Veleszületett dongaláb

Ezer újszülött közül egy vagy két gyermek dongalábbal születik, azonban ha gyermekedet nem diagnosztizálták ezzel, valószínű, hogy nem sokat tudsz erről a rendellenességről.

Több különböző típusú dongaláb létezik, de a legismertebb formája a Congenitala Talipes Equinovarus (CTEV), vagy más néven veleszületett dongaláb. Ezen elnevezést három egyszerűbb kifejezésre oszthatjuk:
• congenital: veleszületett
• talipes: dongaláb
• equinovarus: a láb pozíciójára utal, mely befelé és lefelé irányul.

A születéskor észelehető lábproblémák többfélék lehetnek, a dongaláb elváltozástól el kell különíteni a befelé hajló lábat (pes adductus), a felcsapott lábat (calcaneus lábállás) és a hasonfekvő lábtartást, amely gyakran észlelhető elváltozás koraszülött, tartósan inkubátorbam tartott és rendszeresen hason alvó csecsemők esetében.

A dongaláb örökletes?

A dongaláb örökölhető fejlődési rendellenesség, de ezen elváltozás akkor is megjelenhet, ha a család múltjában nem létezett ilyen eset. Ezerből egy gyermeknek lesz dongalába, és ezek 50%-a fog mindkét láb elváltozásában szenvedni.

Ha az egyik szülő veleszületett dongalábban szenved, 3-4%-os esély van arra, hogy gyermeke is érintett legyen, ha pedig mindkét szülő ebben szenved, a kockázat 15%-ra növekszik.

Mi okozza a dongaláb kialakulását?

Nem léteznek egyértelmű válaszok ezzel kapcsolatban. Elfogadták a tényt, hogy léteznek örökletes tényezők is, de azt gondolják, hogy a gyerek pozíciója a méhben szintén kiváltó ok lehet.

Néha túl kevés a magzatvíz, ezt az állapotot oligohydramnios-nak nevezik, mely elősegítheti a dongaláb kialakulását. A fiúk gyakrabban szenvednek ilyen elváltozástól, mint a lányok.

Az én hibám, hogy gyermekemnek veleszületett dongalába van?
Egyáltalán nem. Egyik szülő sem tehet semmit terhesség előtt, közben vagy után, mely megelőzheti ezen elváltozást. Ennek ellenére, rendszerint születéskor kimutatható. A veleszületett dongaláb az egyik legismertebb születési rendellenesség, éppen ezért minden újszülöttet rutinszerűen megvizsgálnak.

A dongaláb kezelése

A könnyű esetek nem igényelnek kezelést, de bizonyos gyerekeknek szükségük lesz orvosi beavatkozásra.

Több típusú kezelés ismert:
• enyhébb fokú rendellenesség esetén korrigáló gipszkötéseket alkalmaznak, amely során a lábfejet természetes pozícióba helyezik kötszerek, sínek, gipszkötés és ortopéd cipő segítségével.
• súlyosabb rendellenesség esetén, ha a konzervatív kezelés eredménytelen, ortopéd sebészeti műtéteket hajtanak végre az inak és lábizmok körül hosszúságuk javítása és szétválasztásuk érdekében. Bizonyos gyerekek több műtétet fognak igényelni, amint növekednek.

Nagyon sok esetben a kezelést már születés után elkezdik. Amint gyermeked növekszik, lehetséges az elváltozás visszaesése, éppen ezért évente egyszer vizsgálatra lesz szüksége.

Meg fogják ezen kezelések gyógyítani gyermekemet?
Napjainkban a szakorvosi ellátás egyre hatékonyabb a dongaláb kezelésében és gyógyításában. A korai és hatékony kezelés következtében minden esély megvan rá, hogy – néhány mellékhatást leszámítva – a gyerek lába normális pozícióba kerüljön.

A múltban, a kezelést követően rendszerint súlyos sántítási formák alakultak ki, és amint a gyerekek növekedtek, járási nehézségek jelentkeztek. Szakszerű, helyes kezeléssel és rendszeres ellenőrzésekkel azonban a dongalábbal született gyerekek hosszantartó problémák nélkül nőnek fel, normális és aktív életet élnek.