A hirtelen csecsemőhalál
A hirtelen csecsemőhalál
A hirtelen csecsemőhalál szindróma (rövidítése SIDS, vagyis Sudden Infant Death Syndrom), amint azt az elnevezése is mutatja, a csecsemő váratlan, minden előzmény nélküli halálát jelenti. Ez tulajdonképpen nem egy betegség, hanem egy, a halál bekövetkezte után felállított diagnózis.
Bölcsőhalálról beszélünk a csecsemőkorban hirtelen és váratlanul bekövetkező halál esetén, ha az előidéző ok széles körű utólagos vizsgálatokkal sem tisztázható, ide értve a boncolás eredményét is. Mivel nincsenek előjelei, ezért talán még lesújtóbb a családok számára.
Az Amerikai Egyesült Államokban átlagosan évente 2300 csecsemő hal meg bölcsőhalál következtében. A leggyakrabban 2 és 4 hónapos kor között jelentkezik, a halálesetek 90%-a 6 hónapos kor előtt történik és leginkább a hideg évszakra jellemző.
A hirtelen csecsemőhalál nem csak az kiságyban következhet be, azonban az a legjellemzőbb, hogy a csecsemőt álmában éri a tragédia, általában este 10 és reggel 10 óra között. De nem csak az éjszakai alvás ideje a kizárólagosan veszélyes időszak. Tanulmányok bebizonyították, hogy a bölcsőhalál-esetek egy kisebb százaléka (kb. 20%)a bölcsődékben vagy otthon következik be, a délutáni alvás közben.
Döbbenetesen nagy szám ez, különös tekintettel arra, hogy a gyermek a bölcsődében nem alszik olyan sokat, mint otthon. Mindamellett jól mutatja azt, hogy lényegtelen, ki van a baba mellett, biztosítania kell a megfelelő és biztonságos alváskörülményeket a csecsemő számára.
Mi okozza a bölcsőhalált?
Bár az utóbbi három évtizedben sokat megtudtak az orvosok és kutatók a bölcsőhalálról, az okok kérdése máig is tisztázatlan.
Egyes kutatók szerint azon csecsemők esetében jelentkezik, akik bizonyos hajlamosító tényezőkkel rendelkeznek, és hason altatják őket, vagy túl puha ágyban, vagy egy számukra kedvezőtlen, pl. dohányzó környezetben nevelkednek.
Egy 2010 februárjában publikált tanulmányban kimutatták, hogy a hirtelen csecsemőhalál következtében elhunyt csecsemők szerotonin-szintje nagyon alacsony volt. A szerotonin az agyban a légzés, a szívritmus és az artériás vérnyomás alvás közbeni szabályozásában vesz részt.
Egy másik, 2007-ben publikált tanulmány kapcsolatot talált a baba hallása és a hirtelen csecsemőhalál között. Az újszülöttkori hallásvizsgálatok eredményeit tanulmányozva azt vették észre, hogy a bölcsőhalában elhunyt csecsemők jobb belső-füle nem működött tökéletesen.
Az egészséges újszülöttek hallása kifinomultabb a jobb fülre, mint a balra. Bár ez utóbbi kutatás nem nyert egyértelmű bizonyítást, mégis egy új kutatási irányt mutat, mely segíthet a bölcsőhalál megelőzésében, és a veszélyeztetett csoport jobb körülhatárolásában.
Szakértők továbbra is behatóan tanulmányozzák a baba agyának és idegrendszerének működését, a csecsemő ápolása során kialakult szokásokat, az alvási körülményeket, a fertőzéseket, az immunrendszert, a genetikát, és keresik a válaszokat.
Nő-e a bölcsőhalál veszélye, ha egy ágyban alszunk a csecsemővel?
Nincs teljes egyetértés ebben a kérdésben a szakértők között. Több kutató állítja, nem ajánlott, különösen az élet első hónapjában megosztani az ágyunkat a gyermekünkkel, mivel a párnák, a takaró és akár saját testünk is túlmelegíthetik az újszülöttet, ami növeli a bölcsőhalál előfordulási valószínűségét.
A legtöbb kutatás azt igazolta, hogy az együttalvás a babával növelheti a hirtelen csecsemőkori halál valószínűségét. Ugyanakkor több kutató úgy véli, hogy az anya, egy ágyban lévén csecsemőjével, könnyebben észreveszi a légzés megváltozását, a mozgások csökkenését vagy hirtelen leállását. És amennyiben nem altatjuk a csecsemőt hason, és az anya nem dohányzó, az együtt alvó csecsemők körében nagyon alacsony az elhalálozási arány.
Sok szülő alkalmazza ezt a módszert, ugyanakkor el kell mondanunk, hogy egyetlen tanulmány sem igazolja, hogy az együttalvás csökkentené a bölcsőhalál valószínűségét.
Amennyiben mégis úgy döntesz, hogy veled aludjon az újszülött, jó szem előtt tartanod a következőket: az ágyad legyen kemény, ne használj lágy, bolyhos ágyneműket, még akkor sem, ha a gyermek nem alszik hason.
Olvass erről többet, járj utána a babával való biztonságos együttalvás szabályainak! Nem ajánlott az egy ágyban alvás, ugyanakkor javasolt az egy légtérben alvás. Bizonyított tény, hogy a szüleikkel egy légtérben alvó csecsemők kisebb arányban esnek a bölcsőhalál áldozatául.
Be kell-e pólyálni a csecsemőt?
Egyes kutatók állítják, hogy a csecsemő bepólyálva sokkal biztonságosabban, jobban tud aludni háton fekve, és ezáltal csökkenni fog a bölcsőhalál valószínűsége is. Ebben az esetben az álombeli akaratlan mozgások nem fogják megijeszteni, megzavarni a csecsemő alvását, és ezáltal sokkal nagyobb biztonságban fogja magát érezni álmában.
Más kutatók felhívják a figyelmet annak a veszélyére, hogy a bepólyált gyermek túlmelegedhet, ezért ajánlott pólyázáshoz vékonyabb plédet használni, illetve jó megbizonyosodni arról, hogy a szobában nincs túlzottan meleg. Fontos: A bepólyált gyermeket semmiképpen nem szabad hasra fektetni!
Szükség van-e légzésfigyelőre?
Kétféle figyelőrendszert használhatunk. Amennyiben a gyermeknek ismeretesek a légzésproblémái, a gyermekorvos vagy szakorvos ajánlhat egy bébimonitort. Ha orvos ajánlja, akkor mindenképp fontos ezt használnod, hiszen komoly bajt előzhetsz meg vele!
Ma már a bababoltokban is hozzá lehet jutni légzésfigyelő készülékekhez. Ezek a mozgásokat észlelik amikor a baba alszik, és egy bizonyos időintervallum után hangjelzéssel tudatják a mozgások (és valószínűleg a légzés) kimaradását.
Semmi rossz nincs ezeknek a készülékeknek a használatában, ha ezzel nyugodtabban tudsz gondoskodni az egészséges csecsemődről. Ne feledd, ezek a készülékek nem előzik meg a bölcsőhalált, tehát ugyanúgy törekedni kell a gyermek alvás közbeni biztonságára!
