a gépies, agymosó videójátékok, a virtuális világba mélyülés helyett próbáljunk meg ezekhez a modern eszközökhöz is fejlesztő feladatokat találni neki! Például az iskolás kiskamasz tanítsa meg a nagyit a számítógép, a telefon használatára, vagy keressen egy receptet a közös főzőcskézéshez, nézze meg a buszmenetrendet, mielőtt strandra indulnak, keresse meg a vikipédián azt, akiről az utcájuk van elnevezve, stb.

Ha így, céllal használják a számítógépet, akkor sokféle sikerélményt nyújthat a gyereknek, gyakoroltatja a legmodernebb tanulási módot, és nem kell félteni attól sem annyira, hogy beszippantja a virtuális világ.

Forrás: Budai Egészségközpont