A 3D ultrahang lényege
.jpg)
A 3D ultrahang lényege
3D ultrahang a terhesség alatt
A 3D ultrahang egy, a terhesség alatt gyakran használt orvosi technika, amely háromdimenziós képet készít a magzatról még a szülés előtt az anya pocakjában.
Több különböző módja is létezik az orvosi és szülészeti ultrahang vizsgálatnak. A hagyományos szülészeti ultrahang 2 dimenziós.
A 2D ultrahang esetében, az ultrahangot egyenesen lefelő küldik, aztán visszatükrözik, míg a 3D ultrahang esetében ezeket különböző szögekben küldik.
A visszaküldött visszhangokat feldolgozza egy kifinomult számítógépes program, amely az adatok alapján újraépít egy háromdimenziós képet a magzatról. Egy 3D ultrahang bemutat egy képet széltében, hosszában, valamint mélységében csak úgy, mint a 3D filmek esetében is, de semmilyen mozgást nem vetít ki.
A 3D ultrahangot legelőször Olaf von Ramm és Stephen Smith fejlesztette ki 1987-ben, a Duke Egyetemen.
Ennek a tehnológiának a klinikai felhasználása egy erős tevékenységi és kutatási terület, különösen a magzati rendellenességek vizsgálatában.
De hasonlóképpen, léteznek más népszerű használati módszerek, amelyekről bebizonyosodott, hogy javítják az anya és magzat közötti kapcsolatot. A 4D ultrahang hasonló a 3D ultrahanghoz, de ez képes megmutatatni a magzat mozgásait is.
A 3d ultrahang használatának eltejedése
Bár a 3D ultrahangos tehnológiát a test bármelyik részén lehet használni, legtöbb esetben a terhes nőknél alkalmazzák, arra az egyedüli célra, hogy lássák a magzatot vagy, hogy megtudják kisfiú lesz-e vagy kislány.
