Influenza

Az influenza okai és terjedése

A betegséget az ortomixovírusok (Orthomyxoviridae) családjába tartozó influenzavírus A, B és C típusai okozzák. Ezek evről-évre, késő ősztől tavaszig (általában december és március között) okoznak légúti megbetegedéssel járó, széles körben kirobbanó járványokat.

A vírusok fertőző-képességét lényegében a felületükön elhelyezkedő H és N jelű fehérjék, vagyis antigének határozzák meg (ezeket használják a különféle influenzavírus-törzsek jelölésére is – pl. H1N1, H3N2). Ezen fehérjék szerkezete azonban nem stabil, így az antigenitás gyakran megváltozik és az immunrendszer számára újra ismeretlenné válik a vírus. Ennek következménye, hogy egy adott évben átvészelt fertőzés vagy védőoltás eredményeként kialakuló immunitás nem feltétlenül nyújt védelmet a következő évben is – így újabb influenza járványok alakulnak ki.

Az influenza cseppfertőzés útján (köhögéssel, tüsszentéssel) vagy beteg személlyel való közvetlen érintkezéssel (pl. fertőzött váladékkal szennyezett kéz) terjed.

Az influenza tünetei

Az influenza hasonlóan kezdődik, mint más légúti megbetegedés, azonban a tünetei jellegzetesebbek és gyorsabban jelentkeznek. A fertőzést követően a betegnek 1-2 napon belül hirtelen magas láza lesz (ez akár 39-39,5°C fokot is elérheti), amelyhez erős levertség, hidegrázás, izomfájdalom, gyötrő fejfájás, elesettség és rossz közérzet is társul. Később a torokfájás és a száraz köhögés is megjelenik. Gyerekek esetében szintén gyakori tüneti a hányinger is.

Az influenzás tünetek általában pár napig tartanak, de a köhögés és a gyengeség legalább még egy hétig – 10 napig elhúzódhat (a légutak teljes gyógyulása akár 6-8 hetet is igénybe vehet). Az influenza fokozott veszélyt jelent az idősekre, gyerekekre és azokra, akiknek gyenge az immunrendszerük. Az influenza vírussal fertőzött embereknek célszerű kerülniük a kismamák, csecsemők, idős és beteg emberek társaságát.

Az influenza kezelése

Az influenza vírusos megbetegedés, ezért az antibiotikumos kezelés hatástalan ellene. A beteg a legtöbb esetben magától meggyógyul, azonban ágynyugalom ajánlott a számára, valamint pihenés és sok folyadék fogyasztása. A lázcsillapítás szintén fontos a kezdeti szakaszban.

A tüneti kezelés (a közönséges megfázásnál is alkalmazott szerek által – szájon keresztül szedhető gyógyszerek, szirupok vagy orrcseppek formájában) csökkenti a nyálkahártya gyulladást, és megkönnyíti az orron át történő légzést.

A vény nélkül kapható megfázás elleni készítmények és fájdalomcsillapítók (paracetamol, ibuprofen, aszpirin – csak felnőtteknek!, amidazophen) könnyíthetnek a tüneteken és elősegítik a lázcsillapítást is.

Az influenza szövődményei

Az influenza legfontosabb szövődménye a tüdőgyulladás, de a fülgyulladás és az arcüreggyulladás sem ritka. Az influenza következtében kialakuló elsődleges tüdőgyulladást maga a vírus okozza, de a fertőzést követően baktériumok kiváltotta, úgynevezett másodlagos tüdőgyulladás is kialakulhat. A tüdőgyulladás igen veszélyes csecsemőkre, a krónikus szív- és légúti betegségben szenvedőkre, illetve a legyengült immunrendszerű egyénekre nézve, ezért az ő esetükben fokozott odafigyelés szükséges.

Az influenza megelőzése

A vírus terjedését nehéz megelőzni. Leghatékonyabb módja az influenza elleni védőoltás, amely nagymértékben csökkenti a fertőzés kockázatát. Az oltóanyag elölt teljes vírust, hasított vírust vagy felszíni antigéneket tartalmaz, az adott évben várható legelterjedtebb influenzavírus A és B altípusokból. A védőoltás azoknak ajánlott, akiknél magas az influenza szövődményeinek kockázata (idősek, krónikus betegégben szenvedők, legyengült immunrendszerrel rendelkezők), azonban célszerű mindenkinek beoltatnia magát az őszi-téli időszakban. Az oltást évente meg kell ismételni.

Mivel az influenza cseppfertőzéssel és közvetlen érintkezés útján is terjed, a sűrű kézmosás és a közösségi érintkezés kerülése szintén segíthet a fertőzés kockázatának csökkentésében.