Új teszt, aminek segítségével megtudhatjuk, hogy/hol áll az a bizonyos biológiai óra
Az AMH, vagyis az anti-müllerian hormon a petefészekben termelődik, mennyisége átlag 24 évesen a legmagasabb, a harmincas évek közepére a felére csökken, a negyvenes éveikben járó nőknél pedig szinte már alig lehet kimutatni.
A vérteszt során a vizsgált személy mért AMH-szintjét összevetik az életkorának megfelelő AMH-szinttel, az eredményből pedig egyszerűen kikövetkeztethető, hogy az illető várhatóan az átlagnak megfelelő, netán annál rövidebb vagy esetleg hosszabb ideig lesz termékeny.
A módszer alkalmazható például rákos betegeknél, akiknél a kezelés hatással lehet a termékenységre, de a gyermekvállalást halogató nőknél is érdemes elvégeztetni, hogy megtudják, meddig van még esélyük a babavállalásra.
A szakemberek az elmúlt hónapokban 3200 nő bevonásával tesztelték a módszert, de ahhoz, hogy szélesebb körben is alkalmazható legyen, még további kísérletekre, pontosításokra van szükség.
“Az anti-müllerian hormon a petefészekben termelődő hormon, mely a petesejteket körülvevő úgynevezett granulóza sejtekben termelődik. Az AMH szintjének mérésével következtetni lehet a petefészekben lévő petesejtek számára. Az utóbbi évek egyik fő kutatási területe volt az úgynevezett petefészek-kapacitás meghatározása, ami azt jelenti, hogy próbálunk olyan vizsgálatokat elérhetővé tenni a gyermekre vágyó pároknak, amellyel megjósolhatjuk, hogy még mennyi ideig várhatnak, illetve most milyen eséllyel próbálkozhatnak gyermekvállalással. Az AMH vizsgálat mellett több vizsgálat is létezik, amely információt adhat a petefészek állapotáról, de a kutatási eredmények azt igazolják, hogy a legpontosabb és legérzékenyebb vizsgálat az AMH mérése. Mivel ez a vizsgálat vérvétellel történik, és ciklustól függetlenül bármikor elvégezhető. Természetesen a vizsgálat eredménye csak irányadó, melyet a mi pácienseinknél rutinszerűen elvégzünk. Különösen nagy jelentősége van az AMH vizsgálatnak a petefészek korai leállás szindróma (POF, premature ovarian failure) esetében, ahol sokszor tisztázatlan okból 20-30 éves korban is a petefészek úgy működik, mintha változó korban lenne, azaz nem termel hormont és petesejtet. Ha ezt a betegséget későn vesszük észre, akkor sajnálatos módon sok esetben már csak a petesejt adományozás lehet eredményes” tudhattuk meg Dr. Vereczkey Attilától, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet meddőségi és endoszkópos specialistájától.