Hasmenés gyermekkorban
Hasmenés gyermekkorban
Hasmenés esetén a széklet napi mennyisége megnő (napi 3 vagy több alkalom), vagy állománya hígul (vizes székletürítés), a kettő legtöbbször együtt jár. Általában valamilyen vírus, baktérium, vagy parazita által okozott gyomor-bélrendszeri fertőzés egyik tünete. Az infekciók előfordulása az életkortól, a környezettől, az évszaktól és az egyén immunológiai állapotától függ.
A hasmenés lehetséges okai
Fertőzés esetén a patogének szennyezett ivóvízzel, emberek közti érintkezés során (gyermekközösségekben) és a nem megfelelően tárolt és elkészített étellel juthatnak be a szervezetbe.
A leggyakoribb kórokozók:
Vírusok: rotavírus, calicivírus, adenovírus
Ezek könnyen terjednek gyermekközösségekben, családban a tünetek általában pár nap alatt megszűnnek, mégis elsősorban csecsemőknél fennállhat a kiszáradás veszélye.
Baktériumok: szalmonellák, Campylobacter, Yersinia, különböző E.coli törzsek, Clostridium difficile.
Á bakteriális fertőzések forrása általában szennyezett, nem megfelelően kezelt étel. Gondoljunk a nyáron jellemző szalmonella baktériumok által okozott, akár tömeges ételmérgezéses esetekre, melyet általában a tojás vagy tojással készült ételek okoznak.
Paraziták: Giardia lamblia, Entamoeba histolytica, Cryptosporidium.
A paraziták többek között a szennyezett ivóvízben és a természetes vizekben fordulnak elő. A fertőzés lefolyása igen változatos a tünetmentességtől a több, mint két hetes elhúzódó hasmenésig.
A hasmenéssel járó fertőzések a gyermekkor velejárói. A tartósan akár több héten keresztül fennálló hasmenés hátterében azonban egyéb okok is állhatnak. Ilyen esetben szükséges lehet a beteget kivizsgálni táplálékallergia, laktóz intolerancia, valamint a gyomor-bélrendszer nem fertőzéses eredetű megbetegedései (cöliákia, különböző gyulladásos bélbetegségek) irányába. Hasmenés különösen csecsemő- és kisgyermekkorban ezen kívül kísérő tünete lehet egyéb fertőző betegségeknek is, mint a középfülgyulladás, agyhártyagyulladás, tüdőgyulladás.
A gyomor-bélrendszeri fertőzések tünetei
A fertőzés kezdeti jele általában a görcsös hasi fájdalom, melyet rövid időn belül követ a hasmenés. Ehhez olyan kísérő tünetek társulhatnak, mint a láz, émelygés, étvágytalanság, hányás, testsúlycsökkenés, kiszáradás. Vírusos megbetegedések esetén gyakran a magas láz és a hányás után jelentkezik a hasmenés.
Egyes kórokozók hatására (pl. enterotoxint termelő E.coli) folyadék áramlik a bélbe, de a nyálkahártyája nem károsodik, vagyis “csak” vizes székletürítést okoznak. Más kórokozók (szalmonella, Campylobacter) toxinjai a bélnyálkahártyát is károsítják, melynek eredménye a véres, nyákos hasmenés. Antibiotikum kezelés következtében pedig álhártyás vastagbélgyulladás alakulhat ki.
A folyadékvesztés az aktuális és az utolsó mért testsúly különbségéből adható meg legpontosabban. Ha ez kevesebb, mint a testsúly 5%-a enyhe, 5 és 9% között közepes, 10% felett pedig súlyos a kiszáradás. Az esetleges kórházi kezelés szükségességét a folyadékvesztés mértéke határozza meg.
A kiszáradás jelei:
? száraz, kicserepesedett ajkak
? síráskor a könnyek hiánya
? beesett szemgolyók
? behorpadt kutacs
? kis mennyiségű, sötétsárga, vagy teljesen hiányzó vizelet
? száraz bőr
A hasmenéssel járó fertőzések kezelése
Első és legfontosabb feladat a kiszáradás megelőzése, ennek érdekében nagy mennyiségű folyadékot kell itatni a beteggel. Enyhébb esetekben, ha a gyermek nem hány és nem mutatkoznak rajta a kiszáradás jelei, továbbra is fogyaszthatja a megszokott ételeket és italokat, több kisebb étkezésre lebontva.
