Emlékek széttört szilánkjai – Alzheimer-kór rizikótényezoi és korai felismerése
A kór egy német neurológus, Alois Alzheimer nevéhez kötődik. A rövid távú memória gyors romlásával és az agyi kapacitás drámai leépülésével együtt járó, az agykérgen végbemenő elváltozások következtében jelentkező tüneteket ő ismerte fel és azonosította kórként, leírva ennek az addig ismeretlen betegségnek a tüneteit és lefolyását. Egy AugusteDeter nevű hölgy sajátos állapotának tanulmányozása alapján 1906-ban osztotta meg tapasztalatait az orvostársaival. A “felejtés betegségét” az 1911-ben megjelenő pszichiátriai tankönyvek említik először Alzheimer-kórként.
Mint minden betegségnek, az Alzheimer-kórnak is vannak korai tünetei, amelyek már elég indokot szolgáltatnak az azonnali kivizsgálásra.
Gyanús jelek lehetnek:
– Feledékenység – az új információk rendszeres elfelejtése, nagyfokú szétszórtság.
– Nyelvi zavarok – szótalálási nehézség mindennapi szavak esetében, és helyettük körülíró magyarázatok használata.
– Dezorientáltság – térbeli és időbeli tájékozódási képesség elvesztése, eltévedés ismert környéken, tárgyak pontos helyének elfelejtése.
– Problémák az absztrakt gondolkodással – számok, arányok adatok jelentése összekeveredik
– Hangulatváltozások – hirtelen, megmagyarázhatatlan, kiváltó ok nélkülihangulatváltozások.
– A szokásos, mindennapi cselekvéssorok összezavarodása, a megszokottéltevitel problémássá válik.
– Csökkent ítélőképesség – megváltozik a fontossági sorrend, és a helyes viselkedési formák is összekeverednek. .
– Érdeklődés és kezdeményezés – egyre gyakoribb a magány igénye. Az új emberek, helyszínek félelemet és szorongást keltenek.
Kiterjedt vizsgálatok szerint a PET-scan, amely fájdalommentes és rövid idő alatt elvégezhető, nagy biztonsággal (95%) előre jelezia kórt annak korai fázisában, és a jövőbeli állapotra vonatkozóan 90%-os pontossággal tud előrejelzést adni.
Egy svéd tanulmány szerint az Alzheimer-kór biomarkereit az agyi-gerincvelői folyadékban már a betegség nagyon korai stádiumában ki lehet mutatni.
A göteborgi egyetem kutatói 168 beteg agyi-gerincvelői folyadékmintáját elemezték, és jellegzetes mintát találtak a CSF AD profil elnevezésű biomarker csoportban, Ez márenyhe memóriazavarban szenvedő betegekben is megfigyelhető volt, éskorábban észlelhető, mint a napjainkban alkalmazott tesztekkel kimutatható eltérések.
Azok a betegek, akik az agyi-gerincvelői folyadék biomarker profiljának jellegzetes változásait mutatták, 27-szer magasabb kockázattalbírnak, mint a kontroll csoport tagjai. A kutatás során arra is fény derült, hogy az enyhe kognitív zavarban szenvedő betegeknél – akiknél már kialakult a kór – kimutatható a már említett biomarker mintázat eltérés. A kutatók szerint ebben az esetben fontos, hogy már az előtt elkezdjük a kezelést, mielőtt az agyi változások túlságosan súlyossá válnának.
 |
Elkerülhető valahogy az Alzheimer-kór?
A British Medical Journal-ban megjelent tanulmány szerint a vércukorszint rendben tartása, a depresszió kezelése és a rendszeres szellemi edzés bizonyítottan késlelteti a demencia előrehaladását. Tehát agy karbantartásának legjobb módja, ha használjuk.
Az első kutatást a bostoni Brigham kórház munkatársai végezték, 1200 idős ember 20 éven keresztüli megfigyelésével. Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál az öregeknél, akik rendszeres testmozgást végeztek, az átlaghoz képest mintegy 40 százalékkal csökkent az esélye a demencia kialakulásának. A második munkát Lenore Arab, a Kaliforniai Egyetem kutatója jegyzi, aki arra mutatott rá, hogy a rendszeresen teát fogyasztóidősek esélye a kórra nagyjából 37 százalékkal alacsonyabb, mint teát nem fogyasztó társaiké. Az adatokat 14 éves megfigyelés során nyerték a nagyszámú, mintegy 4800 főt számláló mintából.
Egy tanulmány a D-vitamin és az elbutulás elkerülése között is talált összefüggést. A munkát a brit Exeter Egyetem szakértői végezték, és arra jutottak, hogy azoknál, akik D-vitamin-hiányban szenvednek, mintegy 42 százalékkal valószínűbb, hogy kialakul a folyamatos leépülés.
Ezen túlmenően bizonyított, hogy a PET-CT-vizsgálattal a korai kezdetű Alzheimer-kór kapcsán olyan jelentős eltéréseket tudtak kimutatni, melyek alátámasztják ezek elemzésének szükségességét fiatalabb betegek esetében. “Fiatalabb korban sokszor nem is gondolunk arra, hogy a kezdeti tünetek mögött korai kezdetű Alzheimer-kór állhat, éppen ezért a PET-CT-vizsgálat hasznos segítséget nyújthat a diagnózis felállításához” – Dr. Jacob Richard Hodge.
A kiterjedt vizsgálatok szerint a PET-scan, amely fájdalommentes és rövid idő alatt elvégezhető, nagy biztonsággal (95%) előre jelezte a kórt annak korai fázisában, és a jövőbeli állapotra vonatkozóan 90%-os pontossággal tudott előrejelzést adni.
A PET-módszer az agyműködés mértékét az agy bizonyos területein az anyagcserében elfogyasztott glükóz mennyiségének meghatározásával méri. Az anyagcsere mértékének csökkenése csökkent agyműködésre utal. A módszer más vizsgálati eljárásokkal ellentétben képes az Alzheimer-kórt megkülönböztetni az öregedés okozta normális hatásoktól
A betegség korai felismerése azért is fontos, hogy minél hamarabb diagnosztizálják a kórt, annál több ideje marad a betegnek arra, hogy a kezelés részeként minél több szellemi tevékenységet végezzen, azaz megdolgoztassa agyát. Megfelelő intenzitású “agymunkával” lassítható a gyors szellemi hanyatlás, a tünetek sok esetben enyhülhetnek is, s még nem jelentkezett szimptómák kialakulása is megakadályozható.
Bejelentkezés PET-CT vizsgálatra a Pozitron-Diagnosztika Központba ITT, bővebb információk ITT
Forrás: Pozitron Diagnosztika Központ
