Évi 100 ezer forintot ér az egészség
A Cofidis Hitel Monitor kutatásából kiderült: a lakosság 56 százaléka érzi úgy, hogy a színvonalas ellátásért fizetni kell, ugyanakkor csak 36 százalékuk hajlandó áldozni is ezért.
A legdrágább kincsünk az egészség! Ezt az unalomig ismételt frázist ugyan mindenki ismeri, ám csak kevesen vannak azok, akik valóban tesznek is az egészségért. A dohányosok száma minden tiltás ellenére alig csökken, mint ahogy mind többen néznek napi rendszerességgel a pohár fenekére is, viszont csak alig páran sportolnak és az egészséges táplálkozás kritériumain is megbukna a legtöbb háziasszony. A Cofidis Hitel Monitor legújabb kutatásában mégsem az egészségtudatos magatartás ezen összetevőire volt kíváncsi, hanem arra, hogy mennyi pénzt is áldozunk legdrágább kincsünkre.
A kutatás adataiból az látszik, hogy relatíve kevesen tesznek meg mindent azért, hogy megőrizzék az egészségüket: mindössze 43 százalék azoknak az aránya, akik törekednek arra hogy egészséges ételeket fogyasszanak, 41 százalék jár el rendszeresen szűrővizsgálatokra, és 22 százalék sportol rendszeresen. A lakosság kevesebb mint fele (42 százalék) vallja azt magáról, hogy aktívan tesz azért, hogy egészséges maradjon.
Nem csoda hát, hogy a legdrágább kincs így valóban drága lesz : a 18-69 éves hazai lakosság megközelítőleg 100 000 forintot fordít az egészségének megőrzésével kapcsolatos termékekre és szolgáltatásokra éves szinten összesen. Még ennél az átlagnál is többet költenek az idősebbek (50-69 éves korosztály), a felsőfokú végzettségűek, a fővárosiak és az átlag feletti jövedelemmel rendelkezők. Talán a kevéssé egészségtudatos életnek köszönhető, hogy a legtöbbet nem a megelőzésre, hanem már a kezelésre, vagyis gyógyszerekre költünk, ebből az összegből ugyanis évente 54 000 Ft-ot tesznek ki a gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, 19 000 Ft-ot a különböző egészség megőrzésére szolgáló eszközök és 35 000 Ft-ot a kezelések, egészségügyi szolgáltatások.
Gyógyszerre költünk a legtöbbet
Ha az éves 54 ezer forintot, amit gyógyszerre, gyógyhatású készítményre költünk havi bontásban szeretnénk megvizsgálni, akkor azt látjuk, hogy a megkérdezettek 73 százaléka vásárol valamilyen gyógyszert havi rendszerességgel, 53 százalékuk vitamint, gyógyhatású készítményt, 21 százalékuk bio élelmiszert, 16 százalék pedig homeopátiás készítményt. Átlagosan összesen havonta 4500 Ft-ot költenek az emberek ezekre a termékekre.
Az egészség megőrzésére szolgáló eszközök közül a Hitel Monitor adatai szerint 64 százalék nem vásárolt semmilyen, az egészség megőrzésére szolgáló eszközt, készüléket az elmúlt egy évben, és mindössze minden tizedik ember (9 százalék) fordított erre a célra 50 000 Ft-nál nagyobb összeget.
Orvoshoz csak, ha muszáj
A kutatásban az állami és a fizetős egészségügyi ellátáshoz való viszonyukról is kérdezték a 18-69 éves felnőtteket. A válaszokból pedig az látszik, hogy a megkérdezettek kétharmada csak akkor megy el orvoshoz, ha már konkrét egészségügyi panasza van. Alapvetően ugyanis elégedetlenek az emberek az állami egészségügyi rendszerrel, háromnegyedük ért egyet azzal, hogy az állami egészségügyi ellátás egyre romlik.
A többség viszont saját bevallása szerint nem teheti meg a fizetős, magán egészségügyi ellátás igénybevételét: 59 százalék ugyan szívesebben választaná azt, de úgy érzi, anyagi feltételei ehhez nem adottak. A válaszolók 56 százaléka érzi úgy, hogy a színvonalas ellátásért fizetni kell, ugyanakkor csak 36 százalék hajlandó áldozni is ezért.
Mégis az elmúlt egy évben ennél többen, a 18-69 éves lakosság 41 százaléka vett igénybe valamilyen fizetős egészségügyi szolgáltatást. Ezek közül a fogászat és a nőgyógyászat esetén a legmagasabb a magán rendelők/intézetek részesedése. Akik ugyanis fogászati kezelésre szorultak az elmúlt egy évben, azoknak 74 százaléka egyből egy magánrendelő ajtaján kopogtatott. Magán nőgyógyászt a megkérdezettek 79 százaléka választott az állami helyett.
Akár hitelből is
A hazai lakosság mindössze harmada (36 százaléka) tud arról, hogy bizonyos egészségügyi eszközök vásárlása esetén lehetőség van részletfizetésre is. Pedig a lehetőség motiváló ereje relatíve magas, az emberek közel harmadát ösztönözné a részletfizetési lehetőség arra, hogy inkább magánorvosi ellátást válasszon az állami helyett. Leginkább a 40-49 évesek lennének fogékonyak egy ilyen lehetőségre.
Az egészségügyi kezelés finanszírozását/egészségügyi eszköz megvásárlását lehetővé tevő hitel iránt is magas (lenne) a kereslet: 37 százalék tartja valószínűnek azt, hogy igényelne ilyen hitelt, 4 százalék pedig biztos benne, hogy folyamodna ilyen hitelhez.