A hasmenés folyadék- és elektrolitveszteséggel jár. Ezért fontos ezek pótlása, melyre ásványi anyag tartalma miatt a tiszta víz a legalkalmasabb. A szénsavas üdítők és a cukros gyümölcslevek kerülendők. Ha a beteg nem itatható, kórházban kell kezelni. Itt glükóztartalmú elektrolit oldattal (orális folyadékpótló sókészítmények), majd vízzel itatják. A sokkos, hányó gyermek intravénás folyadékpótlásra szorul.
A megfelelő folyadékbevitelt követheti a táplálékbevitel. A hiányállapotok megelőzése érdekében fontos a táplálást mielőbb megkezdeni, a csecsemőt nem szabad koplaltatni, a szoptatást folytatni kell. Átmeneti laktózintolerancia (főleg csecsemőknél) kialakulhat, ezért laktózmentes tápszer, nagyobbaknál pedig a tej mellőzése javasolt.
Ajánlott élelmiszerek
Elsőként kefír, túró, joghurt, babapiskóta, keksz, kétszersült adható, majd a kifli, főtt burgonya és a rizs is bevonható, a húsok közül pedig a párolt csirkemell javasolt. Finomra reszelt alma és banán szintén fogyasztható. Akkor sem szabad koplaltatni a gyermeket, ha az étel adásától a hasmenés fokozódik.
Fotó: Lars Plougmann |
Gyógyszeres kezelés
A bélmozgást csökkentő szerek csökkentik ugyan a széklet mennyiségét és a fájdalmas hasi görcsöket, de a lelassult bélmozgás hatására toxinok szívódhatnak fel, ami végső soron ront a beteg állapotán. Ezek a szerek 3 éves kor alatt kerülendőek.
Az adszorbensek (széntabletta) előnye, hogy felületükön megkötik a baktériumokat és toxinokat, de sajnos a tápanyagokat, antibiotikumokat is kiviszik a szervezetből. Bizonyítottan bakteriális eredetű fertőzések esetében antibiotikumot általában csak a nagyon fiatal és a legyengült immunrendszerű gyermekek kapnak.
A gyermek maradjon az ágyban, a hasi görcsöket melegvizes borogatással enyhítsük. Súlyos, csillapíthatatlan láz, szűnni nem akaró hasmenés, véres széklet, ismételt hányás és a folyadék elutasítása esetén tanácsos orvoshoz fordulni.
A következő adatok lehetnek fontosak az orvos számára:
? mikor kezdődtek a tünetek
? volt-e láz, ha igen mekkora
? a székletek színe, szaga, gyakorisága
? hányások száma
? az utolsó vizeletürítés időpontja
? egészséges állapotban utoljára mért testsúly
? a gyanúba fogható élelmiszerek
? esetleges rendkívüli körülmények (utazás, állattal való találkozás)
A hasmenéssel járó fertőzések megelőzése
Általánosságban elmondható, hogy a hasmenést kiváltó fertőzések gyorsan és könnyen terjednek. Sokszor még a hasmenés elmúltával is fertőzőképes a beteg. Bármi közvetítheti, ami érintkezett a kórokozókkal, vagyis a gyermek játékai, a pelenkázó, a kéz, elég ha a gyerek a szennyezett tárgy megfogása után a szájába veszi a kezét.
A gyermekek és környezetük sajátosságaiból kifolyólag általában lehetetlen őket a hasmenéssel járó fertőzésektől megvédeni. Néhány “biztonsági intézkedés” azonban csökkentheti ezek előfordulását.
? Első a gyakori és alapos kézmosás, különösen WC-használat után és étkezés előtt. Gondoljunk rá, hogy a gyermekek sokkal gyakrabban nyúlnak a szájukba és esznek kézzel, ezzel pedig kórokozók juthatnak be a szervezetükbe.
? A beteg gyermeket ne vigyük közösségbe.
? Tartsuk tisztán a konyhai és fürdőszobai felületeket a lakásban.
? A zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztás előtt mindig alaposan mossuk meg.
? A nyers húst vásárlás után minél rövidebb idő alatt tegyük be a hűtőszekrénybe, vagy készítsük el. A maradékot se hagyjuk sokáig szobahőmérsékleten állni.
? Soha ne igyon a gyerek a természetes vizekből, köztéri kútból.
? Az állatok etetéséhez használt edényeket és azok ketreceit külön mossuk el, lehetőleg a kerti csapnál.
Ehardt Andrea – Egészségkalauz.hu