Gyermekbaleset megelozés az utcán és otthon
A híradóban a szörnyű gyermekbalesetek láttán összeszorul a szívünk, és még a gondolatot is elhessegetjük, hogy a környezetünkben is előfordulhat hasonló tragédia. Az OGYEI tanácsait, iránymutatásait szem előtt tartva sokat tehetünk a súlyosabb balesetek elkerülésért.
Gyermekbaleset megelőzés
A legtöbb európai országhoz hasonlóan, egyéves életkor fölött Magyarországon is a külső halálokok következtében veszítjük el a legtöbb gyermek- és fiatal életet. Több gyermek és ifjú hal meg balesetek következtében, mint együttvéve az összes betegség miatt.
A balesetek gyakran hosszantartó egészségügyi ellátást, rehabilitációt vonnak maguk után, és maradandó egészségkárosodást, életminőség-romlást és munkaképesség-csökkenést okoznak. A következmények nemcsak az egyén, hanem az egész család jövőjét befolyásolják, és a társadalom számára is komoly terhet jelentenek.
A balesetek nem azonos mértékben veszélyeztetnek minden gyermeket és fiatalt. Az 1-4 éves kisdedek és serdülőkorúak, a fiúk, a fokozott kockázatvállaló magatartású fiatalok és a szegénységben élők baleseti kockázata nagyobb. A magas halálozási arány, a súlyos sérüléses balesetek hosszú távú következményei a nemzetközi szervezetek figyelmét is a balesetek megelőzésére irányították. Számos kutatás és nemzetközi tapasztalat igazolja, hogy van mód a súlyos sérüléssel járó balesetek számának jelentős csökkentésére és következményeik enyhítésére. Az Egészségügyi Világszervezet, az Európai Unió, az Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Miniszterek Konferenciája évek óta szorgalmazza, hogy az európai országok készítsenek az ország helyzetének elemzésére épülő nemzeti cselekvési tervet a gyermek- és ifjúkori balesetek megelőzésére.
Nemzeti gyermek- és ifjúságbiztonsági akcióterv
A dokumentum legkülönbözőbb területein dolgozó hazai szakemberek együttműködésének eredménye, amely a 0-24 éves korosztály véletlen baleseteinek megelőzését szolgálja. “Nemzeti összefogás a gyermekek és fiatalok nagyobb biztonságáért” küldetéssel, tíz éves időtartamra (2010-2019) fogalmazza meg céljainkat, valamint meghatározza az első 3 év (2010-2012) feladatait, illetve az eredmények mérésének módját. A program a legsúlyosabb kimenetelű baleseteket kívánja eredményesebben megelőzni úgy, hogy a gyermekek egészséges testi, lelki és szociális fejlődését ne akadályozza. Célul tűztük ki, hogy a 0-24 éves kor közötti véletlen balesetek miatt bekövetkező halálozást 10 év alatt 30%-kal csökkentjük. A cél megvalósulása esetén a hazai gyermek- és ifjúkori véletlen baleseti halálozás a legkedvezőbb helyzetben lévő európai országok jelenlegi halálozási szintjét érné el.
A fenti cél eléréséhez szükség van mind a közlekedési (gyalogos, kerékpáros, jármű utas és járművezető), mind pedig a nem-közlekedési (égés, fulladás, mérgezés, leesés, önakasztás/félrenyelés) balesetek megelőzésére. A közlekedésbiztonság területén a jármű utasok védelme szempontjából az úgynevezett passzív biztonsági eszközök (kornak és testsúlynak megfelelő méretű gyermekülés, biztonsági öv) használatának további javítása szükséges. A gyalogosok és kerékpárosok saját biztonságukat a közlekedési szabályok betartásával, jó láthatósággal, kerékpáros sisak viselésével, a kerékpár jó műszaki állapotának biztosításával javíthatják. A fiatal segédmotor-, motor-, gépkocsivezetők nagyon sokat tehetnek a súlyos közlekedési balestek számának csökkenéséért. A gyorshajtás kerülésével, tudatmódosító szerektől (alkohol, drogok) mentes vezetéssel, az előírásokat betartó sebesség választással, az útviszonyoknak és vezetési gyakorlatuknak megfelelő vezetéstechnikával védhetik meg önmagukat, utasaikat és a közlekedésben résztvevő többi társukat.
Sérülések otthon
A nem-közlekedési balesetek szempontjából különösen veszélyeztetett csecsemők és kisded korúak leggyakrabban otthon sérülnek meg. A szülők a megelőzésért azzal tehetnek legtöbbet, ha a lakókörnyezetet a biztonságosság szempontjainak figyelembe-vételével alakítják ki.
1. Legyen a gyermeknek olyan játék- és élettere, ahol nincs veszélynek kitéve! Különösen a gyermekszobát és nappalit – ahol a kisded legtöbbet tartózkodik – alakítsuk úgy ki, hogy ott a gyermeket ne kelljen állandóan korlátozni tevékenységében.
2. A fürdőszoba, a konyha, a fűtőtestek (főként a nyílt tűzterű kályhák, kandallók) környéke nem játszótér! Ha ilyen helyen tartózkodik a gyermek, folyamatosan mellette kell lennünk, és megtanítanunk a veszélyek elkerülésére, melyek ezeken a helyeken fenyegetnek. Fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy a sütőn, a vasalón, a kályhán nem látszik, hogy meleg, mégis súlyos balesetet idézhet elő!
3. Zárjuk el előle a gyógyszereket, mérgező háztartási vegyszereket, éles és hegyes tárgyakat!
4. A fürdetés folyamatos szülői jelenlétet követel, egyrészt a fulladások, másrészt a forró vízzel történő forrázások megelőzése érdekében.
5. A kertben, udvaron ne legyen olyan gödör, akna, lefedetlen kút, ahova beeshet a kisded! Ha medencét állítunk fel, vagy kerti tavat készítünk, ezt körbe kell kerítenünk úgy, hogy azt a kisded korú gyermek önállóan ne közelíthesse meg. E nélkül a gyermeket egy percre sem lehet soha a felnőtt szoros felügyelete nélkül hagyni.
6. A növényvédő és permetezőszerek biztonságos tárolása különösen fontos. Tartsuk ezeket mindig eredeti csomagolásban, gondosan zárt helyiségben vagy szekrényben!
7. A több emeletes házban élő családok arra vigyázzanak, hogy a gyermek ne tudjon az ablakhoz felmászni, azt önállóan kinyitni, vagy az erkélyen olyan magasra mászni (pl. székre, asztalra), ahonnan már kizuhanhat.
Dr. Páll Gabriella
Forrás: Országos Gyermekegészségügyi Intézet szakmai hírlevele
